Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-11 / 33. szám
esztergom Heti tíz óra az egészség és a sport jegyében Testnevelés a jövő generációiért Lenger Varga Péter Könnyebben kezeli a stresszt, nő a teljesítőképessége, jobb a tanulmányi eredménye és mindenekelőtt egészségesebb, kevesebbszer beteg az, aki sportol. Egyebek között fentiek miatt vezette be az esztergomi önkormányzat a városi fenntartású iskolákban szeptember elsejétől a heti tíz testnevelésórát. T avaly tavasszal fogadta el azt az esztergomi sportkoncepciót a testület, mely tartalmazta már a többlet testnevelésórák bevezetését, a határozat pedig idén szeptember elsején lépett életbe. A városvezetés célja, hogy Esztergomban lelkileg és testileg egészséges, szellemileg ép generáció nőjön fel. Meggyes Tamás polgármester indoklásként többek között hangsúlyozta: a sportteljesítmény általában javítja a tanulmányi eredményeket, a jó sportteljesítményekhez jó tanulmányi eredmény társul. A heti tíz testnevelésórából hat a délelőtti órákon tantervi tananyagon belül zajlik, míg a délutániakat a diákok szabadon választhatják, több sportágból, amelyhez a városvezetés felkérte az esztergomi sportegyesületek vezetőit, hogy a különböző torna- és edzőtermekben, csónakházakban, telephelyeiken mutassák be a tanulóknak a különböző sportágakat, hogy aztán az adottságaiknak, a tehetségüknek megfelelő, a hozzájuk legközelebb álló sportágat választhassák. A délutáni négy testnevelésóráról az iskolaigazgatók akár felmentést is adhatnak harmadik évfolyamtól azoknak az iskolásoknak, akik egy egyesület vagy iskolai diáksportkör igazolását be tudják mutatni arról, hogy sportszervezet tagjaként legalább heti két edzésen részt vesznek. Pál György, a Pézsa Tibor Sportcsarnok vezetője szerint a heti tíz testnevelésóra bevezetése az egészséges életmódra való nevelés egyik alapeleme. „Úgy gondolom, ez egy hosszú távú program, ami nem biztos, hogy holnap, holnapután hoz eredményt, de néhány év múlva biztosan. Rendkívül fontos rászoktatni a fiatalokat a mindennapos testmozgásra, hiszen ezáltal egészségesebben fognak élni, kevesebbet lesznek betegek" - támasztotta alá a program létjogosultságát a sport- csarnok vezetője. Az egykori élsportoló, hosszútávúszó hozzátette, hogy a megemelt testnevelésórákkal megváltozik a fiatalok szemlélete, beléjük ivódik a sport és később így igényük, lesz a mindennapos mozgásra. „Tapasztalatból tudom, hogy főleg azoknak, akik szellemi munkát végeznek, mennyire szükséges testük állandó karbantartása. Ha sportolunk egyebek között például a stresszt is jóval köny- nyebben tudjuk levezetni, mindezen felül pedig az emberi teljesítőképesség is növekedik"- szögezte le Pál György. Jelentős előrelépés az esztergomi „modell" Az esztergomi testnevelési órák számának emelésével kapcsolatban Atlanta két olimpiai bajnokának véleményét tudakoltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak ahhoz, ha az iskolákban nagyobb hangsúlyt kapna a testnevelés, a gyerekek, a fiatalok mozgása. Czene Attila olimpikon, az 1996-os atlantai olimpia bajnoka 200 méteres egyéni vegyes úszásban, jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának sportért felelős államtitkára: „Rohamosan fejlődő világunk egyik negatív eredménye, hogy a mai fiatalok az elődeiknél is károsabb életmódot folytatnak: egészségtelenül étkeznek, a képernyő előtt ülnek naphosszat, egyre korábban dohányoznak, alkoholizálnak, drogoznak, s keveset mozognak. Egy, a Társadalomkutatási Intézet által végzett Sport Modulkutatásból tudható, hogy a magyarok nyolcvankét százaléka naponta néz tévét, sportolni viszont csak tizenhat százalék szokott. Pedig a tudásbeli teljesítmény és a későbbi kar- rierút szempontjából elengedhetetlen a jó fizikai kondíció. Ezért Esztergomban az emelt óraszámú testnevelés-oktatás jelentős előrelépés! Kiss Balázs olimpikon, az 1996-os atlantai olimpia bajnoka kalapács- vetésben: Azt érzem, az utánunk következő generációkban egyre nagyobbak a nemzedéki rések. A mozgáskultúra kapcsán is. 1990-ben, pont a rendszerváltásnál végeztem a gimnáziumban. Nálunk még úgymond „militarista" szellemben zajlott a testnevelési óra; tartottunk a tanárunktól, attól függően vagy függetlenül, hogy valaki komolyan sportolt-e vagy sem, én történetesen igen. A magam részéről szerettem ezt a rendezettséget, a fegyelem szempontjából is, úgy gondoltam, ez keretbe helyezi az oktatásunkat. Ráadásul speciális matematika-tagozatra jártam, vagyis nagyon sokat tanultunk, és a komolyan vett testnevelési foglakozás egyensúlyba hozta a dolgokat. Ma a stressz-szint óriásira nőtt, szerte a világon. Különösen, hogy úgy néz ki, nem egy, egy-két év alatt megoldódó, hanem egy hosszan tartó válságnak nézünk az elébe, azaz: a felgyülemlő stresszt muszáj kezelni. Ha egyszer már nem bírok magammal, akkor kimegyek egy jó órányira futni, s így a mentális fáradtságom mellé társul a fizikális, ezáltal egyensúlyba kerülök. Hogyha ezt idejekorán elsajátíthatják a gyerekek, akkor egy egészen másfajta, pozitív hozzáállású stresszkezelő-generáció fog következni. G.l. hidlap.net hídlap 21
