Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-18 / 34. szám
címlapon A Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért felelős Helyettes Állam- titkársága júliusban turizmus- és egészségipari konzultációt szervezett a magyar turizmus jövőjéről, szakmai szervezetek, szállodák, utazási irodák, közlekedési vállalatok, TDM-szervezetek, oktatási intézmények és kutatócégek képviselőinek részvételével. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előadásában kiemelte, hogy a tíz évvel ezelőtt indult első Széchenyi Terv „torzóban maradt", és az utóbbi években sokat romlott az ország versenyképessége a turizmusban is, pedig ezalatt az időszak alatt megkétszereződött a gyógyszállodák száma. A turizmus nemzetgazdasági szerepét tekintve Magyarország 181 ország közül csupán a 136., az uniós államok között is csak a 25. A hozzánk hasonló Ausztriában hatszor annyit költ egy átlagos turista, mint nálunk. A miniszter a jövőre vonatkozó terveiről elmondta, hogy a következő tíz évben a turizmus nemzet- gazdasági szerepét meg kell kétszerezni, 700 ezer új munkahelyet kell teremteni és a nemzetközi versenyképességünket, harmadával kell javítani. Ennek érdekében minőségi és nem mennyiségi fejlesztésekre van szükség. A turizmus fejlesztését egy tágabb gazdaságfejlesztési program - az egészségipar - részeként képzeli el Matolcsy György, aki kijelentette, hogy lesz 2. Széchenyi Terv, megszületik a „turizmustörvény" és a bürokrácia csökkentésével és az adók mérséklésével megfelelő közgazdasági környezetet teremt a kormányzat a turisztikai vállalkozások számára. A nemzetközi tendenciák is azt mutatják, hogy az egészségturizmust érintő fejlesztések támogatásra érdemesek, hiszen központi, kormányzati részről is prioritást élveznek, ezenfelül pedig hosszútávon biztosított a jövedelmezőségük. Ezt bizonyítják a Közel-Keleten és Nyugat-Európában is folyamatosan épülő, bővülő szállodakórházak, rekreációs-, egészségügyi- és wellness központok. járultak hozzá a gazdag kulturális örökség mai arculatához. A hagyományt jelentő értékekkel szorosan összefüggenek a kulturális vonzerők, a kiállítások, koncertek, a város főterén zajló Esztergomi Nyári Fesztivál és az Adventi Csillagváró, a Várszínház és az egyéb rendezvények, zenei események, előadások. Egy nyaralás, egy utazás egyben feltöl- tődést is jelent. A természet nyújtotta lehetőségek - a Pilisben húzódó túra utak, a Dunai táj - az épített környezet - strand, élményfürdő - és a sokrétű szolgáltatások a kikapcsolódásra vágyókat várják, aktív vagy passzív pihenési formákkal. Új Esztergom születik: híd és élményfürdö A város életében meghatározó jelentőségű esemény volt 2001-ben, az Or- bán-kormány erőfeszítései és támogatása eredményeképpen a Mária Valéria híd újjáépítése és megnyitása, amelynek köszönhetően nőtt a várost látogató felvidéki magyarok száma is. A híd Esztergom vonzáskörzetét és egyben turisztikai kínálatát is bővítette. Esztergom és térsége alatt magas hőfokú, néhol a 70 Celsius fokot is meghaladó hőmérsékletű, ásványi anyagokban gazdag termálvíz található. A termálvízre alapozott fejlesztések első lépéseként, a Széchenyi Terv-pályázatából,támogatást nyerve, 2005-ben felépült az Aquasziget Esztergom-Gyógy- és Élményfürdő,„Az év élményfürdője 2008" megtisztelő cím tulajdonosa, mely Magyarország távolabbi pontjairól is idevonzza az érdeklődőket. Az egészségturizmusra a magas költés és a magas színvonalú kiszolgáló infrastruktúra a jellemző, amely eddig Esztergomból hiányzott. A fürdő ezen a területen a zászlóshajó, amely köré a többi, egyre jobban bővülő szolgáltató ipar is kapcsolódik. A turisztikai tendenciákat és elemzéseket figyelve, kiderül, hogy az a település, amely nem rendelkezik élményfürdővel, gyógyfürdővel vagy egyéb vízzel kapcsolatos kikapcsolódási lehetőséggel, nehezen tudja megőrizni pozícióját a piacon. Esztergom abban a szerencsés helyzetben van, hogy van élményfürdője, de ennek még jobb kihasználása és a város további látnivalóinak bemutatása érdekében elengedhetetlen a minőségi szálláshelyek létrehozása. A fejlődés iránya: szállodák A városvezetés felismerte a szálláskapacitás-bővítés fontosságát és több szállodaprojekt indításához adott engedélyt 2007-ben és 2008-ban, azért is, mert köztudott, hogy ezek a beruházások további befektetéseket vonnak maguk után, gazdasági felpezsdülést jelentenek, munkahelyeket teremtenek, számos új vállalkozás alakul hatásukra, új szakképzések indulnak az iskolákban, de a városi bevételeket sem szabad szem elől téveszteni. Ha megépülnek a tervezett szállodák, akkor a város idegenforgalmi adóbevétele 50 százalékos kihasználtság mellett mintegy 370 millió forint lesz évente, nem beszélve a megnövekedő egyéb helyi, illetve átengedett központi adókról. A szálloda beruházások meg is kezdődtek, a gazdasági világválság hatásai azonban - szigorodó hitelezés, magas önrész-hányad - miatt megtorpantak az építkezések, amely nagy hatással van Esztergom idegenforgalmára is, hiszen a válság azt is magával hozta, hogy a hazai utazók inkább belföldön töltik többnapos szabadságukat, amit Esztergom éppen a megfelelő szálláshelyek hiánya miatt nem tud kihasználni. Ahhoz, hogy a térség turisztikai szempontból sikeres legyen, rendkívül fontos, hogy a döntéshozók is felismerjék a gazdasági ágban rejlő lehetőségeket: Esztergom évtizedek óta folyamatosan magas látogatottsággal rendelkező, nemzetközileg is elismert turisztikai célpont, a határon túli magyarsággal való együttműködések mozgatórugója, ami csak úgy tud az idegenforgalom területén tovább fejlődni, a számára méltó helyet elfoglalni a turisztikai palettán, ha megfelelő minőségű szálláshelyekkel rendelkezik, vagyis sikerül befejezni a megkezdett hotelprojekteket és megépülnek a szállodák. hidlap.net hídlap 5
