Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-18 / 47. szám
KÖZÖSSÉG CÍMLAPON És lón világosság... Az ünnepi szentmisében rendre elhangzik a keresztény hit legfontosabb tanításainak summázata, az Apostoli Hitvallás, másképpen a „Hiszekegy". Idézzük fel most, a karácsony misztériumán elmélkedve, a lázas ünnepi készülődés perceiben e hitvallás néhány sorát! „Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt...” Majd néhány sorral lejjebb: .Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától és emberré lett." Krisztus két születését vallja tehát az egyház. Egyszer az Atyától való születést az örökkévalóságban, majd a Szent Szűztől való születést az időben. A kettő feltételezi egymást, az utóbbi nem történt, nem történhetett volna meg az első nélkül. Hogy Jézus időben való születése egészen pontosan mikor történt, nem tudjuk, egyszerűen azért, mert nem jegyezték fel. A katakombák egyházának liturgiája mindent az Üdvözítő halála és feltámadása köré csoportosított, születésének időpontja - épp úgy, mint később a szentek esetében is -, kevéssé volt fontos. A karácsony tehát valójában az evangélium tanítása által kereszténnyé lett római lélek gyümölcse. Azé a római léleké, aki Szíriái és egyiptomi mintára december 25-én ünnepelte a Nap születését, hiszen ekkor kezdenek rövidülni az éjszakák, e naptól veszi át ismét a sötétség fölötti hatalmat a fény, ekkor arat győzelmet a halál birodalma fölött az életet adó világosság. Bár valószínű, hogy az újszülött kisdedet nem valamely hideg téli éjszakán fektették a betlehemi jászolba, a megtestesülést immár ünnepelni kész egyház a IV. században elfogadta a pogány ünnep dátumát, mivel hite szerint Krisztussal valóban az örök világosság érkezett meg a földi élet gyönyöreinek pótcselekvései közt tévelygő, de az örökkévalóságra mindig is áhítozó emberek közé. A karácsony így vált a szeretet, a Mindenható Isten szeretetének ünnepévé, a húsvétot követően az egyházi év legragyogóbb napjává. Ám amint Szent Ágoston mondja, ahol szeretnek, ott mindig hárman vannak. Aki szeret, akit szeretnek és maga a szeretet. Isten maga a szeretet, Ő, az Atya az, aki mindenek fölött szereti a Fiút, aki megtanította az embert magára a helyesen értelmezendő szere- tetre, a másik elfogadására, az odaadásra és a megbocsátásra, mindarra, ami világosságot gyújt és fényt áraszt a szívekben. Krisztus test szerint való születése is napkelte tanítványai számára, akiket, mint a Nap a sugarait, szétbocsátott az egész világra. Fölkelt számunkra az Igazság Napja, tanúskodnak erről a földkerekség megvilágított határai, a fölkelő Nap sugaraival árasztja el az egész világot. Ne feledjük! Isten az embert nem szenvedésre, hanem boldogságra teremtette, a boldogság pedig nem materializálható. Maga a karácsonyfa számtalan apró fényével, gyertyájával is az isteni világosság szimbóluma, mely örök zöldjével a tavasz mindenhatóságát hirdeti, mint a karácsony éjszakáján gyűjtött örömtüzek, a fényárban úszó templomok. „Üdvözlégy estétien fény” - mondja olymposi Methodios. De mégsem a díszektől roskadó karácsonyfa alatt felhalmozott drágaságok tesznek boldoggá, hanem az őszinte szeretettel a koldusnak adott sütemény, a hajléktalannak meleget árasztó befogadás, az ajtónkon kopogtató vándor elé tett teríték, mindaz, amit a kinyilatkoztatás sugall. „Mert éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok, beteg voltam és meglátogattatok...” Karácsony világossága, Isten szeretetének sugárzó misztériuma, ez a szent ünnep legfőbb öröme, amikor - ha helyesen értelmezzük - Isten belső életét, a Szentháromság titkán belül a Fiú születését, minden igaz szeretet ősforrását ünnepeljük. Tesszük ezt abban a hitben és meggyőződésben, hogy egykor, a teremtés előtt is e szó hangzott el: „Legyen világosság!” Ez a transzcendens akarat ragyogja be mindnyájunk karácsonyát azzal a szent hittel és meggyőződéssel, hogy a sötétség után mindig eljön a fény, az éjszakákat rendre követik a nappalok és az élet néha éppen csak pislákoló mécseseit egyszer majd mindnyájunk számára felváltja az örök világosság ragyogása. VARGA PETER DENES Ünnepi miserend a Bazilikában: December 24. éjfélkor: Paskai László bíboros December 25. vasárnap fél 11-kon Erdő Péter bíboros, prímás, érsek December 31. péntek 17 órakor: Hálaadás - Erdő Péter bíboros, prímás, érsek Január 1. vasárnap 17 órakor: Erdő Péter bíboros, prímás, érsek A Görögkatolikus Egyház karácsonyi programja Esztergomban, Kossuth Lajos utca 60. szám alatt December 24-én, pénteken 17 órakor: Szent Bazil liturgia, „Velünk az Isten" 25- én, szombaton 10 órakor: Krisztus születése, ünnepli liturgia, pásztorjáték 26- án, vasárnap 10 órakor: az Istenszülő emlékezete, ünnepi liturgia 27- én, hétfőn 17 órakor: karácsony harmadnapja, Szent István emlékezete 31-én, pénteken 17 órakor: óévi hálaadás Január i-jén, szombaton 10 órakor: Az Úr Jézus körülmetélése Január 2-án, vasárnap 10 órakor: Vízkereszt előtti vasárnap Evangélikus istentiszteletek Szenteste 16 órakor, Karácsony első és második ünnepén 10 órakor. December 26-án Nyergesújfalun fél 12-kor. Református istentiszteletek December 18. szombat 18 óra: Karácsonyi Koncert December 19. Advent 4. vasárnapja 10 óra: Révfalviné Budai Julianna December 24. péntek 15 óra: Szenteste, Gyermekkarácsony és istentisztelet Ágostonná Apáti Gabriella December 25. szombat 10 óra: Karácsonyi istentisztelet úrvacsorával Ágoston Csaba December 26. vasárnap 10 óra: Karácsony 2. napja istentisztelet úrvacsorával Herczeg Pál teológus professzor December 31. péntek 17 óra; Óévi istentisztelet Ágoston Csaba Január 1. szombat 10 óra: Újévi istentisztelet Ágoston Csaba Január 2. vasárnap 10 óra: Révfalviné Budai Julianna bídhap 4 2010. DECEMBER 18. f Vili. ÉVFOLYAM / 47. SZÁM
