Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-23 / 39. szám
regio Nemzetiségi oktatás határon innen és túl Az anyanyelv megtartó ereje Bozori Ivett Nemzetiségi iskolák Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában címmel szervezett szakmai konferenciát múlt héten a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület Esztergomban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János karán magtartott tájékoztatón a résztvevők többek között a nemzetiségi iskolák nyelvhasználatáról, a tanítók szerepéről a nemzetiségi iskolákban, valamint a szlovákiai magyar iskolákról halhattak előadásokat. iskolák nyelvhasználatáról, a tanítók szerepéről a nemzetiségi iskolákban, a mesék összekötő szerepéről a népek közeledésében, a szlovákiai magyar iskolákról, valamint a szlovákiai Nyitra megyei magyar tanítási nyelvű kisegítő iskolák hálózatáról és tankönyvellátottságáról is. A program zárásaként Czafrangó Sylvia a nyitrai egyetem tanára megnyitotta Kulcsár Barbara „Festmények, grafikák, fotók" című kiállítását, mely november 7-éig látogatható az esztergomi művelődési házban. M ásodik állomásához érkezett múlt szombaton a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület által szervezett kulturális programokkal is színesített konferencia sorozat, melynek ez alkalommal a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara adott otthont. A 2010. augusztus 1. és 2011. március 31. között bonyolított, összesen 5 rendezvényt magába foglaló konferenciasorozat elsődleges célja a szervező egyesület szerint a határon túli magyar közösségek összefogása, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának megismertetése. Az Esztergomban megtartott konferencia a sorozat témájának megfelelően a Nemzetiségi iskolák Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában témakört dolgozta fel, több a témát feltáró előadás segítségével. Ennek megfelelően a tanácskozáson résztvevők tájékozódhattak többek között a szlovák nemzetiségi Nemzetiségi nyelvoktatás a gyakorlatban A konferenciasorozattal kapcsolatban megkerestünk néhány, a térségben működő és valóban nemzetiségi oktatással foglalkozó intézményt is, melyek vezetőinek segítségével részletes képet kaphatunk a nemzetiségi oktatás lényegéről. A nemzetiségi oktatás két formában valósulhat meg az intézményekben, ezek közül az egyik a tannyelvű oktatás, a másik pedig a nyelvoktatás, ismertette az ismeretátadás lehetséges módozatait Maduda Ildikó a Piliscsévi Általános Iskola vezetője. „A piliscsévi iskolában a heti négy nyelvóra mellett népismeretet is oktatunk. Utóbbi több tantárgyban is megvalósulhat, nálunk például integráltan jelentkezik a magyar nyelvi, ének, rajz és történelem órákon is, tehát az anyaország kultúrájával, szokásaival, hagyományaival is megismerkednek a gyerekek ezeken az órákon." részletezte az intézményvezető. Maduda Ildikó mindemellett kiemelte, hogy a nemzetiségi nyelvoktatás célja első sorban a hagyományápolás, hagyományőrzés és a kommunikációra nevelés, azért hogy a gyerekek meg merjenek szólalni illetve, hogy a hétköznapi kommunikációban is tudják hasznosítani a nyelvet. Hasonló szemszögből közelítette meg a nyelvi oktatás fontosságát a sárisápi általános iskola igazgatója is, aki a település szlovák nemzetiségi mivoltára utalva kiemelte, hogy a község hagyományainak megfelelően az intézményben jelenleg is folyik szlovák nemzetiségi nyelvoktatás. Ahogyan Csicsmann János fogalmazott: Sárisápon különösen fontos szerepe van ennek az oktatási formának, hiszen a helyi családok jelenetős hányadának a rokonsága szlovák nyelvterületeken él, így a mindennapi, családi kommunikációhoz is elengedhetetlen a helyi gyerekek nyelv és kultúra ismerete. Sárisápon ezért kiemelt jelentőségű az intézmény nemzetiségi jellege. flz örömteli természetes terápia <RgCcLKÓció _ ' i ‘Fáradékony? Mozgásszervi panaszai vannak? Nyugtalan, vagyfeszüCt? Megoldás: az Ön személyi masszőrénél <Decem6erig kiszállási díj nélkfil ‘Esztergom, Petőfi S. u. 39. hidlap.net hídlap 23
