Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-05-01 / 17. szám

kultúra Lendületben a digitalizálási program Új fejezet a könyvtár életében A fővárosi Jövő háza Márai-termében tartották múlt pénteken „A ha­zai közgyűjtemények adatbázisai az interneten"című konferenciát. A 17. Nemzeti Könyvhét alkalmából megtar­tott digitalizálásról szóló rendezvényen részt vett Várady Eszter, az esztergomi könyvtár igazgatója is, aki az általa ve­zetett intézmény életének új fejezetére, a digitalizálásra hívta fel a figyelmet. H ogy mit miért digitalizálunk, arról manapság talán már beszélni sem kell, sőt azt is tudjuk, a digitalizálás lénye­ge, hogy a nyomtatott dokumentum tar­talmát úgy helyezzük el egy elektronikus tárolóeszközön, hogy formai és tartalmi elemeit is megőrizze, és egyúttal a számí­tógép segítségével feldolgozhatóvá te­gyük. A szaknyelv szerint digitális tárolás­nak minősül, ha a nyomtatott szövegről számítógéppel olvasható (digitális) képet készítünk, de az is, ha a szöveget számító­géppel felismertetve szövegszerkesztő ál­tal kezelhető jelsorozattá alakítjuk. Ezeket a gyűjteményeket már nem is könyvtár­nak hívják, hanem információs központ­nak, és esetükben nem olvasókról, ha­nem felhasználókról beszélünk, a legkü­lönfélébb igényekkel, melyek kielégítése a digitalizálás egyik alapvető célja. Az esztergomi könyvtárban 2004-ben indult a „digitalizálási program", amikor a fenntartó önkormányzat az éves költség- vetésen kívül, 1 millió forintot szavazott meg a könyvtár számára digitalizálásra. Az esztergomi könyvtár szakemberei ezt a lehetőségét megragadva elsősorban helyismereti folyóiratanyagokat szerettek volna„kimenteni". A könyvtárosok először az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK) keresték meg, hogy segítségükre legyen a technikai kivitelezésben, hiszen az OSZK- ban dolgozók, a hosszú évek alatt szerzett rutinnak köszönhetően pontosan tudják hogyan is kell ezt elvégezni. Az esztergo­mi könyvtárosok így tájékozódhattak a di­gitalizálással kapcsolatos árajánlatról és a rendelkezésükre álló bruttó 1 millió forin­tért közel 17 ezer hírlapoldal digitalizálá­sát lehetett megoldani - ez az Esztergom és Vidéke, legidősebb és legteljesebb la­punk a kezdettől, 1879-1910-ig tartó idő­szakát ölelte fel. Ez egyben azt is jelenti, hogy ennek az újságnak a digitális, vagy ha úgy tetszik virtuális formája már meg­található az interneten, mégpedig az in­tézmény honlapján. A keresőbe a www. vkesztergom.hu címet kell beírni, majd a baloldalon lévő menüsor alsó részében megtaláljuk az Esztergom és Vidéke felira­tot. Arra klikkelve máris megkezdhetjük a „lapozást" a város egy korábbi, immár ugyan megszűnt, de tekintélyére nézve patinás újságjának oldalain. Várady Eszter a jövővel kapcsolat­ban arról is beszélt, hogy a könyvtár az Arcanum Kft.-vel fogja befejeztetni az esztergomi helyismereti folyóiratok­kal kapcsolatos digitalizálási munkát. „A könyvtári digitalizálásban, amely nem­zeti kultúránk közkinccsé tételének útja, nem lesznek érdekütközések, üzleti vagy presztízsharcok, és ebben a munkában a könyvtárak megkapják a szükséges se­gítséget" - adott reményének hangot Várady Eszter. A direktor arra is kitért rövid tájékoztatójában, hogy az Arcanumban folyó digitalizálási munkával párhuzamo­san a könyvtár az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával két progra­mot vásárolt (Abby Finereader OCR 9.0, ill. Adobe Acrobat9 Full), melyekkel le­hetővé válik számukra a „házi" digitalizá­lás is, amivel helyismereti köteteiket akar­ják elektronikusan is elérhetővé és keres­hetővé tenni. Az intézményvezető végül hozzátette, hogy a digitalizálási munka jó irányt vehet, hiszen a könyvtárhoz e téma kapcsán bejelentkezett a Canon Magyar- ország is, akik a remények szerint ingyen bocsátanák a könyvtár rendelkezésére egy scanner berendezést, mellyel a digi­talizálás a lehető legmodernebb és leg­gyorsabb módon elvégezhető. 34 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents