Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-23 / 39. szám
almárium Várjuk olvasóink leveleit rovatainkba, kérdéseiket az info@hidlap.net e-mail címre vagy a Hídlap szerkesztőség, 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. postacímre küldhetik el. Kérjük, az e-mail„tárgy" rovatában, illetve a levélborítékon tüntessék fel:„Paragrafus - a jogász válaszol" vagy„pszichológus válaszol". Jogász válaszol r Tisztelt Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! 1999-ben a férjemmel vásároltunk egy üzlethelyiséget. A tulajdonosi rész fele-fele arányban oszlott meg. A férjem 2007-ben meghalt. Az ő részét két gyermekünk fele-fele arányban örökölte. Ezen ha- ( szonélvezeti jogom volt. A hagyatéki végzésben a fél rész forgalmi értéke 2.160.000,- Ft. Az üzlethelyiséget 2009-ben eladtuk 4.500.000,- Ft-ért. Szeretném megtudni, hogy nekem és gyermekeimnek hogyan kell ( kiszámítani az eladásból származó jövedelmem adóját? Én a haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül lemondtam a gyerekek javára. Ennek az értékét hogyan kell kiszámítani és hogyan kell adózni utána a gyerekeknek és nekem? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelt Levélíró! A nem lakóingatlanok - pl. üzlethelyiség, iroda vagy garázs - átruházásából származó jövedelem - az ingatlan vásárlásától számított 15 éven belüli értékesítés esetén - az alábbiak szerint adóköteles. Az öt évnél régebben szerzett nem lakóingatlan értékesítése esetén, a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében csökkenteni kell. A levonható kiadások közé tartozik: 1. a szerzésre fordított összeg, vagyis vásárlásnál a vételár, öröklésnél a forgalmi érték, 2. az ingatlan megszerzésével és eladásával kapcsolatban felmerült kiadás, azaz a megfizetett illeték, az ügyvédi költség, az ingatlanközvetítői jutalék, a hirdetési költség, 3. az értékesített ingatlanon idő közben elvégzett értéknövelő beruházások költsége; ilyen pl. a bővítés vagy a fűtéskorszerűsítés. Az állagmegóvó beruházások költsége (festés, burkolás stb.) nem vonhatók le. Fontos, hogy a költségek csak akkor számolhatóak el, ha azok számlával vagy más okirattal igazoltak. Ha az értékesített ingatlant az eladást megelőző hatodik évben szerezte, akkor a jövedelem 10 százalékkal csökken, a hetedik évben 20 százalékkal és minden további évben 10-10 százalékkal, így ha az ingatlan átruházása a szerzést követő 15. évben vagy később történik, az adózási kötelezettség megszűnik. Mivel a vételi árat nem tüntette fel, pontos számolást nem tudunk végezni, de segítségül lehet a: www.adozona.hu/ ... ngatlan.aspx. Üdvözlettel: Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda A COMPLEX KÖNYVELŐ ÉS JOGI TANÁCSADÓ IRODA VÁLLAL: bérszámfejtést, könyvelést • jogi ügyek intézését • közigazgatási eljárások, hatósági engedélyezések lebonyolítását • cégalapítást-, módosítást • kintlevőségek kezelését, kártérítési ügyek intézését • üzletviteli tanácsadást • Tel.: 06/20/999-9239 • E-mail: info@complex.co.hu Számos emberi viselkedést, magatartást félreértelmezünk, nem ismerjük okait, indítékait - ebben szeretne segíteni rovatunk és Baranya István pszichológus. Az intelligencia (IQ), avagy az értelmünk fénye Látszólag egyformák vagyunk, mégis különbség van ember és ember között. A legősibb idők óta keresték ennek okait. Abban megegyeztek a tudósok, hogy a szellemi képességek, a gondolkodás, a problémamegoldás fajunk karakterisztikumának a lehető legmagasabb szintje. Arisztotelész, Quintilianus, Leonardo, Locke, Kant és mások is sokat kutatták ennek okait. A Szentírás például isteni adománynak tekinti a szellemi képességeket. Az iparosodás, a technika és egyes tudományok rohamos fejlődése miatt a 19-20. században nagy igény mutatkozott arra, hogy meghatározzák, hogy szellemi képességei szerint egyes feladatok ellátására ki alkalmas, és ki nem. Az első ilyen empirikus kísérlet Galton nevéhez fűződik, aki az angol közmondás szerint („Great men's sons seldom do well" - a nagy emberek fiai ritkán tehetségesek) próbálta bebizonyítani elméletét. 1905-ben Binet-Simon a mentális színvonalat próbálta meghatározni. Később Stern dolgozta ki az intelligenciahányadost (intelligencia quotiens - IQ). Ennek képlete egy példával illusztrálva: Az intelligencia kutatás kapcsán David Wechsler 1939-ben egy új tesztet dolgozott ki amit két részre, egy verbális és egy perfomációs skálára osztott. A Wechsler-féle intelligencia tesztet ma a világon mindenhol használják. Magyarországon a MAWI, azaz Magyar Wechsler Intelligenciateszt néven ismert. A teszt összesen 10 részfeladatból áll, melyek következők: • Összehasonlítás: Két fogalom közös kategóriába sorolása • Műve/tség: Általános ismeretek • Élethelyzetek megértése: Pl. „Mit csinálsz, ha találsz egy személyi igazolványt?" • Számterjedelem: Egyjegyű számok memorizálásának képessége • Aritmetika: Számolási feladatok • Mozaik próba: Látott ábra lemásolása • Kép kiegészítése: Felismerni, mi hiányzik egy képről • Képek sorba rendezése: Történet megalkotása képekből • Tárgy összeillesztése: Kirakószerűen összeilleszteni egy tárgyat • Rejtjelezés: Számhoz tartozó adott kód minél gyorsabb beírása Természetesen számos IQ teszt van, amely a különböző korosztályoknak készült. Például a legkisebbek, általános iskolás, óvodás gyerekek személyek „csúnyaságát" vagy „szépségét" ítélték meg, a nagyobbaknak egy képsorozat időrendbe rakása volt a feladat. A népszerű Raven-féle vizsgálatnál egy geometriai jelekből álló, több elemű sorozat hiányzó elemét kell kiválasztani a megadott lehetséges megoldások közül. (Hasonlót láthatunk Vitray Tamás: Hogy is van ez ?! című műsorában.) Az emberiség 68 százaléka a 85 és 115 IQ közötti intervallumba esik (7. ábra: az IQ övezetek normál eloszlása), 85 IQ alatt gyenge értelmi képességűekről beszélünk, 50-70 IQ debilis, 25-50 IQ imbecillis, 25 IQ alatti érték idióta minősítést jelent. 115 IQ felett hasonló differenciákkal, a tehetséges szó fokozásával határozhatjuk meg az intelligencianívót, bár ennek kórtani értelme - ellentétben a 85 IQ alattiakkal - nincs. 140 IQ felett nagyon kivételes tehetség, 175 IQ-n túl zseni a titulus. Az intelligencia mérése több helyzetben is komoly szerepet játszik. Felhasználásukkal képesek kimutatni bizonyos neurológiai vagy pszichiátriai kórképek megjelenését, de ugyanígy fontos szerepet kapnak az iskolaérettség, munkahelyi kiválasztás vagy pályaalkalmassági vizsgálatok során. Baranya István pszichológus 48 hídlap hidlap.net
