Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-07-03 / 26. szám
exkluzív Bod Péter Ákos: végre megmozdult valami Merre tovább, magyar gazdaság? Meglehetősen nehéz örökséget tudhat magáénak az Orbán- korány, amely egy megtépázott, a szomszédainkkal szemben hátrányba került magyar gazdaságot készül visszaállítani emelkedő pályára. Az ehhez szükséges változások alapja kíván lenni Orbán Viktor kormányfő július 8-án vázolt 29 pontja. Az utóbbi évek egyik leghangzatosabb akciótervéről Bőd Péter Ákos közgazdászt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét Pöltl Zoltán kérdezte.- Kezdjük a lényeggel: hogyan értékeli az Orbán Viktor által bejelentett, 29 pontból álló gazdasági csomagot?- A bejelentett intézkedések áttekintése előtt érdemes felidézni az előzményeket. Gyurcsány bukását követően a Bajnai-kormány csak válságkezelésre vállalkozott, legfőképpen arra, hogy a valutaalap és az Európai Unió által nyújtott hitel feltételeit betartja, és ezzel némileg javít a magyar kormány reputációján. Ebben a felfogásban született tavaly a 2010- es évre szóló adó- és költségvetési törvény és benne az államháztartási hiány. Ennek mérteke az ez évre várható bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százaléka, amit azonban nem támasztottak alá a Bajnai- kormany intézkedései, és már a tavaszi választásokig az egész évre tervezett hiány zöme eló is állott. Ezért a hivatalba lépő kormány arra törekedett, hogy reálisabb finanszírozási feltételeket erjen el a külső hitelezőkkel. De időközben beütött a görög államháztartási baj és a hitelezők álláspontja Európa-szerte megkeményedett. Néhány ügyetlen vagy félreérthető hazai megszólalás következtében izgalmak támadtak a magyar forint és a budapesti tőzsde körül, ami nyomatékosította: a gazdasági élet szereplőit meg kell nyugtatni és az új kormány nem várhat az intézkedéseivel addig, amíg teljes képet kap a gazdasag állapotáról. így született ez a 29 pontos akcióterv, amelyet majd nyilván még további intézkedések követnek. De már így is látszik az Orbán-kormány gazdaságpolitikai karaktere, noha - amint az elmondottakból kiderült - a nemzet- gazdasági kereteket, és főleg a hiány mértékét tekintve még átmeneti időben születtek a most tárgyalt intézkedések. A 29 pont egy része arra szolgál, hogy a hitelezők által elvárt költségvetési egyenleget tartani lehessen az év végéig, ezért kell az állami kiadások, az állami vállalatok költségei tekintetében nagy megtakarítást elérni. A költségvetés állapota motiválja elsősorban a bankokra, biztosítókra kive- ! tendö rendkívüli adót is. Az intézkedések I másik csoportja az, amely a magyar gazdaság fellendítését célozza: a vállalati és személyi jövedelemadó mérséklése, a bürokrácia visszaszorítása.- Melyek azok a tartalékok, erőforrások, melyekből ez az új gazdasági mechanizmus táplálkozhat?- Gazdaságunk ma lefojtott állapotban van: a családok egy része a megelőző években túlságosan sokat fogyasztott hitelből és most a terhekkel küszködik; a vállalkozásokat pedig sok más baj mellett a fizetési fegyelem romlása sújtotta már a nemzetközi válság kitörése előtt is, azóta pedig még rosszabbak az értékesítési és hiteihez jutási feltételek. De azért valóban vannak mozgósítható tartalékok. A gazdaság dinamikája - én így tapasztaltam meg évtizedek során -, alapvetően nem a kormányon múlik, hanem az aktív, kezdeményező, ésszel kalkuláló és kemény dolgozó százezreken. De persze az államnak is van ráhatása. Például, hogy a saját számláit rendben kifizeti-e. E téren hatalmas színvonalesést láttunk az elmúlt években; itt fordulat kell. Kell, hogy az állam adminisztrációs igénye ne legyen túlzott, a gazdálkodó ember és cég az értéktermelésre, nem pedig az adminisztrálásra fordítsa szűkös idejét. Szűnjön meg a gazdátlanság az állami szektorban. Illúzióm nincs, hogy mindez egyszerre megoldható, de a munkát azonnal el lehet kezdeni.- Ön szerint mi lesz az elkövetkezendő hónapok, évek gazdasági fejlődési iránya?- Ilyen nyitott gazdaság esetén, mint a mienk is, rengeteg függ a környezet alakulásától. A kivitelünk végre javul, de a pénzvilág továbbra is nagyon ingatag, ami egy ennyire eladósodott ország esetében súlyos kockázati tényező. Gondok vannak közvetlen közelünkben, a román, és az ukrán gazdaságban. Ezért nagyon fontos, hogy a magyar gazdaság mielőbb magára találjon, és végre jó hírek kapcsán jöjjünk szóba. Ez az év azonban minden| képpen nehez lesz, hiszen az állami válla- i latoknál és az államapparátusban meghir- I detett megtakarítás ugyan jól hangzik, ám 26 hidlap hidlap.net
