Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-09-11 / 33. szám

esztergom Heti tíz óra az egészség és a sport jegyében Testnevelés a jövő generációiért Lenger Varga Péter Könnyebben kezeli a stresszt, nő a tel­jesítőképessége, jobb a tanulmányi eredménye és mindenekelőtt egész­ségesebb, kevesebbszer beteg az, aki sportol. Egyebek között fentiek mi­att vezette be az esztergomi önkor­mányzat a városi fenntartású isko­lákban szeptember elsejétől a heti tíz testnevelésórát. T avaly tavasszal fogadta el azt az eszter­gomi sportkoncepciót a testület, mely tartalmazta már a többlet testnevelésórák bevezetését, a határozat pedig idén szep­tember elsején lépett életbe. A városveze­tés célja, hogy Esztergomban lelkileg és tes­tileg egészséges, szellemileg ép generáció nőjön fel. Meggyes Tamás polgármester in­doklásként többek között hangsúlyozta: a sportteljesítmény általában javítja a tanul­mányi eredményeket, a jó sportteljesítmé­nyekhez jó tanulmányi eredmény társul. A heti tíz testnevelésórából hat a dél­előtti órákon tantervi tananyagon belül zajlik, míg a délutániakat a diákok sza­badon választhatják, több sportágból, amelyhez a városvezetés felkérte az esz­tergomi sportegyesületek vezetőit, hogy a különböző torna- és edzőtermekben, csónakházakban, telephelyeiken mutas­sák be a tanulóknak a különböző sport­ágakat, hogy aztán az adottságaiknak, a tehetségüknek megfelelő, a hozzájuk legközelebb álló sportágat választhas­sák. A délutáni négy testnevelésóráról az iskolaigazgatók akár felmentést is adhat­nak harmadik évfolyamtól azoknak az is­kolásoknak, akik egy egyesület vagy is­kolai diáksportkör igazolását be tudják mutatni arról, hogy sportszervezet tag­jaként legalább heti két edzésen részt vesznek. Pál György, a Pézsa Tibor Sportcsarnok vezetője szerint a heti tíz testnevelés­óra bevezetése az egészséges életmódra való nevelés egyik alapeleme. „Úgy gon­dolom, ez egy hosszú távú program, ami nem biztos, hogy holnap, holnapután hoz eredményt, de néhány év múlva biztosan. Rendkívül fontos rászoktatni a fiatalokat a mindennapos testmozgásra, hiszen ez­által egészségesebben fognak élni, ke­vesebbet lesznek betegek" - támasztot­ta alá a program létjogosultságát a sport- csarnok vezetője. Az egykori élsportoló, hosszútávúszó hozzátette, hogy a meg­emelt testnevelésórákkal megváltozik a fiatalok szemlélete, beléjük ivódik a sport és később így igényük, lesz a mindenna­pos mozgásra. „Tapasztalatból tudom, hogy főleg azoknak, akik szellemi munkát végeznek, mennyire szükséges testük ál­landó karbantartása. Ha sportolunk egye­bek között például a stresszt is jóval köny- nyebben tudjuk levezetni, mindezen felül pedig az emberi teljesítőképesség is nö­vekedik"- szögezte le Pál György. Jelentős előrelépés az esztergomi „modell" Az esztergomi testnevelési órák számának emelésével kapcsolatban Atlanta két olimpiai bajnokának véle­ményét tudakoltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak ahhoz, ha az iskolákban nagyobb hangsúlyt kapna a testnevelés, a gyerekek, a fiatalok mozgása. Czene Attila olimpikon, az 1996-os atlantai olimpia bajnoka 200 méte­res egyéni vegyes úszásban, jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztériumá­nak sportért felelős államtitkára: „Rohamosan fejlődő világunk egyik negatív eredménye, hogy a mai fia­talok az elődeiknél is károsabb élet­módot folytatnak: egészségtelenül étkeznek, a képernyő előtt ülnek naphosszat, egyre koráb­ban dohányoznak, alkoholizálnak, drogoznak, s keveset mozognak. Egy, a Társadalomkutatási Intézet által végzett Sport Modul­kutatásból tudható, hogy a magyarok nyolcvankét százalé­ka naponta néz tévét, sportolni viszont csak tizenhat száza­lék szokott. Pedig a tudásbeli teljesítmény és a későbbi kar- rierút szempontjából elengedhetetlen a jó fizikai kondíció. Ezért Esztergomban az emelt óraszámú testnevelés-oktatás jelentős előrelépés! Kiss Balázs olimpikon, az 1996-os atlantai olimpia bajnoka kalapács- vetésben: Azt érzem, az utánunk következő generációkban egyre na­gyobbak a nemzedéki rések. A moz­gáskultúra kapcsán is. 1990-ben, pont a rendszerváltásnál végeztem a gimnáziumban. Nálunk még úgy­mond „militarista" szellemben zajlott a testnevelési óra; tartottunk a tanárunktól, attól függően vagy függetlenül, hogy valaki komolyan sportolt-e vagy sem, én történetesen igen. A magam részéről szerettem ezt a rendezettséget, a fegyelem szempontjából is, úgy gondoltam, ez keretbe helyezi az oktatásunkat. Ráadásul speciális matematika-tagozatra jártam, vagyis nagyon so­kat tanultunk, és a komolyan vett testnevelési foglakozás egyensúlyba hozta a dolgokat. Ma a stressz-szint óriásira nőtt, szerte a világon. Különö­sen, hogy úgy néz ki, nem egy, egy-két év alatt megoldó­dó, hanem egy hosszan tartó válságnak nézünk az elébe, azaz: a felgyülemlő stresszt muszáj kezelni. Ha egyszer már nem bírok magammal, akkor kimegyek egy jó órányi­ra futni, s így a mentális fáradtságom mellé társul a fiziká­lis, ezáltal egyensúlyba kerülök. Hogyha ezt idejekorán el­sajátíthatják a gyerekek, akkor egy egészen másfajta, po­zitív hozzáállású stresszkezelő-generáció fog következni. G.l. hidlap.net hídlap 21

Next

/
Thumbnails
Contents