Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-25 / 35. szám
közügy M11-es autópálya: a jó szándék utat tör magának lósult meg a dorogi elkerülő út harmadik üteme, illetve öltött testet több fejlesztés Esztergom és környéke területén - érdeme, hogy a gyakorta akadékoskodó, régi idők kádereit átmentő hivatalok ellenszélében is kijárta ezen fejlesztések szak- területi támogatásait. Akkor, amikor az országban máshol alig került ilyesmire sor. S azonnal partnerre talált Esztergom városában, Meggyes Tamás polgármesterben, aki kezdettől fogva felkarolta ezt a tervet. Elhatározták, a lelketlen hozzáállást„meg- szelídítik", és mindent elkövetnek, hogy ez a jó ügy - ez esetben szó szerint - utat tudjon törni magának. Az esztendők során több lépése történt ennek. Miután az M11-es gyorsforgalmi út ötlete 1999-ben felmerült, a Zsámbéki- medencét átszelő, Budapestet nyugatról elkerülő új útról 2001 júniusában a Közlekedés, infrastruktúra, területfejlesztés elnevezésű konferencián Esztergomban tájékoztatta először a szakmát, valamint az érdeklődőket a tervet korábban részletesen kidolgozó Főmterv Rt. (azóta: Zrt.) nevében Molnár László, akkori elnök-igazgató. Az egy évvel későbbi közlekedésfejlesztési konferencián hetven érintett (magyar és szlovákiai) település polgármestere kézjegyével látta el a két ország szakminisztériumai számára eljuttatott esztergomi memorandumot, egyfajta szándéknyilatkozatot. 2002-2003 során a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és Esztergom finanszírozásában az új gyorsforgalmi útbe- ruházás kapcsán két megvalósíthatósági tanulmány készült: a párkány-esztergomi logisztikai központról, illetve a teherkomp- ról. Ezt követően 2003 elején egyidejű képviselő-testületi határozat született Esztergomban és Párkányban, amik a teherVakos közhellyel szólva: a hosszú út is az első lépéssel kezdődik. De, mint tudjuk, a sablonos megállapításokban ott búvik az igazság, nemde éppen attól olyan sablonosak, hogy olyan sokszor bizonyultak helytállónak. Szóval: az első lépés. Az Ml 1-es autópálya és egy hozzákapcsolódó, nagy teherbírású, új dunai híd elképzelése tíz esztendőre nyúlik vissza (ennek elsősorban technikai részleteiről a Hídlap augusztus 28-i számában bővebben írtunk). Tulajdonképpen az egész úgy kezdődött 1999-ben, hogy az esztergomi és az ettől elválaszthatatlan regionális közútfejlesztésen gondolkodó városvezetést megszólította Dobosi Tivadar, aki 1998-2006 között a Komárom-Esztergom Megyei Közútkezelő Kht. igazgatója volt, hogy elmondja egy új autópályára és dunai átkelőre vonatkozó tervüket, a Főmterv elképzelését. Ez az idea akkoriban annyira újdonságnak számított, hogy emiatt az első szakmai felvetéseikor „istentelennek" vagy minimum: a „földtől elrugasz- kodottnak" ítélték - de leginkább a régi reflexek miatt, nemde bár minden újdonságnak ez a sorsa. Pontosabban: az első fogadtatása. A Dr. Bády István-díj „Esztergom Szépítéséért" elismeréssel - és számos más díja mellett a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével - kitüntetett Dobosi Tivadar, akinek közútkezelői igazgatása idejében épült újjá a Mária Valéria híd, vaRészlet a nemzetgazdasági miniszterhez intézett önkormányzati levélből „A globális gazdasági térben a városok versenyképességének leglényegesebb feltétele a megfelelő közlekedési kapcsolatok megléte. Budapest és térsége Kö- zép-Európa egyik legkedvezőbb adottságú területe ahhoz, hogy Európa jelentős üzleti-logisztikai központjává váljon, hiszen két kiemelt kelet-nyugati folyosó és alsóbbrendű útvonalak is találkoznak itt, az északi irányú összeköttetés viszont hiányzik. Az M11-es út létrehozatala nagyban hozzájárulna a térség további gazdasági prosperitásához és nagyszerű lehetőség lenne a Felvidék közép-európai infrastrukturális vérkeringésbe való szorosabb bekapcsolására." Gulya István 20 hídlap hidlap.net
