Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-28 / 31. szám
címlapon Gulya István Az augusztus húszadikai ünnepi képviselő-testületi ülésen Esztergom méltóságát és rangját érintő kérdések tárgyalása közepette döntés született arról is, hogy Meggyes Tamás polgármester kezdeményezzen a kormánynál törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság székhelyére való tekintettel Esztergom elnyerje a megyei jogú városi címet. A z ünnepélyes eseményen Bánhidy Vajk történelemtanár tartott részletes előadást a témáról (a történelmi vonatkozásokat keretes írásunkban olvashatja -a szerk.). Esztergomot úgy jellemezte, tulajdonképpen királyváros megyei jogok nélkül. Tartalom helyett a forma Mint megtudhattuk: Magyarországon a rendszerváltás után elfogadott önkormányzati törvény alapján a megyeszékhelyek, valamint azok az ötvenezernél nagyobb lélekszámú települések nyerhetik el a megyei jogú városi címet, amelyek képviselő-testületének ilyen irányú kérését az Országgyűlés jóváhagyja. Az ilyen státuszú város települési önkormányzata területén saját hatásköreként látja el a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is, képviselő-testülete a közgyűlés, ami kerületeket alakíthat, azokban hivatalokat hozhat létre. 1990-ben hazánkban húsz város nyerte el a címet, egyedül Esztergom kérelmét utasították el azzal az indokkal, hogy a város lakossága nem érte el az előírt ötve- nezres „küszöböt". Ugyanakkor négy évvel később a megyeszékhelyekkel kivételt tettek, így az alig 34 ezres lélekszámú Tolna megyei Szekszárd és az alig 38 ezres Nógrád megyei Salgótarján megkapta a státuszt. Ma Magyarországon 23 megyei jogú város van: a megyeszékhelyek mellett Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. A megyei jogú városok több jogosultsággal és ezzel együtt több kötelességgel, feladattal -rendelkeznek, mint „sima" társaik. Gondoskodnak az oktatási intézmények fenntartásáról, a könyvtári szolgáltatásról, a levéltár működéséről, valamint a társadalombiztosítás finanszírozása mellett a kórházi és a rendelőintézeti szakellátásról, a szociális és egyes gyermekvédelmi feladatok ellátásáról. S mindeközben úgy töltik be társadalmi, gazdasági, szervező-ellátó szerepüket, hogy azzal a helyiek és a vonzáskörzetében élők kiegyensúlyozott ellátását hasonlóképp biztosítják. A törvény a megyei jogú városokat függetleníti a megyei önkormányzatoktól: a saját területükön felhatalmazást kapnak a megyék hatáskörébe utalt feladatok ellátására, és választójogi szempontból is függetlenek a megyétől, hiszen nem, küldenek képviselőket a megyei testületbe. Bánhidy Vajk úgy összegezte mondandóját, hogy a törvény túlságosan szűkszavúan és nem egyértelműen taglalja a megyei jogú státusz megszerzésének lehetőségét. Azon túl, hogy csak a lélekszám tekintetében szabtak feltételeket, amit a döntések során rendre megszegtek, vitatható módon nem szerepel a kritériumok között az adott város történelmi múltja, Magyarország történetében betöltött szerepe, nem kapnak helyet közjogi tradíciói. Bár a városok sorsáról szóló bizottsági üléseken mind gazdasági és infrastrukturális, mind szociális és egészségügyi, mind pedig egyéb intézményi szempontok egyaránt felmerültek, a gyakorlatban ez esetben is mást látunk: Érd például az előírt lakosságszám elérésén túl semmilyen értelemben nem igazán tekinthető megyei jogú városnak, hiszen tulajdonképpen Budapest kertvárosa. Az őt érintő határozatban sokkal inkább a politikai akarat döntött, amire a törvény módot adott. Mellettünk szóló érvek Amint fentebb kiderült, a megyei jogú városi cím odaítélésekor a lakosságszámon túl figyelembe veszik az adott település történelmi múltját - Magyarország történetében betöltött szerepét Meggyes Tamás: Esztergomot megilleti a megyei jog Ezer év, ezer érv
