Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-16 / 38. szám
közügy Létrejön az állampolgári jogalkotás rendszere az unióban Hova tovább Európa? Bozori Ivett A Polgári kezdeményezés rendszerének és lehetőségeinek megismertetése, valamint az unióban végbemenő változások ismertetése volt a célja a múlt pénteken, Nyitrán rendezett Határközi Állampolgári Fórumnak. A szlovákmagyar szervezéssel megtartott ülésen Maros Sefcovic az Európai Bizottság alelnöke, valamint magyar oldalról Gurmai Zita, Bauer Edit és Gál Kinga európai parlamenti képviselők részletezték a polgári kezdeményezés rendszerét, melynek köszönhetően akár az „átlag" uniós állampolgárok is tehetnek jogalkotási javaslatot az unióban. A nyitrai konferenciaközpontban ösz- szegyűlt, többek között Budapestről, Győrből, Esztergomból és Szlovákia számos településéről érkező érdeklődőket elsőként Lovász Attila moderátor köszöntötte. „Legyenek üdvözölve itthon, mert az Európai Unióban mindenki otthon itthon és itthon otthon van" - fogalmazott. A program nyitányaként ezt követően elsőként Robert Hajsel a Szlovákiai Tájékoztatási Iroda vezetője fejtette ki, hogy a jelenlévők az európai polgári kezdeményezést - ami lehetőséget nyújt az uniós törvények, jogszabályok megváltoztatására - ismerhetik meg. Ezután Lővei Andrea magyarországi sajtóattasé lépett a közönség elé, aki minden résztvevőt arra buzdított, hogy éljenek a lehetőséggel, kérdezzenek a képviselőktől, és közösen vitassák meg, hogy„Merre tart Európa?". Az európai polgári kezdeményezés Az összejövetel fő témájául szolgáló európai polgári kezdeményezés intézményét, benyújtásának lehetőségét és formai elvárásait Maros Sefcovic az Európai Bizottság alelnöke ismertette a jelenlévőkkel. Mint elmondta, az indítvány legfőbb célja, hogy egy olyan új dimenziót adjon az európai demokratikus rendszerhez, aminek segítségével egymillió uniós polgárjogalkotási javaslat benyújtására kérheti fel az Európai Bizottságot, biztosítva ezzel a polgárok kezdeményezési jogait. „Hét, európai választásokon szavazati joggal rendelkező uniós állampolgár együttes akarata szükséges ahhoz, hogy egy javaslatot be lehessen nyújtani, majd a kezdeményezés regisztráltatása következik. Ha ez sikeres volt, akkor kezdődhet az aláírásgyűjtés, aminek a körülményei ugyan még nem tisztázottak, de azt már meghatároztuk, hogy legalább hét ország, összesen egymillió polgárának aláírása, azaz hozzájárulása szükséges a javaslat érvényességéhez. Ha ez összegyűlt, akkor a kezdeményezést az Európai Bizottsághoz kell benyújtani, ahol négy hónapon belül állást foglalnak a javaslat beterjesztéséről vagy esetleges elvetéséről"- részletezte a kezdeményezést nagyvonalakban a bizottság alelnöke. A téma kibontását Gurmai Zita folytatta, aki több képviselőtársával jelenleg is a polgári kezdeményezés végrehajtási szabályainak kialakításán dolgozik. A képviselő kiemelte, hogy ez az indítvány egyértelműen az európai polgároknak szól, akiknek ezáltal lehetőségük nyílik olyan uniós jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére, melyek az unió hatáskörébe tartoznak. „A polgári kezdeményezéssel egy olyan terepre érkeztünk, ami még ismeretlen, de igyekszünk olyan rendszert kialakítani, ami által az állampolgárok érezhetik, hogy az unió foglalkozik velük" - tette hozzá Gurmai Zita. Hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonít a kezdeményezésnek Bauer Edit képviselő is, aki szerint a polgári kezdeményezéssel az unió negyedik legfontosabb intézménye jön létre. Éppen ezért fontos az indítványokkal kapcsolatos alapelvek betartása, melyek szerint a javaslat aláírását egyrészt korhatárhoz kell kötni, másrészt pedig a beadványokat nem lehet egyetlen ország szavazatai alapján elfogadni. A politikus hozzáfűzte, az aláírások gyűjtésével kapcsolatban kiemelt szerepet kap az internet is, hiszen a bizottság kezdeményezte az elektronikus aláírásgyűjtési forma bevezetését is. A magyar képviselők közül Gál Kinga szólalt fel utoljára, aki a Lisszaboni Szerződés bemutatása után úgy fogalmazott, hogy ez a szerződés választ ad a Merre tovább Európa? kérdésre, hiszen a benne foglaltak egyértelmű jelzésként szolgálnak arra, hogy minden ami Brüsszelben történik, az az unió polgárainak érdekében történik. Ehhez próbál meg a beadvány is hozzájárulni oly módon, hogy befolyásolási lehetőséget ad közvetett és közvetlen módon. „A kezdeményezés legfőbb jelentősége, hogy közösségé formálja az unió polgárait, emellett pedig kommunikációs lehetőséget biztosít az állampolgárok és az unió között" - magyarázta Gál Kinga, majd zárásként hozzátette, hogy akkor lesz ez az Európa a polgárok Európája, ha megtanulnak élni a felkínált lehetőséggel. A magyar képviselőkön kívül a fórumon több szlovák, európai parlamenti képviselő, így Kozlik Sergej, Záborská Anna, valamint az uniós történéseket nyomon követő EurActiv.sk című portál főszerkesztője Giest Radovan is rövid előadást tartott. A felszólalások után a jelenlévők feltehették kérdéseiket, melyek között egyaránt volt a fórum témájára vonatkozó, valamint az unió működését taglaló felvetés. A határközi gondolatcsere végül a képviselőkkel való kötetlen beszélgetéssel, a jelenlévők megvendégelésével zárult. hidlap.net hídlap 25
