Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-11 / 46. szám
KÖZÖSSÉG GÁBOR ÉVA > hidlap.net Még két hét van hátra ugyan karácsonyig, de ahogy az lenni szokott, a piacon és a zöldséges üzletek környékén már sorakoznak a jó illatú fenyőfák, amelyek december 24-én estére teljes díszben pompázva teszik még szebbé a szeretet ünnepét. Az utóbbi években a nordmann fenyők voltak a legkeresettebbek, amely valószínűleg idén is így lesz a fafajta magas ára ellenére. Aki ilyet szeretne, jobban teszi, ha már most megveszi a karácsonyfát, mert viszonylag kevés lesz belőle, a hagyományos lucfenyőből viszont túlkínálatra számítanak a kereskedők. Az üveggömbökkel, csokoládédíszek- kel, girlandokkal és fényekkel feldíszített fenyőfa világszerte a karácsony nélkülözhetetlen jelképe és kelléke. Az első karácsonyfákat a 17. században Skandináviában állították, majd a svédek révén elterjedt Németországban és Európában is, ma pedig már az egész világ ismeri és szereti. A karácsonyfaként szolgáló, kifejezetten erre a célra telepített fenyőket november végén, december elején vágják ki, és Mikulás környékén szoktak megjelenni a piacokon. Esztergomban is megkezdődött a szezon, a piacutcán és a nagyobb zöldségüzletek előtt járva már most beszívhatjuk a friss fenyő jellegzetes illatát, és felmérhetjük a kínálatot. A kereskedők tapasztalata szerint a legtöbben az utolsó hétre halasztják a vásárlást, pedig nem érdemes, hiszen újabb szállítmány már nem érkezik az ünnepekig, a legszebbeket kiválogatják, és olcsóbb sem lesz a fa még az utolsó pillanatban sem. Aki idejében kiválasztja a karácsonyfát, legalább otthon vízbe állíthatja, és biztos lehet benne, hogy nem forgatják, nem törik össze a válogatós vevők. Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte csak a gyakran már díszítéskor hulló hagyományos lucfenyő és a formátlan erdei fenyő közül választhattak a családok, ma már számos nemesített, a karácsonyfáktól elvárt tulajdonságoknak mindenben megfelelő fenyők keresik otthonukat a piacokon. A legnépszerűbbek a normand, nordmann, és normann néven ismert fenyőfélék. Az elnevezésben lévő zavart tisztázandó jó tudni, hogy ezek a fák a közel hetven különböző fajt magában foglaló jegenyefenyők nemzetségébe tartoznak. Az abies nordmanniana, vagyis a kaukázusi jegenyefenyő Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta a nevét, tehát semmi köze a franciaországi Normandiához, helyesen nordmann fenyőnek hívják. A kereskedők idén is arra számítanak, hogy a vevők a formás, dús, maradandó szépségű nordmann fenyőt keresik majd leginkább. A Dorogi úton és a város több más pontján is évtizedek óta fenyőfaárusítással is foglalkozó zöldségkereskedés képviselője arról számolt be, hogy a kereslet évről évre változik, nagyon nehéz kiszámítani, hogy milyen fajtára és mekkora lesz az igény. A kereskedő a nagykereskedésekben tapasztalt viszonyok alap - ján úgy látja, hogy idén viszonylag kevés a nordmann fenyő, viszont egy jelentős lucfenyő állomány most érte el a 150-180 centiméteres magasságot, így a hagyományos fajtából túlkínálat várható. Bár az utóbbi időkben egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy a fenyőfák árát darabonként állapítják meg, a hatos kőnél, a városközpontban, az Ipartestület udvarán és a Sugár úton árusító vállalkozás hű maradt a régi módszerhez: méterenként kell fizetni a fáért. A nordmann fenyő méterenként 5000, az ezüstfenyő 3000- 3500, a lucfenyő pedig 1500 forintba kerül idén náluk, ám a fővárosban egészen elrugaszkodott árakkal, akár 20-25 ezer forintos karácsonyfákkal is lehet találkozni. Idén a fenyőfaárusok szerint a lucfenyőből túlkínálat lesz
