Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-29 / 36. szám
helyi érték A számok magukért beszélnek Együtt működünk „Képzeljük el, hogy beülünk egy autóba, és elindulunk életünk nagy utazására. Az autónk szép, új, tágas, kényelmes, de nem biztos, hogy gyorsan, gazdaságosan, kevés üzemanyag felhasználásával és kevés károsanyagkibocsátással működik, és nagy sebességre képes. Ahhoz, hogy így legyen, kell egy korszerű, a legjobb műszaki adottságokkal rendelkező motor, egy jó konstrukció, és egy jó vezető. Az utazás élményéhez pedig kellenek az együttműködő útitársak. Most képzeljük el, hogy Esztergom városa ez az autó, lakói az utasok, az önkormányzat a motor, a sofőr pedig a polgármester. Nézzük végig, mi minden szükséges ahhoz, hogy az autónk gyorsan haladjon, és képes legyen megelőzni más autókat is." Egy választási kampányban sok minden elhangzik az aspiránsok mellett és ellen: ígéretek, cáfolatok, féligazságok. Nincs ez máshogy Esztergomban sem, azzal a különbséggel, hogy van, akik a város hírnevét sem átallják immár több éve sárba tiporni. Botrányokat keltenek, sőt, tettle- gességtől sem riadnak vissza, igyekezve elfeledtetni azt, hogy nincsenek valódi érveik. Házfelgyújtás, ellopott intim fotók közzététele - csak hogy néhányat említsünk, holott ezeknek vajmi kevés közük van a város, mindannyiunk jövőjéhez. Október 3-án fontos döntés előtt állnak Esztergom polgárai, felelős döntést pedig csak akkor lehet hozni, ha pontosan tudjuk, miről is voksolunk. A vádaskodások és ígéretek helyett a következő oldalakon a tények, az elmúlt évek számai „szólalnak" meg, érdemes végigolvasni, hogy mi is történt Esztergommal az elmúlt húsz évben. Összeállításunkban - melyben többek közt a KSH és az APEH adataira támaszkodtunk - górcső alá vettük a rendszerváltás óta eltelt időszakot, azt, hogy mi történt Esztergommal, mi történt az itt élőkkel. Milyen, hosszú éveket átölelő trendek jellemzik a várost, hol és miben vonható valós párhuzam az önkormányzat működése, és az itt élők élete között. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy Esztergomot az elért eredmények hova rangsorolják a 30 ezernél nagyobb magyarországi városok között. Módszertan Esztergom mutatói A KSH, az APEH és egyéb forrásokból származó adatok az elmúlt húsz évet gyakorlatilag kettéosztják, jól látható, hogy a kis érdekcsoportok által visszafogott fejlődés milyen irányt vett 1999 és 2000 fordulóján, amikor gyökeres változás történt az immár Meggyes Tamással felálló városvezetésben. Ez jól nyomon követhető az elmúlt tíz esztendő költségvetési főösszegeit, az iparűzési adóbevételeit, az önkormányzat által finanszírozott beruházásait, a város vagyonának alakulását és a munkahelyek számát bemutató grafikonokon. Ezt követően megtekinthetjük, hogy az önkormányzat gazdálkodása milyen hatással volt az itt élőkre. Látjuk majd, hogy a város gazdálkodása és a benne élők személyes sorsának alakulása között szoros összefüggés van. A polgárok mindennapjait érintő pozitív következmények jelentkeznek a lélekszám és a lakások számának alakulásában, valamint a bérnövekedést bemutató táblákon. Esztergom mutatói a harmincezernél népesebb városokhoz képest Az adatok, grafikonok és függvények önmagukban is sokat mondanak Esztergom gazdálkodásáról, de ezek a számok különösen akkor mutatják meg az elért eredményeket, ha összehasonlítjuk őket más, hasonló adottságú városokkal. A grafikonok, táblázatok harminchét, 30 ezernél nagyobb lélekszámú város adataihoz hasonlítják Esztergom adatait (egyes városok nem szolgáltattak adatot minden mutatóhoz, az adott grafikonokból ezért hiányoznak - a szerk.). Némely összevetésből szándékosan kimaradtak a főváros agglomerációjában fekvő népes városok (Dunakeszi, Érd, Szigetszentmiklós), hiszen alvóvárosi jellegük miatt sok szempontból nem hasonlíthatók össze egy önálló és önellátó településsel. A számok itt is magukért beszélnek: jól látszik, hogy Esztergom minden lényeges, az önkormányzat működését jellemző adat szempontjából az élmezőnyben foglal helyet, ráadásul a költségvetési bevételek beruházásra fordított aránya is példás. A város lakóinak jólétét közvetlenül befolyásoló, illetve ezt tükröző adatok tekintetében is okuk van büszkeségre az esztergomiaknak: gyarapodott a népességünk, nőtt a város lakásállománya, és nálunk nőttek legnagyobb mértékben a munkabérek. 28 hídlap
