Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-21 / 30. szám
címlapon Szent István városa - Magyarország bölcsője Amint a Boldogasszony anyánk kezdetű és naponta fél ötkor a városban a tárogató hangján hallható ősi ének volt a nemzet himnusza egészen Kölcsey Ferenc Himnuszáig, épp így ezen írás címadó strófája az egyik legősibb magyar egyházi ének kezdősora. „Hol vagy István király, Téged magyar kíván...". Esztergom, Szent István városa nem hiába oly büszke múltjára... K i is volt ez a napjainkig köztiszteletben álló uralkodó, aki Árpád nemzetségéből származva a„szent királyok nemzetségének" alapítójaként nyert és őrzött meg méltó tiszteletet immár több mint ezer esztendeje a nemzet emlékezetében? Talán kérdezzük meg minderről a krónikaírót! „...az említett Géza fejedelem feleségét, kihez már közeledett a szülés órája, az isteni kegyelem vigasztalni ilyen látomással akarta. Megjelent ugyanis boldog István levita és első vértanú előtte ... és így kezdett szólni hozzá: Bízz az Úrban asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá. Ezt mondván eltűnt... Hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben, korona a latin beszédben." Szent István esztergomi születésének e csodás történetét Hartvik püspök mesélte el, aki Könyves Kálmán idején volt Győr püspöke.. Amint szintén a krónikástól tudjuk,,„...atyja halála után a negyedik évben elküldte Astrik püspököt, hogy Szent Péternek, az apostolok fejedelmének örökösét megkérje: a Pannónia tájain kivirult zsenge kereszténységnek bő áldását elküldje, az esztergomi egyházat pedig aláírásának tekintélyével főegyházzá emelje. Érdemesítse őt is arra, hogy királyi diadémával izmosítsa..." II. Szilveszter pápa meg is küldte az eredetileg Mieszko lengyel királynak szánt koronát, melyet Esztergomban helyezett Astrik püspök a király fejére. Bár első királyunk oklevelei nem, vagy csak másolatban maradtak fenn, a későbben vértanú- halált szenvedett Gellért püspök munkái, István törvénykönyvei és nem utolsósorban Imre herceghez írott Intelmei csodálatos bizonyságai a szellemi életnek ebben az írástalan korban. Érdemes néhány gondolat erejéig betekintenünk az Intelmek soraiba, hiszen ékes bizonyságát adják a szent király szellemiségének: „Ha becsületes akarsz lenni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet! Ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy... A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak." Imre herceg nem tudta megvalósítani apja Intelmeit. 1031-ben, valószínűleg egy, a Pilisben folyt vadászat során életét vesztette, bár napjainkig sokakban fölmerül a kérdés, ki lehetett vajon a vadkan, mert a tragikus baleset sokkal inkább politikai, hazánk történetének első politikai merényletének tűnik semmint balesetnek. Szent Istvánt sokan úgy értékelik, mint a 22 hídlap hidlap.net
