Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-18 / 47. szám
KÖZÖSSÉG Jogszerűen szüntette mec/ a jegyző közszolgálati jogviszonyát a testület A Csomor-iigy vége Éveken keresztül húzódott a vita Esztergom korábbi jegyzője, Csömör Sándor és a város önkormányzata között arról, hogy törvényesen járt-e el a testület, amikor menesztette Csömör Sándort. A „Csomor-ügy” végére a Legfelsőbb Bíróság határozata tett pontot, kimondva, hogy a testület a törvényben előírt kötelezettsége alapján jogszerűen döntött a volt jegyző jogviszonyának megszüntetéséről. Az országos sajtón túl a parlamentben is többször téma volt Csömör Sándor volt jegyző ügye, az elmúlt években számos cikk, írás támadta Esztergom előző képviselő-testületét amiatt, hogy előbb menesztették, majd több - megfellebbezett - bírósági döntés ellenére sem helyezték vissza állásába Csömör Sándort, kitartva amellett, hogy jogosan jártak el. Ez utóbbit támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság ítélete, amely az ügyben korábban eljáró Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az ügyben a Tatabányai Munkaügyi Bíróság által hozott ítéletét megváltoztatta, Csömör Sándor keresetét pedig elutasította. Az ítélet indoklása szerint Csömör Sándort 2003. december t-én nevezték ki jegyzőnek, ám 2005-ben két önkormányzati határozat is született, melyek fegyelmi büntetéssel sújtották Csömört, aki erre válaszul bíróságtól kérte ezek hatályon kívül helyezését, és eredeti munkakörbe történő továbbfoglalkoztatását. A Tatabányai Munkaügyi Bíróság, majd a megyei bíróság is igazat adott Csomornak, ám a képviselő-testület felszámolta a jegyző jogviszonyát arra hivatkozva, hogy az eskütétel hiányában nem is jött létre. Az ügy a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalnál folytatódott, amely ismételten Csömör mellett érvelt, ám a képviselő-testület újabb határozatban erősítette meg korábbi döntését. Az ügy innen további, elsősorban a jegyzői eskütétel érvényességét vizsgáló bírósági eljárásokkal folytatódott, míg végül a sorozatos fellebbezéseket követően eljutott a Legfelsőbb Bíróságig, amely ítéletében kifejtette, hogy a másodfokon eljáró bíróság azon megállapítása, miszerint Csömör Sándor az esküt letette, nem bizonyított. Ha azonban mégis megtörtént, akkor sem a jogszabályi előírásoknak megfelelően került rá sor (aKtv. 13. §-nak (2) bekezdése szerint az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok - a szerk.). Az indoklásban szerepel, hogy Csömör Sándor nem tehetett volna esküt a polgármester előtt, erre csak és kizárólag A Legfelsőbb Bíróság ítélete teljes terjedelmében a www.hidlap.net-en olvasható a képviselő-testület előtt kerülhetett volna sor, az eljárás során azonban nem volt megállapítható, hogy a jegyző mikor, milyen formában tette le esküjét. „A felperes (Csömör Sándor) a törvény által előírt módon az esküt nem tette le, ezért a képviselő-testület a törvényben előírt kötelezettsége alapján jogszerűen döntött, amikor az Mt. 10. §-nak (1) bekezdése alapján az érvénytelenséget megállapította, és a felperes közszolgálati jogviszonyát felszámolta.” A döntés szerint tehát az éveken keresztül zajló jegyző-vita, és az azt ilyen-olyan módon tálaló médiaháború egyértelmű ítélettel zárult: Csömör Sándort jogosan, törvényesen menesztette a képviselő- testület. Hifim Esztergom, Petőfi S. u. 2. www.colorposter.hu Digitális Nyomda • Dekoráció * Grafika EGYEDI NAPTARAK W ■ ESZTERGOMI NAPTÁR MINDEN OLDALON CÉGES LOGOVAL TOL VASZONNYOMTATAS ^rtYinriM 3400ft j i'' c* ** j ist' fl / r* tj n ■r r* r tj r* lp n É. iJh ' fi
