Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-11 / 33. szám
kultúra Interjú Novák Tamással, a Bűn és büntetlenség egyik alkotójával A KOMMUNISTA VADÁSZOK A politikai hullámokat is vető, felkavaró Biszku Béla-dokumen- tumfilmet, a Bűn és büntetlenséget a jövő hét szerdáján este hat órától az esztergomi művelődési házban (a volt zsinagógában) láthatják az érdeklődők, ahol a vetítés után az alkotókkal, Novák Tamással és Skrabski Fruzsinával lehet beszélgetni. Kedvcsinálónak Novák Tamást kérdeztük a filmről.- Mi motivált benneteket, hogy elkészítsétek a Bűn és büntetlenséget? A filmben Fruzsina például azt mondja, szülei - és így ő is - sok hátrányt éltek meg a szocialista rendszerben, például a továbbtanulás kapcsán. Téged mi késztetett a filmre?- Netes újságírók vagyunk, a mandiner.hu nevű oldal munkatársaiként dolgozunk, és a film ötlete onnan származik, hogy egyszer egy szerkesztőségi ülésünkön egy másik blogon, a Konzervatórium oldalán olvastunk egy bejegyzést, amiben azt írták, ha vannak náci-vadászok, miért nincsenek kommunistavadászok. A felvetést jogosnak találtuk, és elhatároztuk, hogy mi akkor megkeresünk az életben lévő, nagy kommunistákat. A másik lökést az adta, hogy létezett egy nagyon jó magazin, a Matula, ahol közöltek egy álriportot a még élő Biszku Bélával, amit a barátaink készítettek. Ez a kitalált írás megtetszett nekünk, olyany- nyira, hogy eltökéltük, mi valóban megcsináljuk a portrét. így határoztuk el, hogy megkeressük Béla bácsit - mert egyrészt, ugyebár, kommunistavadászoknak mondjuk magunkat, másrészt az igazi interjúkészítés célja vezérelt.- Előre papírra vetett forgatókönyv alapján dolgoztatok, vagy az élet írta a filmet?- Is-is. Először az élet írta a forgatókönyvet, tehát azt, hogy Biszku Béla szülőfalujába, Márokpapiba mentünk, meg azt, hogy miképpen találtuk meg őt. A jeleneteket, a történészek, a pszichológus, az egykori elítélt ötvenhatosok megszólalásait persze utólag vettük fel, hogy filmszerűen meséljünk. Mondhatni, a forgatókönyv is nagyjából a film közepére állt össze, és ekkorra vált véglegessé, hogy mi lesz a felépítés, a menet. De az, hogy megkeressük, és hogy megkérdezzük, megbánta-e a történteket, az első pillanattól kezdve megvolt.- Ha már a megbánásról esett szó: milyen benyomást gyakorolt rátok Biszku Béla? Tényleg olyan, ahogyan elhangzik a filmben is, mint egy szigorú jelenség, hogy az ember egy kicsit - önkéntelenül - „összehúzza magát" a társaságában?- Van benne ilyen vonás, ám ugyanakkor minket megszeretett, abszolút kedvesen viszonyult hozzánk végig.- Nekem ez egy kissé „furcsa”. A nézők számára viszont tanulságos lehet Biszku személyiségét illetően, hogy a budapesti Uránia-béli premierkor felröppent a hír: letiltatta a film bemutatását. Aztán a lányai, Éva és Zsuzsa mégis hozzájárultak a vetítéshez. Később pedig a - napi - politika is foglalkozott a Bűn és büntetlenséggel, a parlamentben napirendre került. Hogyan befolyásolta a film iránti érdeklődést, a film sorsát ez a hercehurca?- Ez a hírverés nyilvánvalóan jó reklámot jelentett a filmnek. Egyébként meg nem befolyásolta. Mi mindentől függetlenül, szikNincs bocsánatkérés - se filmen, se a valóságban „Az 1956-os eseményeket máig ellenforradalomnak tartja, és Nagy Imre kivégzésével is egyetért Biszku Béla, Kádár János 1956 után hatalomba kerülő belügyminisztere, akivel két újságíró készített álnéven interjúkat. A már majdnem kilencven éves Biszku nyilatkozatait felhasználó dokumentumfilmben az egykori politikus végig tagadta, hogy közbenjárt volna a forradalmárok kivégzése érdekében. (...) A dokumentumfilmnek az volt a célja, hogy a rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszku beismerje, manipulálta a bíróságokat és az ügyészséget az 1956-os forradalom után elítélt emberek büntetésének súlyosbítása érdekében. A most 89 éves politikus ugyan több történetet is elmondott a forradalomról és az utána következő kivégzésekről, de az újságírók több esetben dokumentumokkal alátámasztott vádjait végig tagadta. (...) A filmet rendező újságírók, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina egy kitalált ifjúsági szervezet nevében keresték fel Biszku Bélát. A filmkészítők elhitették vele, hogy szülőfalujából, az ukrán határhoz közeli Márokpapiból jöttek, ahol őt a falu nagy szülöttjének tekintik és szeretik. Az újságírók a filmben végig „Béla bácsinak" hívták a korábbi minisztert, és igyekeztek a bizalmába férkőzni, hogy így húzzanak ki belőle valamilyen bűnbánó vallomást. (...) „A filmben meglehetősen súlyos kérdésekről van szó, de azért nem lenne jó, ha most mindenki felmenne a Rózsadombra, és megverné Biszku Bélát"- mondta a film vetítése után az [origo]-nak az egyik készítő, Skrabski Fruzsina, hozzátéve, ő azt gondolja, hogy a vádakat tagadó Biszku végig hazudott, és leginkább annak örülne, ha bíróság előtt tisztáznák a szerepét. A filmmel azonban egyelőre csak azt akarta elérni, hogy az emberek ismerjék a problémát, és a fiatalok,„a húszévesek is kezdjék el felfogni, mi volt itt".„Szeretnénk, ha beszélnének erről, ha tudnák, hogy például az MSZP az MSZMP utódpártja, és ez az egész ne tűnjön el nyom nélkül" - magyarázta. (...)" Visnovitz Péter írása, [origo] 26 hídlap hidlap.net
