Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-16 / 38. szám
közügy A hatóságok vizsgálják a kazetták állapotát Szivárognak az almásfüzítői vörösiszap-tározók? Bozori Ivett Kiemelt figyelmet kaptak az ajkai zagytározó mellett az ország egyéb területein elhelyezkedő, az alumínium gyártás nyomán kialakított iszaptározók az október 4-ei vörösiszap katasztrófa miatt. Köztük az Esztergomtól mindössze 40 kilométerre lévő Almásfüzitői tározókazetták is. A Duna mentén kialakított tároló helyek biztonságát több környezetvédelmi szervezet, valamint magánszemélyek is megkérdőjelezték, ám a terület rekultivációjáért felelős cég szerint nincs ok az aggodalomra. A z almásfüzítői vörösiszap tározókat az ajkai katasztrófa után minden hatóság alapos vizsgálatnak rendelt alá, melyek az elmúlt héten, illetve még jelenleg is zajlanak, tudtuk meg a kazettákat felügyelő Tatai Környezetvédelmi Zrt. munkatársától. Hídvégi Imre hozzátette, az eddig elvégzett analízisek alapján még egyetlen szervezet sem, így a katasztrófavédelem, a polgári védelem, a polgármesteri hivatal, a környezetvédelmi felügyelőség és a vízügyi igazgatóság sem emelt kifogást a tározókkal kapcsplatban. Ahogyan a szakember elmondta, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a média és a riadalmat keltők nem veszik figyelembe azt, hogy teljesen különböző tevékenység zajlik az ajkai timföldgyárban, valamint Almásfüzitőn, vagy akár Mosonmagyaróváron. „Fontos szem előtt tartani, hogy Ajkán egy működő timföldgyár funkcionáló tározójából ömlött ki a technológiai víz egy sajnálatos gátszakadás következtében, míg a másik két helyszínen már évtizedek óta nem folyik gyártás, tehát nincs olyan jellegű technológiai víz sem, ami ilyen kockázatot jelentene"- mondta a szakember. Mi történik most Almásfüzitőn Hídvégi Imre az almásfüzítői zagytározók vonatkozásában hangsúlyozta, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. elsődleges feladata, hogy a timföldgyár által korábban okozott szennyeződéseket a műszaki normáknak megfelelően a lehető legkisebbre csökkentse. „Ezeken a területeken gyakorlatilag már csak ki- porzásról lehet szó, melynek rekultivációs munkáit, mi egyfajta Esztergomban nem jelenthet veszélyt a Kolontáron kiömlött iszap A Veszprém megyei katasztrófában kiömlött iszap a Tatai Környezetvédelmi Zrt. munkatársa szerint csak az érintett területeken jelent egészségügyi veszélyt. A vörösiszapon való tartózkodás, valamint a közvetlen kiporzás az, ami kockázatos az ott tartózkodóknak, éppen ezért ezt a technológiai folyadékot a lehető leghamarabb el kell távolítani és kiporzás-mentessé tenni a területet, véli Hídvégi Imre. A Dunába is elérő vízszennyezés a szakember szerint a megfelelő és gyors helyszíni védekezésnek köszönhetően szintén nem jelentett igazi veszélyt, amit a vízügyi hatóság folyamatos mintavételi eredményei is alátámasztanak. komposztanyag terítésével végezzük" - részletezte a jelenlegi helyzetet a szakember. A cég munkájának eredményeként a mintegy 200 hektárnyi területet felölelő tározók 80 százalékán már végbementek a rekultivációs folyamatok, a jelenleg pedig a még csak 55 százalékban fedett 7-es kazetta rendbetétele zajlik. A neszmélyi oldalon található, a cég hatásköréből kieső, teljes egészében fedetlen tározóról a szakember nem tudott információval szolgálni. (Lapunk a nyolcadik kazetta tulajdonosát is megpróbálja utolérni, a későbbiekben még visszatérünk a témára - a szerk.) A tározó nem, a gyár azonban szivárog A tározók szivárgását erősen cáfoló és állításait szakmai indokokkal alá is támasztó szakember szerint a Füzitőn és környékén található nyolc kazetta közül hét van a Tatai Környezetvédelmi Zrt. kezelésében, mely tározók vízzáró agyagszigeteléssel vannak ellátva. Ez a vízzáró képesség azt jelenti, hogy ezek a kazetták nem jelentenek semmilyen kockázatot. Ettől függetlenül nem vonta kétségbe, hogy a területen átfolyó talajvíz valóban szennyezett lenne, hiszen ahogyan elmondta, az igazi problémát az okozza, hogy az egykori gyár területe alatt nincs agyagszigetelés, aminek következtében az üzem már rég elszennyezte a talajvizet. Ez a szennyezés még most is komoly problémákat okoz, hiszen annak ellenére, hogy a gyár már 13 éve nem működik az egység területén, most is magas fokon szennyezett a talajvíz, aminek teljes megtisztulásához a legoptimistább becslések szerint is még több év szükséges. Azt, hogy ez a szennyezett talajvíz milyen károkat okoz, illetve, hogy milyen koncentrációban kerül a Dunába, Hídvégi Imre nem tudott választ adni, hiszen ahogyan állítja, az egykori üzem területének gondozása nem tartozik az ő hatáskörük. Információink szerint a gyár magánkézben van, ám arról nem tudunk, hogy a jelenlegi tulajdonos valamilyen módon próbálná megakadályozni a területről kikerülő szennyezett víz Dunába jutását. 20 hídlap hidlap.net
