Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-18 / 47. szám
HÁLÓ Az orvos válaszol Tisztelt Főorvos Úr! Nemrég sérvet diagnosztizáltak nálam, amelyet műteni kell. Valóban csak az operáció segíthet, vagy létezik más gyógymód? Őszintén szólva tartok egy kicsit a műtéttől, és ha tényleg elkerülhetetlen, szeretném, ha utána minél előbb felgyógyulnék. Azt hallottam, hogy létezik olyan műtéti eljárás, amely kisebb vágással jár, így a gyógyulás gyorsabb és kevésbé fájdalmas. Mi ez a módszer és mik az előnyei? Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel: P. Tamás Dr. Willner-Haring Péter sebész főorvos Kedves Tamás! A XIX. század végéig csak sérvkötők viselésével lehetett lassítani a különböző sérvek állapotának romlását. Az akkor kifejlesztett műtéti módszereket gyakorlatilag napjainkig alkalmazzák. Ezek a múlt században fokozatosan kiszorították a konzervatív (nem műtéti) kezelést. Több, mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét gyökeres változás következzen be a sérvek kezelésében: a technika fejlődése lehetővé tette a „minimál invazív” és „feszülés mentes” műtéti módszerek térhódítását. A sérv a hasfal meggyengült pontján kitüremkedő hasüregi tartalmat jelent. Leggyakrabban lágyéktájon, a köldökben ill. korábbi hasi műtétek hegében jön létre. Ritkábbak a hasüregen belüli sérvek (pl. rekeszsérv). A panasz elsősorban terheléskor, később anélkül is jelentkező kitüremkedés, melyet időnként húzó jellegű, kellemetlen érzés kísér. A fájdalom ritka velejárója. Visszafejlődésük nem várható: a kialakult sérv mérete idővel növekedni fog! A sérvek gyógyításának egyetlen módja a műtét. A műanyag háló beültetésével járó módszerek az elmúlt években elterjedtek és gyakorlatilag „arany standard”-dá váltak a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban. Mit is jelent ez: a hagyományos sérvműtéttel szemben itt polipropilén vagy teflon anyagú hálót helyezünk a sérvkapu elé vagy mögé, mintegy „bestoppolva” azt. Ebből adódnak az előnyei: nincs feszülés, ezért alig van fájdalom, igen ritka a kiújulás. A gyógyulás gyors, egyes esetekben szinte azonnal terhelheti a páciens. Érdekes megoldás az u.n. laparoszkópos sérvplasztika: itt 3 egyenként 5-10 mm-es metszésen át a hasüregen keresztül belülről helyezzük el a hálót, melyet titán kapcsokkal rögzítünk a hasizomhoz. A technika nehéz, speciális anyag és eszköz szükséglete miatt költséges, de „minimál invazív” volta miatt a beteg számára a lehető legkisebb megterhelést jelenti. Az alkalmazott implantátumokat a szervezet befogadja, kilökődés gyakorlatilag nem fordul elő. Lehetőség van részben felszívódó háló beültetésére is. Néhány jótanács azoknak, akik sérvet vesznek észre magukon: fontos mihamarabb kikérni sebész véleményét. Nem szabad elodázni a megoldást, mert a kisebb sérvek kezelése egyszerűbb, a kiújulás ritkább, a műtét kisebb terhelést jelent. Érdemes tájékozódni és megkeresni a számunkra legmegfelelőbb módszert és sebészeti osztályt. Tisztelettel: Dr. Willner-Haring Péter sebész főorvos További információk: 06-30-46-46-583; www.valeomed.huwww.valeomed.hu A jogász válaszol Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Egy multinacionális cégnél dolgozom kötetlen munkaidőben. A lakhelyem és a cég telephelye között csak hosszú várakozási idővel tudnám igénybe venni a tömegközlekedést, ezért gépkocsival járok dolgozni. Az autó az élettársam tulajdona, az üzem- , bentartó szintén ő, viszont írtunk hivatalos kölcsönadási szerződést a gépkocsiról. Eddig ezzel nem is volt gond, de mostantól a munkáltatóm nem akarja megtéríteni az utazási költségeimet, arra hivatkozva, hogy sem tulajdonosa, sem üzembentartója nem vagyok a gépkocsinak. Kérdéseim: 1. Az erről szóló kormányrendeletben nem szerepel kikötésként, hogy csak a tulajdonosiüzembentartó kaphat költségtérítést, sőt, az APEH honlapján „A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a munkába járás költségtérítéséről és a helyi utazási bérlet ingyenes juttatásáról” című közleményben szerepel, hogy a rendelkezés alapján lehet ezt a költségtérítést olyan munkavállalónak is fizetni, aki a munkahelyére nem saját gépjárművel jár be, hanem például csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez. Ezek szerint csak adható, de nem kötelező? 2. Megteheti-e a munkáltató, hogy belső szabályaira hivatkozva utasítja el a kérelmemet? Ha megteheti, mit lehet tenni, hogy azt módosítsa? Köszönettel, T-né Ágnes Kedves Ágnes! A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendeletben felsorolt feltételek teljesítése esetére kötelező jelleggel írja elő a költségtérítés fizetését a munkáltató részéről. Alap esetben a tömegközlekedés díjának bizonyos százalékát kell téríteni, de ha nincs közösségi közlekedés vagy, ahogy azt Ön írta csak hosszú várakozással lehet igénybe venni, akkor a Személyi jövedelemadó törvény szerinti térítés jár a munkavállalónak. A munkáltató tehát nem hozhat olyan belső szabályzatot, ami kedvezőtlenebb feltételt tartalmaz, mint a kormányrendelet vagy az Szja. törvény. A munkavállaló hátrányára nem lehet eltérni, ha azt a jogszabály nem engedi meg, más szóval az ilyen intézkedés semmis. Az APEH honlapján is az szerepel utazási költségtérítés címén, hogy 2010. május t-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet, így ettől az időponttól az Szja. törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály a korábbi szabályozáshoz hasonlóan azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat. Az Szja. törvény hivatkozó rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a kormányrendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés, jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda Amennyiben további kérdései vannak, készséggel állunk rendelkezésére: Tel.: 06/20/999-9239, e-maik infoipcomplex.co.hu o 2010. DECEMBER 18. / Vili. ÉVFOLYAM / 47. SZÁM
