Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-28 / 31. szám
Kormányánál intézkedést kezdeményez annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság működésének tényleges helye Esztergom városa legyen. Megyei jogú státusz a múltért és a jövőért A második napirendi pont, Esztergom megyei jogú városi státuszának megszerzése kapcsán Meggyes Tamás előterjesztette, hogy a rendszerváltás óta létező megyei jogú városi címet az önkormányzati törvény értelmében az Országgyűlés döntése alapján szerezhetik meg az 50 ezernél nagyobb lélekszámú települések, amelyek ezt követően saját hatáskörben látják el a városi és a megyei önkormányzati feladatokat is. A szűkös szabályozás ellenére a lakosságszámon túl egyéb feltételek és szempontok is elhangzottak a törvény elfogadását megelőző parlamenti vitákban, a gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy a döntések során még az 50 ezres lakosságszámhoz sem ragaszkodtak, a történelmi múlt, az infrastruktúra, és a város régióban betöltött szerepe pedig kevesebb súllyal esett latba. A megyei jogú városi rang odaítélésének jogszabályi visszásságait jól példázza a két, az 50 ezres lélekszámtól messze elmaradó lakosú megyeszékhely, Szek- szárd és Salgótarján, a szintén 50 ezernél kevesebb lakosú Hódmezővásárhely és Dunaújváros, valamint az 50 ezer lé- lekszámot meghaladó lakosú, de a Budapest árnyékában alvóvárosként működő Érd esete, amelyek Esztergommal, az első magyar királyi fővárossal, az Alkotmánybíróság törvényben deklarált székhelyével ellentétben mind kiérdemelték a státuszt. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete végül azt az egyhangú döntést hozta, hogy kezdeményezi a Magyar Köztársaság Kormányánál a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény olyan tartalmú módosítását, amely szerint azt a települést, amelynek területén az Alkotmánybíróság székhelye van, megyei jogú városi cím illeti meg. (A képviselők döntését Bánhidy Vajk történelemtanár átfogó előadása segítette, amelynek összefoglalóját a 8. oldalon közöljük.) Kétezer éves történelem a világ örökségébe A harmadik napirendi pontban állásfoglalást fogadott el a képviselő-testület arra vonatkozóan, hogy töretlen szándékkal folytatják a tárgyalásokat és az előkészületeket Esztergom történelmi városrészének az UNESCO Világörökségi Listájára történő mielőbbi felkerüléséért. Meggyes Tamás az előterjesztésben elmondta: a városvezetés régi szándéka, hogy az esztergomi Várhegy, a magyar államiság bölcsője a rajta álló, Géza fejedelem által építeni kezdett középkori királyi várral a Világörökségi Listára felkerüljön, hiszen számos olyan történelmi, egyházi érték és hagyomány kötődik Esztergomhoz, amelyek alapján méltó arra, hogy a Világörökség része legyen. Esztergom középkori vára korábban önállóan szerepelt a magyar várományo- si listán, később azonban olyan szemléletváltás következett be az UNESCO Világ- örökség Bizottságában, mely a nagyobb kiterjedésű történelmi, kulturális és természeti tájegységeket részesítette előnyben a világörökségi cím odaítélésnél, ezért 2006-ban Esztergom és Visegrád ön- kormányzata, az érintett múzeumok vezetőivel egyeztetve, a Magyar Katolikus Egyház támogatása mellett úgy döntött, hogy közösen pályáznak a Világörökségi Listára kerülésért„Dunakanyar kultúrtáj" címen. Az évente egy új jelölttel bővülő magyar várományosok közül szakmai és stratégiai szempontok mérlegelésével kiválasztott helyszínt a kormány terjeszti elő az UNESCO Világörökség Bizottságának a Világörökségi Listára történő felvételre. A hosszadalmas folyamatban elengedhetetlen, hogy az érdekelt felek időről időre felfrissítsék a kapcsolatukat, és olyan új érdekcsatornák kiépítésén is fáradozzanak, amelyek révén hatékonyabb támogatást szerezhetnek a felterjesztéshez, ezért javasolta a polgármester, hogy a lehető legszélesebb körben kezdeményezzenek egyeztető tárgyalásokat.„Úgy gondolom, hogy augusztus 20-a, Szent István királyunk és a keresztény magyar állam megalapításának ünnepe megfelelő alkalom, hogy felhívjuk a figyelmet arra, Esztergom még nem a Világörökség része, viszont történelmi múltja és hagyományai alapján méltó lenne a világörökségi cím viselésére."- indokolta előterjesztését Meggyes Tamás. Ezt követte Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatójának részletes 6 hídlap