Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-05-08 / 18. szám

helyi história Csordás Eörsről Meggyes Tamás polgármester is megemlékezett: „Csordás Eörs ka­nonokkal rendkívül jó kapcsolatban álltunk, személyesen is többször találkoztunk, mindig örömmel tudtunk együttműködni vele, és kapcsolatunk megmaradt akkor is, amikor Bécsbe került. Knapp János alpolgármesterrel együtt látogattuk meg, mi­után átvette a Pázmáneum rektori posztját. Esztergomhoz való hűségének, a város­ért végzett munkájának emléke a Bazilika timpanonjára került aranyozott felirat: Caput mater et magistra ecclesiarum Hungáriáé - Magyarország egyházainak feje, anyja és tanítója. Ma már mindenki azt gondolja, hogy a felirat a Bazilika építése­kor került fel, pedig csak az ezredforduló óta emlékeztet Esztergom helyzetére, elis­mertségére. Csordás Eörs volt az, aki emlékezett, hogy egy XIV. század végén kelet­kezett egyház-látogatási jegyzőkönyvben szerepelt a kifejezés, majd kezdeménye­zésére készítette el az érsekség és helyezte el az esztergomi főszékesegyház bejárata felett. Neki köszönhető, hogy Esztergom főségének ez az emléke ma itt olvasható". t life- * zetben. Eörs a Szent Gergely Egyetemre járt, majd amikor hazajött Olaszország­ból, akkor több helyen plébános volt, pél­dául Budapesten is. Ezt követően lett az Esztergom-Budapest Egyházmegyei Bí­róságvezető munkatársa. Később, Paskai László bíboros idejében irodaigazgató­nak nevezték ki, az Úri utcai egyházme­gyei hivatalban dolgozott. Fontos és nem felejtésre méltó titulusa volt a Szent Sír Lovagrendben, melyben szintén vezető tisztségviselő volt. Ebben a státuszban egészen haláláig állt. Az utóbbi években a bécsi Pázmáneum rektori állását töltötte be. A világi szervezetekkel végzett közös munkájának egyik fontos időszaka volt az 1998-tól 2002-ig tartó szakasz, ami­kor is számos területen történt együtt­működés az egyház és a kormányzat kö­zött, Csordás Eörs ekkor is bőséggel ki­vette a részét ebből a fontos munkából. Ezen túl talán érdemes elmondani, hogy a személyes ismerőse volt Orbán Viktor­__________~ nak, akivel többször is együtt dolgoztak, az, hogy a Fidesz elnöke is részt vett Csor­dás Eörs búcsúztatásán a Bazilikában, bi­zonyára erről a közös munkával teli idő­szakról is szólt” - részletezte Kiss-Rigó László. A megyéspüspök ezután szemé­lyesebb megközelítésben is mesélt Csor­dás Eörsről. „Úgy gondolom, hogy nem is annyira a beosztásai, hanem a személyes tulajdonságai révén volt nagyon sok ba­rátja, ismerőse, tisztelője. Ö volt az, aki nemcsak személyes benyomásai, szub­jektív tapasztalatai révén, hanem meg­győződésének köszönhetően volt valósá­A Magyar Kurír által közölt rövid biográfia Csordás Eörs 1943. március 12-én született Budapesten. 1966. június 19-én szentelték pappá Esztergomban. VI. éves a buda­pesti Központi Szemináriumban 1966-67, káplán Varsányban 1967-69, Balassagyarmaton 1969-74, plébános Lábatlanon 1974-83, ösztöndíjas Rómában 1983-85, plébános Budapest- Tisztviselőtelepen 1985-91, vicerektora budapesti Hittudo­mányi Akadémián 1991-95, plébános Budapest-Rákospalo- ta főplébánián 1995-98. Irodaigazgató 1998-2002. A bécsi Pázmáneum rektora 2002-től. Kötelékvédő 1973, főszentszéki bíró 1977, ügyvéd 1986, tanácsos plé­bános 1989, pápai prelátus 1991, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend kancellárja 1991-től, főszentszéki bíró 1996-1998 és jegyző 1996-tól, protonotárius kano­nok 2000, a Bécsi Főegyházmegye bíróságának bírája 2003-tól. gos apostola Esztergomnak, az érseki és történelmi városnak. Úgy gondolta, hogy a város mindenkori történelmi szerepét és jelentőségét folytonosan hangsúlyoz­ni kell. Pályája elején még nem lehetett, illetve nem alakult ki az a szoros kapcso­lat a város és az egyház között, ami ma már létezik, de amint erre lehetőség nyílt a rendszerváltás után ő rögtön bekapcso­lódott ebbe a folyamatba és remek kap­csolatokat épített ki a várossal, annak ve­zetőivel, így Meggyes Tamás polgármes­terrel is. Lokálpatriotizmusát mutatja az a bizonyos aranyszínű felirat, ami a fő­székesegyház timpanonjára, az ő, illetve tudomásom szerint Paskai László bíbo­ros együttes javaslatára került fel. Erről a feliratról tudni kell, hogy ez nem egy hir­telen ötlet volt és nem is egy „öntudatos esztergomi” kijelentés, hanem az egyház­megyéket alapító pápai dokumentum ré­sze. Erre, ha jól emlékszem a magyaror­szági pápalátogatáskor is sor került, az akkori érseki levélben is megtalálható ez a bizonyos latin mondat”. Mint azt Kiss-Rigó püspöktől meg­tudhattuk, Csordás kanonok rendkívül jó kapcsolatokat ápolt Esztergommal, a város vezetőivel. hidlap.net hídlap 33

Next

/
Thumbnails
Contents