Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-08-14 / 29. szám

régió Intézmények Háza, te drága Saját pénz nélkül megvenni egy épületet, 200 millióért fel­újítani és 640 millióért eladni? Persze, hogy megéri. Más kér­dés, hogy ennyire jó üzletet kötni nem lehet akárkinek - ezt ma Magyarországon mindenki tudja. Ahogy azt is sejtjük itt, „Nokiadoboz-országban", mi kell ahhoz, hogy egy ilyen jö­vedelmező üzlet mégis létrejöjjön. Dorogon az eset meg is történt. A hétvégén önkormányzati birtokba és használatba kerülő dorogi Intézmények Háza ingatlana kezdeti negyven- millió forintos értékét 640 millió forintig növelte. Legalábbis rendbetételét követően ennyiért vásárolja meg Dorog Város Önkormányzata. A felújítás költségeit értjük, de a megkér­dezett ingatlanszakértő szerinti százötven-kétszázmilliós összegen felüli négyszázmilliós többletet nem. A négyszintes, kétezer négyzetméter hasznos alapterületű do­rogi Intézmények Háza azt a célt szolgálja, hogy ott majd a bá­nyászváros területén lévő - részben önkormányzati érdekeltsé­gű - hivatalok és szervezetek elhelyezésre kerüljenek. Leginkább azért, hogy azokat az ügyeket, amiket a polgármesteri és más hi­vatalokban kell elintézni, egy helyen bonyolíthassák az ügyfelek. Ez eddig teljesen rendben is volna. Az átadás előtt álló épü­let szemre valóban meg is felel az elvárásoknak, és valószínűleg meg is fog. Azonban, jegyzik meg többen a dorogi ellenzékből, a vétele kapcsán mutatkozik némi „érdekesség", ami nem igazán szolgálja az állampolgárok - úgyis, mint adófizetők - érdekeit. A Lencsehegyi Szénbányáktól - pontosabban a Lencsehegyi Szénbánya Kft. felszámolójától, a Magyar Befektetési és Vagyon­kezelő Zrt.-től - a Beton Keszta Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 45 millió forintért 2008. november 12-én vásárolta meg a kér­déses „ipartelep" megjelölésű telket és az ott álló 2009 négyzet- méter alapterületű belterületi ingatlant (a telket öt-, az épületet negyvenmillió forintért). Azzal, hogy a fenntartás terhe mellett 2009 októberéig rendezi a vételárat, illetve közműhálózat-fej­lesztést hajt végre. Ez meg is történt. (A vételhez azért az még hozzátartozik, hogy annak ütemezése úgy történt, hogy tulaj­donképpen nem a Beton Keszta Kft. fizette ki az árat, hanem a dorogi önkormányzat. Mondhatni: ügyes...) Az Intézmények Házának helyet kereső önkormányzat, amikor a Közbeszerzési Értesítőben 2009. május 14-i feladással megje­lentette hirdetményét, következő, 2009. június 30-i közleményé­ben már be is jelentette, hogy a Beton Keszta Kft. ajánlatában meg is találta a nyertest és ebben az ingatlanban a megfelelő épületet, akivel július 2-án szerződést tervez kötni. Ezt segítette, hogy a kiírás „minimum kétezer négyzetméter hasznos alapte­rületű, Dorog város központi részén elhelyezkedő, négyszintes" alkalmas ingatlant határozott meg, márpedig ilyen épület a vá­rosban kevés akad. Konkrétan: egy. Mindennek előzménye, hogy Dorog Város Képviselő-testü- lete közbeszerzési bíráló bizottsága a június 18-án tartott ülé­sén az Intézmények Házára a Beton Keszta Kft. beérkezett aján­latát tartotta elfogadhatónak, amiről úgy vélekedtek, hogy „a formai és tartalmi követelmények vizsgálatát követő hiánypót­lás után megállapítható, hogy az ajánlat érvényes". Különös­képpen, hogy „a tárgyalás eredményeként az ajánlattevő a ki­indulási 568.561.199 forint (+ 142.140.300 forint áfa), össze­sen: 710.701.499 forinttal szemben a következő végső ajánlatot adta": 510.000.000, forint (+ 127.500.000 forint áfa), azaz össze­sen: 637.500.000 forint. A dorogi képviselő-testület június 23-i rendkívüli ülésén - az ellenzéki képviselők tiltakozás ellenére - a Beton Keszta Kft.