Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-01 / 44. szám
ÉLETSTÍLUS Az elmúlt kilencven év legjobbjairól emlékezett meg a város Sportjubileum Párkányban A párkányi sportélet kilencven évére tekintettet vissza november 16-án a város sportközönsége. Sőt a megemlékezésen emléklapokkal és emlékplakettekkel ismerte el Párkány legsikeresebb sportolóit, akik sporteredményeikkel nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is kitűntek. A kilencven év tíz legsikeresebb sportembere győzteseknek járó emlékplakettet vehette át a közelmúltbeli ünnepségen, így Gelle Peter, kajakozó, többszörös szlovák bajnok, több ifjúsági Európa-baj- noki és világbajnoki érem tulajdonosa, a 2012-es londoni olimpia csapat tagja. Mellette Hencz Attila, vízimotorozó Európa-bajnok, Kovács Annamária, kézilabdázó, többszörös szlovák válogatott, Kuzel Rastislav, kajakozó, junior világbajnok, kétszeres Európa- és egyszeres világbajnok, Molnár Pál, labdarúgó, csehszlovák bajnok, sokszoros csehszlo1978 Boócz Imre győztes ifjúsági csapata vák válogatott, Pásztor László, súlyemelő, többszörös szlovák ifjúsági és felnőtt válogatott, Saláta Kornél, labdarúgó, az idei világbajnokság szlovák válogatottjának kerettagja, Szuchovszky Ferdinánd, birkózó, szlovák bajnok, Tóth Zsanett, kézilabdázó, többszörös szlovák válogatott, Tokaréíková-Chlebáková Iveta, síelő, háromszoros paraolimpikon, olimpiai ezüst- és bronzérmes. Az évforduló alkalmából emlékfüzet jelent meg Jozef Kuzel szerkesztésében, amely összefoglalja a közel egy évszázad legjelentősebb párkányi sporteseményeit és számba veszi a legsikeresebb párkányi sportolókat és sportvezetőket. A kiadványból kiderül, hogy a város szervezett sportélete 1920-ban kezdődött a Párkányi Torna Egylet megalakulásával, amelynek alapítója Goldmann András volt. 1940-ben a Párkányi Sportklub jelentette a folytatást, amelynek ügyeit Grillus János vitte, majd a háború utáni években Schwarz Zoltán és Stastny János. A párkányi sportélet egyik legmeghatározóbb alakja Jung György volt, aki több mint két évtizeden keresztül irányította a város sportéletét. Sikeres sportvezetői tevékenységének köszönhetően épültek meg a párkányi létesítmények. 1997-től minden évben ifjúsági labdarúgó tornával emlékezik a város legendás sportvezetőjéről. Az elmúlt évtizedekben a Sokol, Makabi, Lokomotíva, Építők, Vörös Csillag és Juhcelpap egyesületek szervezték a sporttevékenységet a városban, ma pedig a Városi Sportszervezet, illetve a Duna Testnevelési Egyesület kebelében zajlik a sportélet. A régi idők párkányi sportjának emblematikus figurái között találjuk Sarlós Józsefet, aki az 1936-os berlini olimpián a magyar tornászcsapat tagjaként szerepelt sikeresen. A párkányi sporttörténetben is központi helyet foglal el a labdarúgás, amely az 1930-as évek végén élte első fénykorát, majd a hetvenes és kilencvenes években jött az újabb felívelés. Utóbbi korszak párkányi labdarúgói közül többen is első ligás csapatokban folytatták pályafutásukat, mint Dóczé Tibor, Tárnyik István, Baranyai Géza, Kiánek Zsolt vagy Saláta Kornél, illetve az ifjúsági válogatottakban Vendégh Attila, Sováb Zoltán. Az utóbbi húsz évben a párkányi kölyök és serdülő csapatok is jeles sikereket értek el. Az ifjúsági labdarúgás fejlesztése terén szerzett érdemei elismeréseként nemrégiben két szakedző, Boócz Imre, aki a közelmúltban hunyt el, és Zahradnyicsek Béla is Pro Urbe-díjban részesült. A párkányi sportélet azonban nemcsak a labdarúgás terén ért el babérokat. Az ötvenes években egy különleges sportágban, a gyeplabdában szerzett bronzérmet a párkányi női csapat az országos bajnokságon. Hosszú évtizedeken keresztül működött sikeresen a súlyemelő szakosztály, amelynek berkeiből szlovák és csehszlovák bajnokok, valamint számtalan ifjúsági és felnőtt válogatott is kikerült. 1972-ben itt rendezték az ifjúsági világ- bajnokságot, 1983-ban pedig a felnőtt világkupa egyik versenyét. A szakosztály lelke Milos Zelinka volt, aki a legnagyobbak között foglal helyet a párkányi sport pantheonjában. Az ötvenes években egy kötöttfogású birkózócsapata is volt a városnak, amely egy alkalommal ezüstérmet szerzett a szlovák országos bajnokságon, Szuchovszky Ferdinánd pedig szlovák bajnok lett. A kézilabda elsősorban a két Kovács László, apa és fia ténykedése folytán virágzott fel. A kilencvenes években a női csapat a szlovák második liga ezüstérmese lett, a diáklányok pedig a Szlovák Ifjúsági Ligában játszottak. A párkányi kézilabda két legjobbja, Kovács Annamária és Tóth Zsanett a szlovák válogatottban folytatták pályafutásukat. A cselgáncs szakosztály a nyolcvanas években Dejcző Flórián és Csányi Árpád vezetése alatt élte fénykorát, amikor az ifjúsági csapat a szlovák első ligában verekedett, Csiba Katalin pedig csehszlovák bajnoki címet szerzett. A teniszsport legékesebb eredményét Szatmári Káz- mér érte el, aki szlovák bajnoki címmel is büszkélkedhetett. A legszebb sikereket a párkányiak a vízi sportokban érték el, e téren az evezősök szerezték a legtöbb dicsőséget a városnak. Az első szlovák bajnoki címet 1980-ban a Tóbiás Gyula-Király Zsolt páros szerezte meg, a későbbiekben pedig Rastislav 44 hídlap ■2010. DECEMBER 1. / Vili. ÉVFOLYAM / 44 SZÁM
