Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-30 / 40. szám
ÉLETSTÍLUS / 4KERÉKEN Erőtől duzzad a 370Z minden porcikája, tesztautónk egy volt, a típus negyvenedik évfordulójára készült limitált modellekből mögött pern igazán marad idő arra, hogy a vezetésen kívül bármi másra is koncentráljon az ember. A passzentos vezetőhely elképesztően precíz kidolgozású, tökéletesen áll kézre a váltókar, remekül beállítható az üléspozíció. A kulcs elfordítását követően sokat ígérő morajlással kel életre a 330 lóerős hathengeres motor, a műszerek mutatói végigskáláznak a műszerfalon, a váltókar rövid úton, határozottan csúszik a kulisszában. Ami ezután történik, az egyrészt szinte követhetetlenül gyors, másrészt kevés dologhoz hasonlítható érzés: a 370z előbb ordítani, majd teli torokból üvölteni kezd, miközben a két széles hátsó kerék megpróbálja valahogy mozgási énergiává konvertálni az iszonyatos nyomatékot, és kuplung, gumi és még ki tudja milyen füst közepette fenekét riszálva megindul az autó. A pontosan a vezető előtt lévő fordu- latszámmérő szélsebesen vágtat hétezerig újra és újra, a kissé jobbra tolt sebesség- mérőt nincs is idő megnézni, pedig illene: pillanatok alatt túllépjük a legális sebességet, és ugyanennyi idő múltán már a jogosítványunknak is búcsút inthetünk. Mindeközben rendkívül kezes marad a „Z”, igaz ez annak ellenére is, hogy 150 Teszt: Nissan 370Z Black Edition Brutális, ahogy a hátsó kerekeivel az aszfaltot tépve, hörögve, csikorogva, fart riszálva megindul az autó, hogy pár másodperc múlva már bőven a legális sebességhatárokat túllépve szá- guldjon. A gyorsulásnál csak a lassulás kíméletlenebb: tényleg letépi a fejed. A Nissan 370Z - bár használható a hazai közutakon - mégis, mindenki jobban jár, ha zárt pályán, széles aszfaltcsíkon falja a kilométereket. A „Z” legenda tovább folytatódik, a még Datsunként indult különleges sportautók most már jó ideje Nissanként borzolják a sportautók kedvelőinek idegeit. Beleértve az autós újságírókét is, különösen, ha olyan nehézkesen jön össze a randevú, mint esetünkben. A történet hosszú, legyen elég annyi, hogy három éve vártam a lehetőséget, hogy legalább néhány napra hozzájussak a legendához. A 35oZ-t majdnem sikerült megkaparintani, de sajnos nem élte meg azt a kort, hogy hozzám eljusson, kíméletlen újságírók gyorsan leamortizálták szegényt. A 370Z tavaly már megjelent a hazai importőr tesztautóflottájában, sajnos fentiekhez hasonló okok miatt akkor MÉRETEK (MM): hosszúság 4250, szélesség 1845, magasság 1315, saját tömeg 1525 kg, csomagtartó 2351. MOTOR: 3696 cm3, max. teljesítmény (241 kW) 328 LE/7000 min, maximális nyomaték: 363 Nm/5200; átlagfogyasztás 7,7-15,2, tesztfogyasztás 12,91; C02 kibocsátás (g/Km) 249; gyorsulás (O-IOO km/h) 5,3 s, végsebesség 250 km/h. I MODELL ÍRÉ: 15 427 000 Ft. sem jött össze a találka. Mostani tesztalanyunk azonban szívós jószágnak tűnik: „túlélte” a lengyel, a cseh, és a magyar kollégákat is, mindössze két komplett szett gumi és egy kuplungszerkezet cserével... Hogy ez hogyan volt lehetséges, az csak akkor derült ki, amikor átvehettem az autó kulcsait: az importőr nem kötött Casco biztosítást az autóra, és láss csodát, a tesztelők sokkal óvatosabbak lettek. Érthető, különösen ha egy 15 millió forintot érő, az alattomosságra is hajlamos autóról van szó. Naná, hogy nem igen tudtam másra gondolni, amint beültem az aszfalt felett alig pár centivel lévő vezetőülésbe, gyors fejszámolást végeztem, hány műszakban kellene melózni ahhoz, hogy valaha is kitermeljem az autó árát, ha „elesek” vele valahol. Nem értem a végére a számítga- tásnak, ami nem is csoda: a 370Z volánja Kendőzetlen 46 hídlap 2010. OKTÓBER 30. / Vili. ÉVFOLYAM / 40. SZÁM