„im- már hivatalosan is" győzedelmeskedett a tenderen (egyedü­li ajánlattevőként), azzal a kitétellel, hogy az építési munkákat neki kell elvégeznie, és 2010. augusztus 15-ig el kell készülnie. A dokumentumot a vevő részéről Tittman János polgármes­ter ésTallósi Károly címzetes főjegyző, az eladó Beton Keszta Kft. oldaláról Varga András ügyvezető szignálta. A 2009. július 2-án kelt adásvételi szerződés az 510 + 127,5 milliós vételár mellett rögzíti azt is, hogy az aláírást követő harminc napon belül az ön- kormányzat hatvanmillió forintot átutal a cég számlájára, a töb­bit (az ár nagyobb részét, vagyis 577.500.000 forintot) a 2010. augusztus 15-i birtokba-átadást követően a műszaki átadás-át­vételt követően szintén harminc napon belül rendezi. Tulajdonképpen minden szabályszerű. Csupán az elgondolkod­tató, hogy a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. részéről a dorogi önkormányzatnak is felajánlott ingatlan miért nem kellett „potom" - 30-40 milliós - árért, hanem inkább utóbb 637,5 millió forintért. Az mondjuk még érthető, hogy a felújítás terhét a hely­hatóság nem akarta vállalni (pedig esetleg munkát adhatott vol­na a dorogi embereknek és vállalkozásoknak), de az általunk meg­kérdezett ingatlanbecslő szerint 150-200 milliónál „nincs több az épületben" vagyis nehezen tudjuk elképzelni, hogy négyszázmilli­ós eltérés indokolt. Ezek után talán érthető, ha az kérdezzük, Önök szerint nincs ennek a történetnek hűtlen kezelés-„szaga"? így könnyű... Érdekes, hogy a dorogi városháza 2008-ban - pénz hiányában - még visszautasította a pár tízmilliós ajánlatot. Néhány hónap telt el, amikor a„Lencsét"felszámoló cég után a Beton Keszta is megtette a maga 637 milliós ajánlatát. Dorog önkormányzata cseppet sem tűnt megle­pettnek, azonnal lett is pénz. Bár a városi költségvetésben nem volt erre fedezet, ám néhány hét, két hónap alatt sikerült nyélbe ütni egy hi­telfelvételt, amiből fedezték az adásvételt - és persze a banki kamatok drágítják is az üzletet. Aki tudja, milyen hosszú procedúra egy ekkora hitel felvétele, különösen az önkormányzatok számára (és különösen akkor, amikor az MSZP-s Veres János éppen azt tervezte, hogy jogszabállyal akadályozza meg a helyhatóságokat a hitelfelvételben). Persze van magyarázat: ha az ügy „elő lett készítve", vagyis a kesztásokkal már a képviselő-testületi döntés előtt megkezdődtek az egyeztetések. És ki tudja, mikor kezdődtek? Lehet - hangsúlyozzuk: lehet- hogy már az eredeti ajánlat idején is folytak? Márpedig ha így van, a következő logikus lépés az, miért is nem lépett Dorog 2008 októberében, hogy aztán a saját ingatlanán végeztesse el a beruházást. Az előre egyeztetés gyanúját erősíti az is, hogy a Beton Keszta gyakorlatilag ingyen lett az épület tulajdonosa, hiszen mire fizet­nie kellett volna, a dorogi önkormányzat által fizetett vételár már a céges számlán volt, vagyis a saját vásárlását a dorogiakkal fizettette ki a cég. (így könnyű - szokták mondani azok, akik csak az oldalvonalról nézhetik az ilyen ügyleteket. De ők irigyek.) T. /. 28 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents