Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-01 / 44. szám
KULTÚRA Közel a rendszerváltással egyidős az a reneszánsz, melynek során feléledtek a régi magyar korok katonai hagyományai, a korhű vagy díszes egyenruhákban tartott felvonulások, a fegyverbemutatók, a jeles napokon tartott díszőrség és a neves történelmi események emléknapján való gyalogos-, lovas- és tüzérbemutatók. Az említett hadi tradíciók egyik legszebbike a huszárok életének bemutatása. Ezzel foglalkozik az esztergomi Nyári Tibor is, akit kértünk, hogy meséljen erről a különleges hobbiról, mely több is mint passzió, egyenesen életforma. A HUSZÁRHAGYOMÁNY-ŐRZŐ Csoport a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Honvéd Sportegyesületének katonai lovas szakosztályaként jött létre. A csapatban vannak hivatásos és szerződéses katonák, valamint civilek. Ebből két fő, aki esztergomi kötődésű, Nyári Tibor szakosztályvezető-helyettes és fia, aki immár nem Esztergomban él. A huszár- hagyomány-őrzők csoportja az alaki szabályok tekintetében az 1940-es évek reguláit veszik alapul. Ezek a mérvadók a vigyázzmeneteknél vagy a különböző ünnepségek koreográfiájánál. A hagyományőrző lovas csoport évente többször is gyakorolja ezeket, főként az év közbeni folyamatos gyakorlás során, illetve a nyaranta is megrendezett táborokban. Különböző feladatok vannak az alaki kiképzés során, ezek nem mindegyikénél használnak lovat, ez túl költséges is lenne, de amikor már lóval gyakorolnak, akkor bizony a kedves négylábúakra is jut bőven gyakorolni való. A szakosztály jelenleg három lovat használ, ezek a paripák az egyes ünnepeken teljes létszámban vannak jelen, a nagyobb eseményeknél, mint például a Doni emléktúra, ott kölcsön- lovakkal oldják meg a nagyobb feladatokat. A hagyományőrző csoport a 1848-as ünnepségekkor, a székely huszárezred egyenruháját viseli, ez az alakulat anno nem harcolt a mai Magyarország területén, csak délvidéken és Erdélyben, így például olyan emlékünnepségeken, mint például a pákozdi csata emlékünnepe (szeptember 29.), a korhűség kedvéért nem vesznek részt. Nyári Tibor elmondta, hogy mivel az övék politikamentes szervezet, ezért semmilyen pártrendezvényen nem vesznek részt. Ezzel ellentétben minden olyan eseményen ott vannak, melyeken a magyar történelem jeles fordulópontjairól szól az ünnepség, a megemlékezés. Ilyen a már említett év eleji Doni emléktúra, illetve januárban a Hadtörténeti Intézetben a doni eseményekre való megemlékezés, a március 15-ei ünnepségek, március 22-én Esztergom-Szamárhegyen a második világháborús megemlékezés, május utolsó vasárnapján a Hősök napján, idén a Batthyány-örökmécsesnél tartott október 5 ei emlékünnepség. Nyári Tibor szerint az egyik legfontosabb és legpará- désabb az idén tízéves Doni emléktúra, melyen nemcsak magyar, de német, olasz A huszár, mint lovas katona megjelenése, 1458-ra, Mátyás király korába nyúlik vissza és román hagyományőrzők is részt vettek, összességében, mintegy százan. Arra a kérdésre, hogy a sorkatonai szolgálat megszűnte vagy valami más idézte-e elő, hogy ma Magyarországon megszaporodtak a katonai hagyományőrző csoportok, Nyári Tibor azt válaszolta, hogy mindenekelőtt tudni kell, hogy Nyugat- Európában ezt a tradícióőrzést a hivatásos hadseregek elvégzik. Ott főként az első és második világháborús regimenteket, eseményeket jelenítik meg, ennek tulajdonképpen egészen ésszerű oka is van, a felszerelés, a fegyverek, a ruházat és a hitelesség más egyéb részletei az idő közelsége miatt jobban elérhető, megvalósítható. A mai magyarországi katonai hagyomány- őrző csoportok egy jelentős része, ennél korábbi katonai korszakokkal, eseményekkel, hadseregekkel foglalkozik, miként a mostani cikkünkben szereplő „huszárok” is. Magyarországon 1949-től nem volt ilyen tevékenység, a rendszerváltással született újjá ez a fajta hagyományőrző mozgalom, melynek felélesztésében főként a mai középkorúak jutottak nagyobb szerephez, azok, akiknek szülei, nagyszülei még átélték a világháborúkat. BEI Huszárok, leventék, honvédek - a mában 12 hídlap 2010. DECEMBER 1. / Vili. ÉVFOLYAM / 44. SZÁM
