Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-09 / 37. szám
közügy Energetikai vállalkozók és feltalálók találkozója Esztergomban Mennyit és meddig fizetünk az energiáért? Az egész világon a jövő kulcsa az energia. A fosszilis és megújuló energiaforrások időtávlatai egyre inkább előtérbe helyezik az energiahatékonyság és energiacsökkentés kérdését. Magyarországon is megújulás előtt áll az energiapolitika - hangzott el a Magyar Energetikai Vállalkozók és Feltalálók Fórumán. Az esztergomi Királyi Várban szeptemberben tartott energetikai fórum házigazdája az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Esztergomi Szervezete volt. A Magyar Energetikai Vállalkozók és Feltalálók Fórumát Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke nyitotta meg hangsúlyozva, a hazai energiapolitikában előtérbe kerülő oktatás és kutatásfejlesztés, a klímavédelem és a megújuló energia- források kérdéseit, valamint az energetika területén megvalósításra váró önkormányzati projektek nyújtotta lehetőségeket. A konferencia előadói áttekintették az egyre növekvő hazai energiaigény ellátásának lehetőségeit. A megújuló energia források mellett egyre jobban előtérbe kerülnek atomerőmű építések is. A paksi atomerő meglévő blokkjai melle még két blokk felépítését tervezik 2025-ig. Nagyon sokszor említették a dán energiapolitikát követendő példaként. Dániában zömében az önkormányzatok kezében vannak a villamos erőművek és így helyi szinten döntenek az energiafejlesztési kérdésekről és élen járnak a megújuló energiák hasznosításában. Az Orbán- kormány energiastratégiájáról Gémesi Zsolt a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője és Bohoczky Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főtanácsosa tartott előadást. Az Új Széchenyi Terv egyik pontja a Megújuló Magyarország - Zöld Gazdaságfejlesztés. A most készülő projekt része többek közt a megújuló energiaforrások fejlesztése, hatékonyság növelése ehhez kapcsolódó munkahelyteremtés, a finanszírozáshoz pedig a Zöld Fejlesztési Bank kialakítása. A„Zöld Gazdaságfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Az esztergomi önkormányzat energiapolitikájának egyik sarkalatos pontja az energiatakarékosság. A Városháza alkalmazottai között energetikai szakember is dolgozik. Néhány éve befejeződött a közvilágítás korszerűsítése, amelynek során energiatakarékos lámpatesteket szereltek fel, éves szinten több tízmilliós megtakarítást jelent ez a beruházás. A hivatalban is energiatakarékos izzókkal világítanak. Az önkormányzat intézményeinek energiatakarékos felújításához tartozik a homlokzatok hőszigetelése a nyílás zárók cseréje, és az energiatakarékos világítás. Nemrég adták át a felújított Angyalkert Óvodát, ahol speciális, magyar szabadalmaztatású környezetbarát technikával szigetelték az épület homlokzatát, valamint kicserélték a nyílászárókat és energiahatékony, környezetbarát új kazánt is beépítettek, amelyben a város gondozása során keletkezett zöld hulladékból előállított fabrikettel is fűthetnek. Európai Unió elvárásait és a gazdaság fellendítését, amely munkahelyek teremtésével és a társadalmi jólét növelésével jár. Az Európai Parlament 2009. február 3.-i állásfoglalása szerint 2020- ra el kell érni, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos, illetve nemzetközi megállapodások esetében 30 százalékos csökkentését, az energiafogyasztás legalább 20 százalékos csökkentését és a megújuló energiák legalább 20 százalékos növekedési arányának elérését. A „Zöld Gazdaság" környezetbarát energiatermelésének elősegítésében az önkormányzatok fontos szerepet kapnak, amelyhez a kormány tulajdonosi helyzetbe kívánja hozni az önkormányzati szektort. Ki kell építeni az ön- kormányzati energetikai rendszert, szakértői és informatikai háttérrel. Arról, hogy a helyi közösségek, önkormányzatok milyen módon tudják saját kézbe venni energiaellátásukat, jó példával szolgálta németországi Merkendorftelepülés energiaparkjának bemutatója. A több települést összefogó régióban biomassza erőmű, valamint a nap- és szélenergia hasznosításával a régió teljes energiaszükségletét fedezik. Az is kiderült, hogy az alternatív energiához energiatakarékos épületek kellenek. Az Európai Unió előírásai szerint 2020-tól csak energiatakarékos új épületeket lehet építeni. A meglévő épületeket hőszigeteléssel kell energiabarát házzá alakítani. Magyarországon egyedülálló példa a Pannonhalmi Apátságnál történt fejlesztés, amelynek során biomassza fűtőerőművek létesítettek, amelyhez a faapríték igényt saját gazdaságukból biztosítják és így az Apátság függetlenítette magát az EON-tól. Az energiapazarlás példájaként említették a hulladéklerakóban keletkezett gáz fáklyás elégetését. Megújuló energiák helyi használatára mutatta be a konferencián Steier József, az ETE Esztergomi Szervezetének elnöke a kis és közepes vízfolyások hasznosítására készült találmányát, a poseidon hidrogenerátort. A találmány az erőművi és ipari elfolyó vizek energiatermelő hasznosítására szolgál, valamint a lezúduló esővizet is árammá lehet vele alakítani. A jövő útja a megújuló energiákban rejlő lehetőségek hasznosítása a környezetünk élhetőbbé tétele érdekében. 26 hídlap hidlap.net
