Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-12-04 / 45. szám

HALO Az orvos válaszol Tisztelt Valeomed! Családomban többen is szívbeteg­ségben szenvednek, illetve szenved­tek, nagypapámat nem ismertem, ő infarktusban halt meg 52 éves korá­ban. Én 36 éves vagyok, van egy kis túlsúlyom, és dohányzom. Igaz, hogy néha kicsit magas a vérnyomásom, nem tudok úgy felszaladni a lépcsőn, mint fiatalabb koromban, de más problémám eddig nem volt. Viszont nemrég olvastam egy cikket a szív- és érrendszeri betegségek­ről, illetve azok örökölhetőségéről, és ez elgondolkodtatott. Szeretném, ha egészségesen nevelhetném fel a gyermekeimet, illetve játszhatnék majd az unokáimmal. Mit javasolnak, hogyan alakítsam az életmódomat, illetve hogyan bizonyosodhatnék meg arról, hogy most milyen a szívem és az érrendszerem állapota? Válaszukat előre is köszönöm, üdvözlettel: K. Péter Kedves Péter! Először is szeretném felhívni a figyel­mét néhány riasztó statisztikai adatra: Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a leggyakoribb halálokok közé tartoznak. A közzétett legújabb statisztikák szerint a magya­rok életkilátásai mind az EU tizenöt 2004 előtti tagországához, mind pedig a hasonló fejlődési pályán lévő Visegrá­di Országokhoz (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) képest is rosszabbak. Lemaradásunk 1987 óta még növekedett is. Például a Magyarországon 2007-ben született fiúk várhatóan 8,5 évvel rövi- debb életre számíthatnak, mint az EU országokban született társaik. A halálozások felét a keringési betegségek adják, a többi országhoz képest 3-4-szeres a keringési betegségek, vagy az infarktus előfordulása. A magas vérnyomás, az agyérbetegség előfordulása is többszöröse a környező országokénak. A magyarok kirívóan rossz egészségi álla­potáért elsősorban az egészségkárosító életmódunk a felelős. A túlzott alkohol- fogyasztás és dohányzás mellett az egész­ségtelen táplálkozás és a testmozgás hiá­nya is hozzájárul a keringési betegségek gyakori kialakulásához.- Az Ön kérdése egy kicsit átfogalmazva így hangozhat: Mit tegyek, mit tehetek, hogy elkerüljem, de legalábbis csökkent­sen! a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát? A gyógyszerek nem jelentenek mindenre megoldást. Nekünk magunknak is aktívan közre kell működnünk egészségünk meg­tartása, vagy a helyreállítása érdekében. Lássuk tehát mit is tehetünk a betegségek megelőzése érdekében:- Sürgősen szokjunk le a dohányzásról és ésszerű keretek közé szorítsuk alkoholfo­gyasztásunkat! A napi kb. 1-2 dl vörösbor fogyasztása jótékony hatású, de a nagyobb mennyiségű alkohol már kifejezetten károsítja egészségünket!- Táplálkozásunkban a zsír (szalonna, töpörtyű, kolbász, szalámi, sertéshús) és szénhidrát (kenyér és tésztafélék) bevitel­ét mérsékeljük, növeljük a zöldség, gyü­mölcs fogyasztásunkat!- Heti 2-3 alkalommal egy órát rendsze­resen mozogjunk, a ház körüli munka ugyan fárasztó, de nem javítja egészségi állapotunkat! Az általános életviteli változásokon felül rendszeresen vegyünk részt vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszűrésen. Akik­nek a családjában előfordult fiatal korban szív- és érrendszeri megbetegedés, azoknál a szűrés évente mindenképpen ajánlott. Várnagy Bernadett vezető asszisztens További információk: 06-30-46-46-583; www.valeomed.huwww.valeomed.hu A jogász válaszol Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Szeretném megtudni azt, hogy mit kell tenni az intézőbizottság elnökének, ha egy lakástulajdonos a 4. felszólítás után sem hajlandó közös költséget fizetni. Hogyan lehet a lakására vég­rehajtásijogot bejegyeztetni? Minden­képpen bíróságra kell vinni az ügyet? Válaszukat köszönöm! M. István Tisztelt levélíró! Közös költség tartozás esetén, először fizetési felszólítást érdemes küldeni, majd ha a lakás tulajdonosa ennek ellenére sem teljesít, fizetési meghagyást kell kibocsá­tani részére. Ilyenkor három dolog történhet: vagy kifizeti a hátralékát és az eljárási költsé­geket, vagy ellentmond* vitatja a követe­lést. Ilyenkor a fizetési meghagyás peres eljárássá alakul. Amennyiben a bíróság a követelést jogosnak mondja ki, az ügy a végrehajtási szakaszban önálló bírósági végrehajtó segítségével folytatódik. Ha a kötelezett nem reagál a fizetési megha­gyásra, akkor az két hét elteltével jogerő­re emelkedik, majd szintén végrehajtás útján érvényesíthető. Javasoljuk, hogy a társasház szervezeti és működési szabályzatában ellenőrizzék, hogy megállapítottak-e összeghatárt, ami­nél a fizetési meghagyást ki lehet bocsátani, illetve a követelés biztosítékául van e jelzá­logjog bejegyeztetésére lehetőség. Ha erről külön nem rendelkezik a működési sza­bályzat, akkor a társasházi törvény meg­felelő rendelkezése alapján kell eljárni. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda A jogász válaszol Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Vállalkozást indítunk, és székhelyéül az ügyvezető lakását jelölnénk meg. Kérdésem az lenne, hogy abban az esetben, ha a vállalkozás nem indul be és meg kell szüntetnünk, mi történik a lakással? Terhelhetnek-e rá bármilyen jelzálogot, illetve tartozást? Lehet-e olyan ingatlant székhelyül választani, ami jelenleg jelzáloggal terhelt? Előre is köszönöm a segítségét! Tisztelt levélíró! Vállalkozás, cég székhelye lehet olyan lakás, amely nem áll annak tulajdoná­ban, amennyiben használatra jogosult­ságot szerez, például bérleti szerződés, vagy akár szívességi használat jogcímén is. Ez elegendő ahhoz, hogy az ingatlant a cégbíróság a vállalkozás székhelyeként nyilvántartásba vegye. Ha a vállalkozás nem indul be, akkor valószínű, hogy tartozása sem keletkezik, így jogi következményektől nem kell tar­tani a lakás tekintetében. Ha mégis telje­sítetlen követelés marad, azt a vállalkozás tulajdonain lehet érvényesíteni. A jelzálogjog tulajdont nem keletkeztet, ennek értelmében egy ingatlan használa­tának, illetve hasznosításának akadálya nem lehet. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda Amennyiben további kérdései vannak, készséggel állunk rendelkezésére: Tel.: 06/20/999-9239, e-mail: info(pcomplex.co.hu 48 hídlap 2010 DECEMBER 4. / Vili. ÉVFOLYAM / 45. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents