Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-04 / 32. szám
Esztergomnál kevesebb esélyesebb város Gulya István A királyvárosi egyetem létesítésének terve nem új keletű. Már az ezredforduló előtt is felvetődött annak a szándéka, hogy egy„vár- hegyi campus"szülessen, de igazából most adott annak a lehetősége, hogy egy négykaros, négy tudományágas képzés beinduljon. A Várhegyet a„hely szelleme"- az egyházi és országi központúsághoz köthető kulturális és oktatási hagyományok-, az épületi-földrajzi adottságok erre predesztinálták. Nem telik bele sok idő, és az egyetemi campussá és oktatási központtá váló területen, az Északi és Déli Kanonoksor épületei között, a Bazilika előtt egyetemisták és középiskolások ezrei nyüzsögnek. Esztergom - a Pázmány egyetemmel karöltve - a Főszékesegyházat, a hit központját a tudomány központjával egészíti ki. Természetesen sokat számítanak az anyagiak, de minden az elhatározáson múlik. Azon az eltökéltségen, hogy olyan szülessen, ami az emberek érdekeit veszi alapul, és ezt a közakaratot keresztül is viszi. Az ügynek támogatókat szerez, akik szellemi kapacitásukkal és/vagy anyagi forrásaikkal állnak a közjó mellé. Az esztergomi egyetem ilyen: a közjavát szolgálja. A felsőoktatási intézmény természetesen pénzbe kerül, terheket jelent, de semmiképpen sem elviselhetetleneket, és mindaz a haszon, ami általa Esztergomra származik, anyagilag csupán részben megfogalmazható. Ehhez a részhez tartozik, hogy egy ilyen minőségi felső iskola további befektetéseket, fejlesztéseket vonz, illetve biztos megélhetést hoz az ott dolgozóknak, s legfőképpen: olyan végzettségeket képes nyújtani a diákjainak, amik révén szilárd támaszt találhatnak az életükhöz. S ha már a pénz: az egyetem tanulóinak, oktatóinak, dolgozóinak helyben lesz szükségük a napi élethez - munkához és tanuláshoz - nélkülözhetetlen kiadásokra. Mindez azonban eltörpül egy egyetem szellemi és lelki jelentőségéhez mérten. Ahogy Meggyes Tamás polgármester a múltkoriban fogalmazott:,,...olyan várossá emeli Esztergomot, hogy az országban nem lesz nála esélyesebb város". Esztergom, bár első fővárosként sosem volt egyetemváros, most az lesz. A királyváros az alapítása óta eltelt ezer esztendőben törekedett arra, hogy egyetem működjön a falai között. Mostani létrejötte hosszú folyamat eredménye. A már régóta itt működő Hittudományi Iskola mellett a szervezet kialakulásának első lépését a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola integrációja jelentette. Az intézmény ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem főiskolai karaként működik. A Pázmány egyetem Információs Technológiai Kara esztergomi kihelyezett képzéseinek indítása volt a következő lépés. A hit- tudományi főiskola és a tanítóképző mellett a megújuló szellemi élet és (értelemszerűen) a felsőoktatás éllovasa lesz az egyetemi technológiai képzés, aminek az épp felújítás alatt álló Medicor- Mikromed épület szolgál otthonuál. Az ezerkilencszázkilencve- nes évek„lopakodó" privatizációjától (amikor is néhány millió forintért elkótyavetyélték volna) sikerrel megmentett tömbről már 1999- ben azt javasolta Meggyes Tamás, hogy felsőoktatási, egyetemi célra hasznosítsák. Az akkori képviselő-testületi igen dacára később némely városatya azt szorgalmazta, hogy százmillióért mégis szabaduljanak meg az épülettől. 4 hídlap hidlap.net
