Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-21 / 30. szám
közügy Varga Péter Dénes Példátlan elismerésnek tekinthető, ha valamely természeti csodát, vagy ember alkotta értéket az UNESCO a világörökség részévé nyilvánít. Régóta dédelgetett terve szűkebb pátriánknak, hogy Esztergom, de legalábbis annak valamely része - jelesül a Várhegy - ezen megtiszteltetés birtokosaként tartassék számon a jelen és az eljövendő nemzedékek örömére és büszkeségére. A z említett Várhegy és annak műemléki környezete hosszú idő óta szerepel az úgynevezett várományosi listán. Annak érdekében, hogy ezt a státuszát ne veszítse el az önkormányzat támogatásával napvilágot látott már egy összefoglaló tanulmány, amely később könyv alakjában is megjelent. Időközben fölmerült, hogy Visegrád és Esztergom pályázata erősebb lehet, ha a két szomszédos vár közösen nyújtja be a pályázatát. Az esztergomi világörökségi klub így tehát kibővült olyannyira, hogy legutóbbi ülését tavaly Visegrádon tartotta, ám a szakmai fórumokon nem született egységes állásfoglalás arra nézve, hogy mit is tekintsenek kiemelt értéknek. A történet első számú gazdája a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az első fokú hatóság a műemlékek, a régészeti helyszínek és az ingó kulturális örökség terén. A Hivatal közel 12.000 listán szereplő történeti helyszínért, épületért, műemléki jelentőségű területért és történeti kertért, illetve 100.000-nél több régészeti helyszínért, valamint 400.000, magántulajdonban lévő ingó kulturális örökségi tárgyért felelős egész Magyarország területén. Mindazonáltal az UNESCO felterjesztést a kormánynak kell benyújtania szakmai javaslattétel alapján. Talán kevesen tudják, hogy az esztergomi királyi vár Négy erény freskója a „reneszánsz" évében már az Európai Örökség részévé vált. Egyébként az is bíztató, hogy csupán maga a Pilis, mint ősi királyi erdőbirtok önmagában is alkalmas lehet arra, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák. Arról már ne is beszéljünk, hogy épp itt, Pannónia provinciában húzódott az egykori római limes, mely a birodalom határvédelmét volt hivatott szolgálni és számos, sőt számtalan emlékét őrzi a táj, rejti a föld, vár arra, hogy megfelelő és főként elegendő anyagi kondíciók megteremtésével föltárásra kerüljön. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal arra törekszik, hogy komplex módon megőrizze és a következő generációknak átadja a kulturális - épített, régészeti és ingó - örökség értékeit, miközben figyelembe veszi az életminőség javításának igényét és az életkörülmények korszerű szintjének követelményeit. További optimizmusra adhat okot a közelmúltban feltárt, felújított és a nagyközönség számára is látogathatóvá, sőt élvezhetővé tett pincerendszer felújítása a Sötétkapunál. A Szent Adalbert Központ részeként és hidlap.net
