Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-09 / 37. szám
almárium Várjuk olvasóink leveleit rovatainkba, kérdéseiket az info(a>hidlap.net e-mall címre vagy a Hídlap szerkesztőség, 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. postacímre küldhetik el. Kérjük, az e-mail„tárgy" rovatában, illetve a levélborítékon tüntessék fel:„Paragrafus - a jogász válaszol" vagy „pszichológus válaszol". Jogász válaszol Tisztelt Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! 1998-ban kezdtem el dolgozni egy kft- nél. 2005 áprilisától 2010 júliusáig gyeden, majd gyesen voltam két gyermekemmel. 2008-ban csődeljárás indult a kft ellen, ahol dolgoztam. Gyesem letelte után (2010. július) a cég kifizetett nekem 45 nap felmondási időt és 3 hónap végkielégítést, viszont az 5 évre járó szabadságomat nem, azzal az indokkal, hogy nem fedezi a Bérgarancia Alap. Kérdésem az lenne, járna-e a szabadság utáni pénz, és ha igen kötelesek-e kifizetni? Üdvözlettel és köszönettel: Hné Tisztelt Levélíró! A gyed-en, gyes-en lévő édesanyákat felmondási védelem illeti meg, de sajnos ez a jog az esetlegesen bekövetkező csőd ellen nem nyújt védelmet. A cég felszámolásával, vagy végelszámolásával a munkaviszony megszűnik. Amennyiben a cég végelszámolással szűnik meg, az eljárás alatt megpróbálnak minden munkavállalóval és hitelezővel elszámolni. Felszámoláskor a vagyon nem feltétlenül elegendő a hitelezői igények kielégítésére. A munkavállalók bérigényeit a Bérgarancia Alapból lehet kompenzálni. A Bérgarancia Alap működéséről, a támogatás igénylésének rendjéről a - többször módosított -1994. évi LXVI. tv. (Bat.) rendelkezik. A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét veheti figyelembe. Üdvözlettel: Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda Tisztelt Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! EK rendelet közvetlen alkalmazhatóságával kapcsolatban lenne kérdésem. 1. Közigazgatási szerv határozatát alapozhatja-e közvetlenül egy anyagi jogi rendelkezést megállapító EK rendeletre? 2. Az azonos tárgykörben megjelent törvény megállapítja ugyan a kérdéses EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, de a rendeletnek csak egyes részeit emeli be. A magyar jogba át nem ültetett rendelkezésekre a közvetlen alkalmazhatóság értelmében közigazgatási eljárásban lehet hivatkozni? Előre is köszönöm a segítséget! Sz. Csilla Tisztelt Levélíró! 1. Igen, közigazgatási szerv határozatát alapozhatja közvetlenül egy anyagi jogi rendelkezést megállapító EK rendeletre. 2. Az EK-rendelet közvetlenül hatályos, átültetése nemhogy nem szükséges, hanem egyenesen felesleges. A hazai törvény kiegészíti az EK rendeletet a végrehajtás tekintetében. Ha valamiről nem rendelkezik az EK-rende- let, arról lehet másfajta jogszabályt alkotni, egyébként az azonos anyagi jogú, de nem teljes körű hazai normát az EK rendelet szubszidiálja. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda A COMPLEX KÖNYVELŐ ÉS JOGI TANÁCSADÓ IRODA VÁLLAL: bérszámfejtést, könyvelést - jogi ügyek intézését • közigazgatási eljárások, hatósági engedélyezések lebonyolítását • cégalapítást-, módosítást • kintlevőségek kezelését, kártérítési ügyek intézését • üzletviteli tanácsadást • Tel.: 06/20/999-9239 • E-mail: info@complex.co.hu Számos emberi viselkedést, magatartást félreértelmezünk, nem ismerjük okait, indítékait - ebben szeretne segíteni rovatunk és Baranya István pszichológus. A pszichodiagnosztika eszköztára: a pszichológiai vizsgálat folyamatai A mikor a pszichológus-beteg kapcsolatáról beszélünk, általában egy olyan kép jelenik meg az emberek fejében, hogy a beteg az ágyon fekszik és a pszichológus mögötte ülve valami misztikus és varázslatos képességeivel szuggerálja a félálomban lévőt. Ez természetesen nem így van. Amikor a beteg (páciens) a pszichológushoz kerül egy folyamat veszi a kezdetét. Természetesen számos módon kerülhet a páciens a pszichológushoz és az sem mindegy, hogy az felnőtt, vagy gyermekkorú. A pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai eljárások keretében történő vizsgálatoknak van egy jól körülhatárolható, alkalmazott protokollja. Általánosan érvényes szabály azonban, hogy a vizsgálat során egyidejűleg több módszert szükséges használni. Akárcsak a medicina bármely más területén, a pszichológiai eljárások, terápiák során is elsősorban az alapos és pontos diagnosztikán múlik a kezelés sikere. A vizsgálati módszerek az első interjúval és az anamnézissel kezdődnek, amely meghatározza a diagnosztizálás további menetedét, azaz azt, hogy a megfigyelés mellett milyen eszközöket teszteket használ a pszichológus. Az első interjú az, amikor a pszichológus gyakorlatilag először találkozik a beteggel. Ez egy négyszemközti bizalmi beszélgetés, ahol a siker záloga a kölcsönös bizalom és motiváltság, amely nagy fontossággal bír, és többek között segít a későbbi terápiás kapcsolat létrehozásában. Itt nagyon fontos lehet a heteroanamnézis, amely a beteg életéről, betegségének alakulásáról adatokkal szolgálni tudó hozzátartozóktól, ismerősöktől, a beteget közvetlenül ismerő személyektől nyert adatok, vélemények leírása. Ezt követik a tesztek, megfigyelések (ezekkel a következő fejezetben foglalkozunk), melyek megválasztása az első interjú eredményén és a további diagnosztizálás céljain múlik. „Egy teszt, nem teszt" szokták mondani, ami valóban így van, hiszen az emberi pszichikumot nem lehet csupán egy szempontból és egy eljárással vizsgálni. Az első interjú és a vizsgálatok után kerül sor a diagnózis felállítására. Itt a pszichológus a BNO 10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) szabályai, vagy a DSM IV. (USA táblázat, tengelyei) szerint sorolja valamelyik diagnosztikus rendszerbe a betegségeket. Általában a differenciáldiagnózisra is sor kerül, ahol meghatározásra kerül az összes szóba jöhető diagnózis, és a mellette és ellene felhozható érvek, ellenérvek, melyek alapján a pszichológus állást foglal a szerinte leginkább szóba jöhető alapdiagnózis és a kezelést indokló fődiagnózis vonatkozásában. Ezt követi a terápiás terv, amely a fődiagnózis alapján fogalmazódjék meg. Tehát nem kell megijedni egy pszichológiai vizsgálattól, már csak azért sem mivel ezt naponta elvégzi magán az ember, csak nem a tudomány és a szakember segítségével, hanem saját értékrendje, önkontrollja és a világban való eligazodása, boldogulása végett. Baranya István pszichológus 48 hídlap hidlap.net
