Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-08-14 / 29. szám

almárium Várjuk olvasóink leveleit rovatainkba, kérdéseiket az info@hidlap.net e-mail címre vagy a Hídlap szerkesztőség, 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. postacímre küldhetik el. Kérjük, az e-mail „tárgy" rovatában, illetve a levélborítékon tüntessék fel: „Paragrafus - a jogász válaszol" vagy „pszichológus válaszol". Jogász válaszol Tisztelt Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! 24 éves nappali tagozatos főiskolai hall­gató vagyok, költségtérítéses formában. Hogy ezt fedezni tudjam, állást vállaltam. Kaptam egy állásajánlatot, amit ha elfo­gadok, heti 36 órás munkarendben kell majd munkába állnom. Dolgozhatom hivatalosan bejelentett 8 C órás munkaviszonyban nappali tagoza­tos hallgatóként? Főnököm Start-kártyával szeretne beje­lenteni. Főiskolásként igényelhetem ezt? Mit kell tudni a Start-kártyáról? Kinek jár? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelt Levélíró! A 2005. évi CXXXIX. törvény 46. § (10) szerint a hallgató hallgatói munkadíj ellenében ak­kor végezhet munkát, ha hallgatói munka­szerződést kötöttek vele. A hallgatói mun­kaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvé­ről szóló 1992. évi XXil. törvény rendelke­zéseit kell megfelelően alkalmazni. A 47. § (1) szerint az alapképzésben, szakirányú to­vábbképzésben, felsőfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az ér­dekvédelem és a munkavédelem tekinte­tében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, melyeket a Munka Törvénykönyve munkavállalók részére biztosít. A START az állandó lakóhely szerinti APEH kirendeltségen ingyenesen kikérhető ok­irat, mely alapján a munkaadó jelentős já­rulékfizetési kedvezményben részesül. Ki­váltására az jogosult, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a har­mincadik életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte vagy megszakítot­ta, és a tanulmányainak befejezését követő­en első ízben létesít foglalkoztatásra irányu­ló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkozta­tási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalko­zási szerződés alapján vagy egyéni vállalko­zóként sem végzett munkát. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jog­viszonyokat. Az Ön jelenlegi munkavállalá­sa nem veszélyezteti a START kártya későbbi kiváltását, ennek értelmében, ha most elvál­lalja a felkínált munkát, és az iskola befejez­tével START kártyát kíván igényelni, ezen munkaviszonyát meg kell szakítania ahhoz, hogy akkor START kártyára jogosultságot szerezzen. Fontos, hogy a munkaszerződés aláírása előtt kell a kártyát igényelni! Üdvözlettel: Complex könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda A COMPLEX KÖNYVELŐ ÉS JOGI TANÁCSADÓ IRODA VÁLLAL: bérszámfejtést, könyvelést - jogi ügyek intézését • közigazgatási eljárások, hatósági engedélyezések lebonyolítását • cégalapítást-, módosítást • kintlevőségek kezelését, kártérítési ügyek intézését • üzletviteli tanácsadást • Tel.: 06/20/999-9239 • E-mail: info@complex.co.hu Számos emberi viselkedést, magatartást félreértelmezünk, nem ismerjük okait, indítékait - ebben szeretne segíteni rovatunk és Baranya István pszichológus. Családon belüli erőszaka.rész) „Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szer­teágazó gyökerekkel - biológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági, érzelmi és politikai." (WHO World Report on Violence and Health, 2002) Családon belüli erőszak ha valaki a hozzá­tartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezé­sében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy an­nak elkövetésével fenyeget, illetve e sze­mély tulajdontárgyait szándékosan tönkre­teszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldo­zat számára az együttélést. A legnagyobb veszély nem az utcán, par­kokban, szórakozóhelyen fenyegeti az em­bert, hanem saját otthonában. Az országban elkövetett összes emberölés kétharmada családon belüli erőszak következménye. En­nek az évi 100-150 gyilkosságnak a három­negyed részében a férj öli meg a feleséget, a maradék egynegyed zömmel szülő-, testvér­gyilkosság. Vagyis az áldozatok főleg nők. Minden negyedik családban a férj rendszere­sen veri az asszonyt, és többnyire a gyereke­ket is. Becslések szerint 110-120 ezer gyerek él az országban, akit szülei (az anya is) rend­szeresen vernek, vagy szexuálisan zaklatnak. ATÁRKI felmérése szerint a 8 osztálynál ke­vesebbet végzettek 90 százaléka, az egye­temet végzettek 67 százaléka tartja a pofo­zást szülői jognak. Körülbelül 80 ezer nő él hazánkban, akit gyermekkorában nemcsak vertek, hanem szexuálisan zaklattak. A fel­mérések szerint bár a nők zöme úgy gon­dolja, hogy meg kell büntetni azt a férfit, aki megveri a feleségét, ezt mégis kevésbé íté­li el, mint az ittas vezetést! Sokan nem tart­ják „igazi erőszaknak" a házasságon belüli erőszakos közösülést. A szociológusnő által megkérdezettek 8 százalékával fordult elő, hogy férje erőszakkal kényszerítette szexre, ez három és félszer több, mint akik azt állí­tották, hogy megerőszakolták őket. Ma már büntetendő a házasságon belüli nemi erő­szak, a megkérdezettek felének azonban nincs erről tudomása, és minden negyedik magyar nő gondolja úgy, hogy az asszony­nak mindig a férj rendelkezésére kell állnia. A családon belüli erőszak fogalma alá tarto­zó bűncselekmények a felnőttek bántalma­zása és a kiskorúak veszélyeztetése. A csa­ládon belüli erőszak nem büntetőjogi foga­lom, ilyen elnevezésű bűncselekmény nincs a Büntetőtörvénykönyvben Bántalmazásnak tekinthető bűncselek­ményekként a Btk. az alábbiakat szabályozza: 1. az élet és testi épség elleni bűncselekmé­nyek szerepelnek:- emberölés (Btk 166.§)- halált okozó testi sértés (Btk 170.§. bek.)- könnyű testi sértés vétsége (Btk 170.§. /I/bek.- súlyos testi sértés bűntette (Btk 170.§./2/ bek.)- magzatelhajtás (Btk 169.§.)- gondozás elmulasztása (Btk I73.§.) 2. a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények:- kényszerítés (Btk.§ 174.)- személyi szabadság megsértése (Btk.§ 175.)- nemzeti, faji, etnikai stb. csoport tagjai el­leni erőszak (Btk 174/B.§.)- magánlaksértés (Btk.§ 176.) A- tettleges becsületsértés (Btk l8o.§) (folytatása következik...) Baranya István pszichológus 48 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents