Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-04 / 32. szám
Gábor Éva A nyári idegenforgalmi szezonban bizonyára sokan megtapasztalhattuk, hogy a hazai és külföldi autópályákon megnövekedő forgalom milyen veszélyes helyzeteket teremt, hiszen ilyenkor olyan autósok is a sztrádákra merészkednek, akiknek nincs tapasztalatuk a gyorsforgalmi utakon való vezetésben, és ezzel akaratuk ellenére könnyen bajba sodornak másokat. Ősszel ugyan a forgalom csökken, de a monoton vezetés miatt fáradt sofőrök, és az alapvető közlekedési szabályokat szándékosan megsértő autósok továbbra is garázdálkodnak az utakon, ráadásul jönnek a ködös reggelek és a csúszós utak. Érdemes átismételni a KRESZ idevágó rendelkezéseit. Amikor a lassúhajtás a veszélyes A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években átlagosan mintegy félezer személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt a hazai autópályákon és a legforgalmasabb autóúton, az MO körgyűrűn együttvéve. Bár a balesetek száma szerencsére csökkenő tendenciát mutat, még az elmúlt esztendőben is harmincötén vesztették életüket ezeken az útszakaszokon. Az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) tapasztalata szerint a nyáron Magyarországra látogató, illetve az átutazó külföldiek, valamint a hazai turisták miatt különösen a hétvégi időszakban jelentősen megnövekszik az autópályák, azon belül is az M7, az M1 és az M7 közös szakaszának, valamint az MO autó- útnak a forgalma, és sok olyan szabályszegés fordul elő, ami veszélyezteti a közlekedés biztonságát. A téli és nyári hónapokra vonatkozó statisztika külön nem készül, a szakemberek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy augusztus hónapban történik a legtöbb közlekedési baleset. A sztrádabalesetek egy része a gyorshajtás miatt következik be, amikor például torlódás esetén valaki a leállósávban előzve igyekszik néhány percnyi előnyt szerezni, sok ütközésnek viszont éppen a lassú haladás, illetve a tapasztalatlanság az oka. A sztrádákon autózva rendkívül bosszantó, amikor azt látjuk, hogy a többség teljesen semmibe veszi a jobbra tartási kötelezettséget, vagyis előzést követően nem húzódik vissza a külső sávba, hanem tartósan a belső sávban halad akadályozva ezzel a gyorsabbak közlekedését. Sok az olyan baleset is, amikor a hazai közutakon való döcögéshez szokott sofőr nem jól méri fel a másik sávban közeledő gépkocsi távolságát, pontosabban az hamarabb ér oda, mint ahogy gondolta volna, így elkerülhetetlen az ütközés. A koccanások másik gyakori oka a nem megfelelő követési távolság tartása. A nyári hónapokban a rendőrség kiemelt figyelmet fordított az autópályák ellenőrzésére, a sebességkorlát betartására, a torlódások esetén a műszaki leállósávban szabálytalanul közlekedő járművek kiszűrésére és vezetőik felelősségre vonására, valamint figyelnek a sztrádák mentén lévő parkolók és pihenőhelyek rendjére és biztonságára is. Mielőtt útnak indulunk, célszerű a híradásokból tájékozódni az adott útszakaszon várható forgalmi torlódásokról. Mit mond a KRESZ? Ha sebességkorlátról van szó, akkor jellemzően a maximális sebességre gondolunk, pedig az autópályán van minimális sebesség is, vagyis, az a jármű, vagy az a sofőr, aki nem képes óránként legalább 60 kilométeres sebességgel haladni sík úton, az kénytelen nélkülözni a sztrádák szolgáltatásait. Azt gondolnánk, hogy azt, hogy az autópályán tilos megállni, tolatni és megfordulni, senkinek nem kell külön mondani, de mégis évről évre előfordulnak olyan balesetek, amikor valaki megpróbálkozik ezzel, vagy még meglepőbb módon a forgalommal szembe közlekedik. Ha valaki elmulasztja a kihajtást, sajnos muszáj néhány kilométert kerülnie a Hőség kontra csúszós út Szeptemberben is lehetnek még a kánikulát idéző napok, a meleg pedig rendkívül hátrányosan hat a közúti közlekedésre is: a sofőrök egy része ilyenkorjelas- sul", tompul, közönyössé válik, mások épp ellenkezőleg, ingerlékenyek, lobbanékonyak lesznek. Közvetve balesetet okozhat az is, hogy a nem légkondicionált autók vezetői nyitott ablakokkal, a sebesség fokozásával hűtik magukat, a gyorshajtás miatt pedig könnyen megvan a baj. Aki tudja magáról, hogy nehezen viseli a meleget, gondolja meg, hogy a volán mögé ül-e. Nagyon fontos, hogy ha hosszabb útra indulunk, vigyünk magunkkal személyenként legalább egy liter jól lehűtött vizet, mindenképpen kipihenten vezessünk, és a hosszabb ideig napon parkoló gépkocsit indulás előtt szellőztessük ki. Az általában hirtelen beköszöntő őszi ködös reggelek és a korai sötétedés újabb kihívások elé állítják az autósokat. A nyáron megszokotthoz képest jelentősen csökken a látótávolság, a hirtelen vizessé, nyálkássá váló aszfalton jobban megcsúszhatnak a kerekek, így megnő a féktávolság, sőt esetenként a nagyobb vízfelületeken a vízen csúszás veszélye is fenyeget. A balesetek elkerülése érdekében gyalogosként és autósként is alkalmazkodnunk kell a megváltozott út- és látási viszonyokhoz. 38 hídlap hidlap.net Zsúfolt sztrádák, veszélyes helyzetek -
