Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-09 / 37. szám
közügy □ hézfémtartalma pedig hétszerese a sima talajnak. Ráadásul a területen tárolt, veszélyes hulladéknak minősített 120 ezer tonna vörösiszap radioaktivitása is kiemelkedő, tíz-húszszorosa a normál értékeknek. Az anyag megfelelő tárolása esetén nem is lenne miért aggódniuk a térség lakóinak, ám a zagytározók elhelyezkedése veszélyt jelent a füzitői iszap miatt. A veszélyes hulladéknak helyt adó terep a vízrendezési munkálatok előtt mocsaras terület volt, amit jelenleg egy tíz kilométer hosszú töltés választ el a Dunától. Egy-egy árvíz idején a zagytározók szigetekként kiemelkednek a Dunából, miközben fennáll az esetleges összefolyás veszélye. Külön aggodalomra ad okot, hogy a veszélyeztetett terület közelében több lakott terület is található, de tározók esetleges sérülése nélkül is komoly környezeti katasztrófák következhetnek be a térségben, hiszen a megfelelő védelem nélkül épített tározók szivárgásának eredményeként szennyeződhet a talajvíz, ami a Dunába kerülve hatalmas pusztítást okozhat. Általános probléma továbbá a zagytározók kapcsán, hogy a talajvíz áramlása nem csak a szennyező anyagok szállításában játszik közre, hanem a gátak állékonyságát is nagymértékben gyengíti. Ezt igazolja az is, hogy tározók körüli talajvízfigyelő kutakban már több alkalommal mértek a határértéknél jóval magasabb toxikus fém és fluorid koncentrációkat. A terület ráadásul földrengésveszélyes, derül ki az EKOKU és az alapítvány közleményéből. A szomszédos Komárom és Dunaalmás már korábban is több komoly földrengést átélt, melyek során akkor házak dőltek össze. Egy, a területen bekövetkező esetleges újabb erős földmozgás környezeti katasztrófát okozhatna a vörösiszap Dunába kerülése miatt, amely a part menti települések ivóvízellátását is szennyezné. A szervezetek a Veszprém megyei katasztrófa miatt és az almásfüzitői vörösiszap környezeti kockázatairól készült tudományos kutatások alapján, komoly aggodalmakkal tekintenek a megyénkben található vörösiszap-tá- rozókra.„A Duna közelsége, a talajvízzel való érintkezés, vagy egy esetleges gátszakadás a Veszprém megyeihez hasonló vagy annál nagyobb környezeti katasztrófát is okozhat" - hangsúlyozták a környezetvédő egyesületek, melyek arra kérik a környezet- védelmi és katasztrófavédelmi hatóságokat, hogy ellenőrizzék az almásfüzitői zagytározókat és tájékoztassák a közvéleményt a potenciális környezeti kockázatokról.-hídlaphídlap 23 CSÜTÖRTÖKÖN 2 1:1 5-KOR Filmek megszakítás nélkül Salamon király kincse 1-2. I Csapdában A SÁTÁN KUTYÁJA j A GYOMOK KÖZÖTT | KÉK ACÉL Rideg valóságT a pokol konyhája Szuperhekus kutyabőrben I Egy maréknyi dollárért Bűnös szándék A hétfői katasztrófa miatt veszélyhelyzet kihirdetését rendelte el a kormány Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területére. Az ajkai timföldgyár zagytározójának gátszakadása miatt három települést - Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet - öntött el a kiáramló vörösiszap, az eddigi adatok szerint négyen meghaltak, heten eltűntek, 120-an megsérültek, ketten életveszélyes állapotban vannak. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár Kolontáron a védelmibizottság ülését követően kedden kijelentette, 10 milliárd forintot is meghaladhatja a kár, a teljes kárfelszámolás pedig hónapokig is eltarthat. Az államtitkár azonnali hatállyal felfüggesztette a tulajdonos, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. termelői tevékenységét és utasította a céget a megsérült tározó helyreállításra. A katasztrófa azért következhetett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna. Szakértők szerint sehol a világon nem történt még ekkora vörösiszap-katasztrófa. Magyarországon a még működő ajkai timföldüzem mellett, a már bezárt almásfüzitői és mosonmagyaróvári timföldüzemek közelében vannak olyan zagytározók, amelyekben vörösiszap is található, árulta el az MTV híradónak kedden Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület projektvezetője. A szakember becslése szerint az országban vörösiszapból körülbelül 35 millió tonna van.
