Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-18 / 47. szám
Istrogranumtól Strigoniumon át Esztergomig Ha van magyarországi település, amelyre igaz a latin mondás, Nomina sunt odiosa vagyis „a nevek említése kerülendő", az bizony éppen Esztergomra igaz, bár kizárólag csak a 20. század második felének abban a bizonyos negyven esztendejében. Akik azonban itt születtek, vagy ide települtek, ebbe az ősi városba, hogy hazájukon belül otthonukká válasszák és megtartsák annak, vagyis az elkötelezett esztergomiak mindig is leplezetlen büszkeséggel vállalták és hirdették hovatartozásukat. De tudjuk, ismerjük-e a város nevének eredetét, történetének kezdetétől? Nem feltétlenül. Ám mielőtt - a teljesség igénye nélkül - kalandozásba fognánk a nyelvészet útvesztőin, Csorba Csaba pontos leírásának nyomán nézzük meg, hol is élünk valójában mi, esztergomiak. Közép-Európa legfontosabb víziútja, a Duna, Dévény sziklái alatt lép a Kárpát-medencébe. Néhány mérfölddel odébb több ágra szakadva érkezik a Kisalföldre, a Rába, a Vág, a Nyitra, a Zsitva és a Garam vizével gyarapodva, a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny meredek hegyeinek ostromára indul. A Duna-kanyar fordított L betűjét háromszöggé egészíti ki a betű két szárát összekötő hegyvonulat, a Pilis. Ez a háromszög olyan, mint egy természetes erődítmény. Az itt lakót északról és keletről a folyó védi, nyugat és dél felől a hegyek. E dunai háromszög északnyugati sarkához közel épült Esztergom, ez a fiatal kőkorszak óta emberlakta, történeti vidék. Nem véletlenül választotta székhelyéül és épített itt erősséget egykor Géza fejedelem. A település táján a természet művét már mintegy hatvanezer esztendeje az ember munkája alakította, csiszolta. így vált a mai város és annak környéke „beszélő képeskönyvévé” Közép-Európa történetének. De honnan az elnevezés, hiszen minden település előbb-utóbb nevet kap, amiről megismerszik, amitől más, mint bármely egyéb, közösséget alkotó, emberek lakta terület. Neve a Duna (ister) és a Garam (Granum) a város alatt történő összefolyásából lett latinul Istrogranum, amiből némi nyelvi leegyszerűsítéssel Strigonummmá, magyarul Esztergommá alakult. De a középkori magyar írok sokhelyütt Istropolis néven emlegetik, németül a Garam folyó után Gran-nak, szlovákul Osztrihomnak hívják. Az utóbbi nyilván a latin Strigonium átváltozása még akkor is, ha számos szláv nyelvész - Kőrösy László szerint - némi eltorzított etimológiával a város nevét egyenesen szláv eredetűnek tartja annak ellenére, hogy ez a feltételezés minden alapot nélkülöz. Ami feltétlenül bizonyítható, arról a kő- és bronzkori régészeti leletek mesélnek a maguk néma sokszínűségével, igazolva, hogy a város helyén már a prehistorikus időkben emberek laktak, de feljegyzett adataink még a rómaiak ittlétéről is meglehetősen szűkszavúak. Kivételt talán Marcus Aurélius, a legendás filozófus császár feljegyzései jelentenek. Esztergom igazán beszédes históriája a magyarok történetével kezdődik. Amit biztosan tudunk, hogy a honfoglalást követően Géza nagyfejedelem már itt tartózkodott legszívesebben, a város az ő országlása idején kezdett gyarapodni. Fia, Szent István is az itt épült castrumot és a hozzá tartozó területet tekintette székhelyének, innét alapította meg az európai Magyarországot a szomszéd nemzeteknek a magyarokéval vegyített műveltsége meghonosításával és a kereszténységnek a nép jövőjét és fennmaradását biztosító diadalával. Ő maga Szent Adalbert által nyerte el a keresztséget szintén itt, Esztergomban. Nem véletlen, hogy az ország első templomát, a minden egyházak közül a legkülönbet is itt emeltette és Adalbert prágai érsek nevére szenteltette. így lett a tíz püspökség közül az érseki rangot kapott esztergomi az első, főpásztora pedig a mindenkori magyar egyház feje. Szégyene Magyar- ország történetének, hogy e nagyműltű királyi város és érseki székhely - éppen egyházi rangjának köszönhetően - a 20. század ateista-kommunista diktatúrájának esztendeiben nem csupán méltóságát veszítette el, de még ősi nevétől is meg akarták fosztani. Reményünk szerint azonban az idő igazságot szolgáltat majd és az Istergranumból magyarrá lett Esztergom ismét Nagyboldogasszony ragyogó koronájává magasztosulva foglalhatja el az őt megillető helyét Magyarország városainak színes palettáján. Ámulat Stúdió a szépség otthona AJÁNDÉK HAJPAKOLÁS minden hajvágáshoz • Tartós hajkiegyenesítés bevezető áron • Regeneráló hőkezelt hajpakolás roncsolt hajra • DIÁKOKNAK 50%-0S KEDVEZMÉNY HAJVÁGÁSRA • Minden manikűrhöz ajándék lakkozás! • Férfi, manikűr-pedikűr - Diákoknak 20%-os kedvezmény műkörömépítésre IPL-tartós szőrtelenítés (bajusz 2500 Ft/alk., fazon 4500/alk.) még mindig nálunk a legolcsóbb! J\ sSCSSsöboobCS a Dorog, Bécsi út 50. www.amulatstudio.hu • Érd.: 06-33-441 -780 • Nyitva tartás: H-P: 8-18, SZE-SZO: 8-13 VARGA PÉTER DÉNES
