Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-08-14 / 29. szám

fesztivalhíradó i ESZTERGOMI N Sí irrAI R 2010 ÖSSZMŰYÉSZETI FESZTIVÁL a SZÉCHENYI TÉREN „REGULUS" BOR- ÉS NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁL AugUSZtUS 14., (szombat) 16.00 Vivát Bacchus! A bor dicsérete 17.00 Musicalparádé a Dobogó Színpad előadásában 18.30 Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj (a Ládafia Bábszínház előadása) 20.00 a Varjos együttes koncertje 21.00 Táncház a Varjos együttessel Augusztus 15. (vasárnap) 17.00 Táncra lábam (Csikó Szabolcs táncelőadása) 18.00 a Szeredás együttes koncertje 21.00 Kerekes Band Augusztus 16. hétfő 20.00 a Crescendo együttes komolyzenei koncertje bumain hallhattunk. Szent István napján, augusztus 20-án ugyancsak 17 órától kez­dődnek az előadások a főtéri nagyszínpa­don, e jeles napon elsőként az Esztergo­mi Nemzetközi Zenei Tábor résztvevői­nek előadásában láthatjuk a Sacra Corona című zenés darabot. A monumentális mű után este 9-kor kezdődik a pozsonyi Ifjú Szívek táncegyüttes közel másfél órás ze­nés-táncos gálaműsora. 21-én 15 órától a „Gulyás Terka, avagy aki a müzlit szereti, | rossz ember nem lehet" szokatlanul hosz- ! szú című, hízókúrázóknak (is) szóló vásá­ri komédiát láthatják kicsik és nagyok. Ez­után, 16 órakor a Dobogó Színpad musi­cal-összeállításában gyönyörködhetnek a I műfaj rajongói, majd pedig a jelenleg élő leghíresebb magyar mesemondó, Berecz András mesél gyerekeknek, felnőttek­nek egyaránt. Mese után jót tesz egy kis mese - tartja a több ezer éves kínai mon­dás - így ezután a csodaszarvasról regél a legkisebbeknek az Aranyszamár Báb­színház. Este fél nyolckor a Sebő együttes ad koncertet. A népzenei együttest már bizonyára sokan ismerik, rajongóik első­sorban azért kedvelik őket, mert nem­csak a népzenei hagyományokat őrzik dalaikban, de a legnagyobb magyar köl­tők - József Attila, Ady Endre, Weöres Sán­dor, Szécsi Margit, Nagy László - verseit is beépítik előadásaikba. A nap zárásaként 9 órai kezdettel a Könnyű együttes kon­certjét hallhatja a nagyérdemű, ezen a fellépésen kiderül, hogy ők meg tudják-e állni, amit előadásuk címében ígérnek: „Nem kell mindig énekelni!". 22-én, va­sárnap 17 órakor a Charlie Firp Band han­gulatos swinges, jazzes térzenéjével in­dul a programsor, majd 21 órától Szalóki Ági és Borlai Gergő „Kis Húg" koncertjén szórakozhat a publikum. Az előadást szá­mos kritikus az év legizgalmasabb zenés produkciójának tartotta, hiszen abban az elektro-akusztikus hangzások éppúgy he­lyet kapnak, mint a cigány, magyar, török dallamok és magyar költők versei. A nyár finisében Ez is hagyomány az esztergomi nyári fesz­tiváloknál, hogy a legnagyobbnak tartott Szent István-ünnepet követően, egyfajta levezetésképpen, a nyári vakáció utolsó hétvégéjén még jócskán marad program. A tradíciót ez évben is tartják a szervezők, s augusztus 27-én pénteken újra a Széche­nyi térre várják a nagyközönséget. E na­pon 18 órától egy fergeteges és mindenek előtt akrobatikus rock and roll show veszi kezdetét, melyet a Ciklon Sporttánc Egye­sület tagjai mutatnak be. 21 órától a ma­gyar popzene fenegyereke, a csiki-dam rit­musképlet feltalálója, a nagy gidaidomár, Szikora Róbert és zenekara, az R-Go lép a nagyszínpadra. A koncert sokak álma, a számtalan R-Go nagylemezen található is­mert dal újra megszólal, mégpedig az ere­deti zenekartól, itt Esztergomban. 28-án 19 órakor népszerű musicalekből mutat be válogatást a Dobogó Színpad, utánuk a Mozdulat Táncegyüttes gáláját nézheti meg a közönség. A nap végén, 23 órai kez­dettel a slágerwurlitzer Acoustic Melons táncoltatja meg a főtérre ki látogatókat. 29-én, a nyár utolsó vasárnapján egy ze­nés-táncos vakációbúcsúztatón bulizhat­nak még egy utolsót, az akkor hamarosan beköszöntő tanév előtt a diákok és az idő­sebb generáció. 4-től a Carmen táncegyüt­tes mutat be produkciót, majd 18 órától a kisebb nebulóknak szól a Langaléta Gara­bonciások műsora. 19 órától a 2010-es esz­tergomi nyár utolsó előadásaként a Brass Cirkusz, vagyis a Brass in the Five és Méhes Csaba koncertje lesz látható-hallható. Boban Markovié, a délvidéki rézfúvós zene császára Az 1964-ben született trombitaművész hétévesen lett hangszere rabja, a 90-es években vált sikeressé, amikor a könnyűzenét fo­gyasztó közönség előszeretettel kezdett hallgatni úgynevezett ethno-zenét, avagy world music-ot. A délvidéki rézfúvós zenék pattogó, már-már katonás ritmusképletei jól illettek az egyre népszerűbbé váló cigány, délvidéki dallamokhoz, melyet Markovic és zenéstársai hol popos, hol rockos átiratokként értelmezve adtak elő. Az ötvözött muzsikában mindvégig csorbítatlanul maradt meg a hevességet sem nélkülöző dinamikus rézfúvós hangszerelésű zene. Az Esztergomban már többször is sikeresen koncerte­ző Boban Markovic világszerte rendkívül népszerű, számos zenei díjat kapott, számos filmhez kérték fel zeneszerzőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents