Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-09 / 37. szám
Vagyunk még magyarok... „Nyerges-tető, az 1849. augusztus elsejei csatában elesett hős székelyek emlékműve. Nyerges-tető a háromszéki medencét és a csíki medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A 895 m magasságban lévő nyereg, hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt tatár és török beütésekkor. Az 1948-49-es szabadságharcban a vesztes segesvári ütközet után Gál Sándor tábornok megpróbálta összegyűjteni, átszervezni a maradék csapatokat. A Nyerges-tető védelmét a Tuzson János vezette 200 székely honvéd- ra bízta, akik augusztus elsején több ízben visszaverték a sokezres orosz sereget, a kozákokat. Végül egy román pásztor a védők hátába vezette az oroszokat, így győzték le a székely ifjakat. Itt fekszik a hősök temetője és alant az emlékmű." E csatáról írta Kányádi Sándor versében: „végül csellel, árulással, délre körülvették őket, meg nem adta magát székely, mint a szálfák, kettétörtek". Vagyunk még magyarok... Talán székely nagyanyáink erről meséltek egykor... Hol volt, hol nem volt, túl az óperencián túl az üveghegyen, élt egy bátor székely legény. Pici gyerekként megtanulta, hogyan kell bánni a báránnyal, lóval, tehénnel, megérintette szívét a tavasz első napsugarára előbújó réti virágok, zöld mező illata, és áhítattal csüngött drága szülőföldje égig emelkedő párába megbúvó hegykoszorúin. Merthogy amit elsőként megtanult az a szülőföld iránt érzett szeretet, édesanyja első szavai is ezt sugallták. Hiszen a székely egész életében székely volt, ha elkerült odavágyott vissza, ahol a jó Isten a világra segítette. Ezer éve keresztül az ő megszentelt feladata volt a határ védelme, a székely katonák és ezredek védték Erdély keleti határait, tatártól, töröktől, ha kellett romántól bár velük legtöbbször békében éltek, később orosztól s minden ellenséges nációtól. Az ő hazamegmentő bátorságuk emlékét, nemzeti emlékként kell megőriznünk. Talán ez a gondolat indította meg néhány esztergomi polgár szívét, hogy az 1849. augusztusi Nyerges-tetői csata emlékhelyén Esztergom város polgárai nevében kopjafát állítsanak. Kezdeményezője Pataki István, aki megálmodta, kifaragtatta, majd felállítását előkészítette. Aztán 2010. szeptember 29-én egy kis lelkes csapat élén Esztergom városát megillető díszhelyen felállításra került a kopjafa a következő felirattal Sajó László verséből: „Vagyunk még magyarok, Szomorúk,némák,álmodok... Oh, Uram! hitet adj nekünk, Hogy születik még nagy idő, S lehet még egyszer azt üzenni- Hogy bánatunkból fölriadni, Vergődésünkből szárnyra kapni, Szabadságunkért harcba menni Leszünk még magyarok!" A kis ünnepségen a székely és nemzeti himnuszunk eléneklé- se és a vers szavalata után egy perces néma csenddel adóztak az ünneplők a székely hősök emlékének, mert kit nem felejtenek az örökké él, s éltével példát mutat mai zűrzavaros, értékeinket feledni látszó világunkban. (Külön köszönet illeti Kovács György esztergomi kovácsmestert, Sebestyén Ferenc fafaragó mestert, és Bokor Vencelt Zeteváraljáról. A felirat tábláját a Duo Dekor készítette el.) Esztergomi f Ingatlankezelő A megbízható partner! A legjobb áron vállaljuk társasházak közös képviseletét: 600 Ft + áfa/lakás/hó. Információ: www.egomingatlankezelo.hu info@egomingatlankezelo.hu Tel.: 523-255, 523-256 Tisztelt Szülők, kedves nyolcadikos diákok! Iskolánk 6 éve foglalkozik 1+4 évfolyamos nyelvi előkészítő képzéssel. A hagyományos nyílt napjainkon (november 24, január 11. 9-12 óra) túl ez évben is játékos formában szeretnénk bemutatni angol ill. német csoportjaink munkáját, kedvet csinálni e képzéshez. 2010. október 15-én 16.00 órától angol, 17.00 órától német foglalkozásokra várjuk az érdeklődőket. Következő alkalom: november 11. Helyszín: Esztergom, Mindszenty tér 7. Szeretettel várja Önöket az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola. hidlap.net hídlap 11
