Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-08 / 18. szám
sport A legendás hátvéd nevét viseli a dorogi stadion Buzánszky Jenő 85 éves Lenger Varga Péter Kedden ünnepelte 85. születésnapját az egykori Aranycsapat játékosa, Buzánszky Jenő. A legendás dorogi hátvédet a Magyar Labdarúgó-szövetség kedden délután köszöntötte fel Telkiben, majd természetesen a családja is megünnepelte, miközben számtalan telefont és jókívánságot kapott ismerőseitől, barátaitól, rajongóitól és tisztelőitől. A dorogi labdarúgók ma, szombaton tisztelegnek Buzánszky Jenő előtt, aki nevét viseli innentől kezdve a dorogi stadion. B uzánszky Jenőt kedden a Magyar Labdarúgó-szövetség Telkiben köszöntötte fel, ahol az országos és a megyei szervezet tisztségviselőin kívül egykori játékostársak, dorogi, dombóvári vendégek is köszöntötték az Aranycsapat dorogi hátvédjét. Az esemény után, mint Jenő bácsi elmondta, este pedig családi köszöntés is sorra került. „ Hála Istennek megértem a 85-öt is. A telefon hárompercenként csörög, már reggel óta volt vagy húsz köszöntésem. Délután pedig a Magyar Labdarúgó-szövetség ad ünnepi fogadást Telkiben, aztán a család este köszönt" - részletezte a programot születésnapján Buzánszky Jenő, aki rengeteg meghívást kap rendezvényekre, melyek mindegyikén ugyan nem tud részt venni, de mint mondta, egyáltalán nem bánja a sok felkérést, mert így tudja visszaadni az egykori szurkolóknak a legendás győzelmekhez nyújtott segítséget. Jenő bácsi naptárában rendezvények sora szerepel, így például a mai, szombati dorogi pályakeresztelés is, a stadion ugyanis Buzánszky Jenő nevét viseli a jövőben. „Jóleső érzés, de talán fontosabb, hogy ha a jövő fiataljai felnéznek a névtáblára és utánanéznek, hogy milyen eredményeket is értünk el, akkor remélhetőleg ők is igyekeznek majd és hasonló sikerekben is részük lesz. Ha a fiatalok tudják, hogy milyen eredményt is ért el az ember, abból levonhatják a tanulságot és kellő akarattal sikeres sportolók lehetnek. Ehhez persze a tehetségükre, a belső akaratukra és a motivációra is szükségük van, de ahhoz, hogy akár egy dorogi mezt vagy akár egy válogatott mezt húzzanak, mindezek nélkülözhetetlenek"- hangsúlyozta a legenda, aki büszke arra, hogy a dorogi játékosok ezt követően Buzánszky Jenő Stadionban játszanak majd, ahol, bízik benne, hogy a hajdani sikerek példáján, előrébb léphet a mostani labdarúgás. „Sok tehetséges, dorogi, esztergomi és térségbeli játékost fel lehet sorolni az 50-es, a 60-as, sőt még a70-es évekből, mint Varga Jánost vagy Kertes Lászlót, akik mind a környék ter- meltjei és országos viszonylatban is jegyzett labdarúgók voltak. A sikereket persze nem adják ingyen, sok mindent meg kell tenni érte, lemondani akár a szombat esti discoról, a dolce vitáról, és a fontos az, hogy a vasárnapi meccsen a szurkolóknak örömöt szerezzenek a játékosok, mert a futball nem önmagáért van, hanem a közönségért"- szögezte le Buzánszky Jenő, aki jó kívánságaink után egy általa napokban olvasott mondással búcsúzott:„A születésnap a legszebb ünnep, mert minél több van belőle, annál tovább élünk". Újdombovárból, Dorogon át, az Évszázad mérkőzéséig Buzánszky Jenő 1925. május 4-én született Újdombováron. Pályafutását 13 évesen, 1938-ban kezdte a Dombóvári Vasutasban. A tehetséges hátvéd ezután 21 évesen a Pécsi Vasutas Sport Klubhoz került, ám innen hamar átigazolt a Dorogi Tárnához. Ezt követően 1951-ben került a Dorogi Bányászhoz, ahonnan egyedüli vidékiként került be az Aranycsapatba. Tagja volt az 1952-es Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerző magyar válogatottnak. 1953. november 25-én játszott az „Évszázad mérkőzésén" a Wembelyben, ahol a magyar válogatott 6-3-ra legyőzte az angolokat, de tagja volt az 1954-es vb-ezüst- érmes együttesnek is. 1950-58 között 48 alkalommal vehette fel a címerest mezt, míg első osztályú labdarúgóként 1948-60 között összesen 274 bajnoki mérkőzésen játszott. Annak ellenére, hogy hátvéd volt, gyorsaságának köszönhetően gyakran vette ki a részét a támadásokból az ellenakcióknál. Aktív labdarúgó pályafutása után elvégezte a Testnevelési Főiskolát, majd edzőként dolgozott Dorogon, Esztergomban és a Fősped-Szállítók csapatánál, illetve később a Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó-szövetséget irányította. Tagja a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségének, 1996-tól az MLSZ alelnöke. 1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjével tüntették ki. 40 hídlap hidlap.net