Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-17 / 15. szám
közügy a másolata a taláros bírák nyakában. Ettől függetlenül itt őrizzük az 1222-es Aranybulla első eredeti másolatát is.- A Bibliathecaból történetesen mi az, amit feltétlenül meg kellene tekintenie mindenkinek, aki Esztergomban érettségi bizonyítványra pályázik?- Úgy gondolom, hogy magát a gyűjtemény értékét is ismerni kell, illik tudni, hogy az ország egyik legnagyobb egyházi könyvtára látható a királyi városban, hogy a kódex-gyűjteménye önmagában páratlan értéket képvisel. Azt is kevesen tudják, hogy itt őrizzük az ország első iskoláskönyvét, vagyis tankönyvét, amely Szalkay László érsek középkori kiadványa volt. De - már méreteiből adódóan is - kiemelkedő a Bakőcz-Graduale vagy az Ulászló Graduale, és itt látható a legendás Fugger-gyűjtemény is, amely Szelepcsény György érseknek köszönhetően került Esztergomba, hiszen ő vásárolta meg a család utolsó tagjától.- Mindebben természetesen óriási érdemeik voltak az esztergomi érsekeknek, akiknek a székhelye ugyan -, ismert történelmi okok miatt - nem mindig Esztergomban volt, de mindig is esztergomi érsekeknek neveztették és tartották magukat.- Ez nyilvánvalóan azt a reményt, a bizonyosságnak azt a szándékát jelentette számukra, hogy egyszer vissza fognak térni ide. Példának okáért a zsinati akták is nagyon érdekesek ebből a szempontból, amelyekben azokat a településeket is fölvették az esztergomi érsekek által vizitált helyek közé,.amelyek török fennhatóság aíá tartoztak. Természetesen ném, vagy csak az életük kockáztatásával jutottak el ezekre a területekre - akkor is csak a határvidékig - ám ez őket cseppet sem zavarta, a településeket fölsorolták, hogy majd ha megtörténik a visszarendeződés, tudatában legyenek a későbbi korok főpapjai is annak, hogy az adott helységek az érsekséghez tartoznak.- Szó esett már a Bakócz-Graduaie -ról. Mitől olyan hihetetlenül nevezetes?- Igazából a méretei teszik páratlanul tekintélyessé. Amikor Prágába visszakerült a Codex Gigás, úgy reklámozták, hogy az a világ legnagyobb kódexe, 70 kiló és körülbelül egy méter a gerince, akkor bennem azonnal felmerült, hogy BakóczTamásé sem marad el tőle. Igaz, hogy két kötetben van, de egyszerűen azért, mert egy kötetben lehetetlenség.lett volna több mint 100 kilót összefűzni, tehát a mi gradualénk fölülmúlja a prágait, ráadásul azzal az érdekességgel kiegészülve, hogy a miénket nem fejezték be, tehát a mai kor tudósai mintegy műtőasztalon szemlélhetik a „beteget", vagyis feltárul az a munkafolyamat, ahogyan egy kódexet készítettek.- Egy-egy múzeumi órán tehát arra is sor kerülhet, hogy beavassák a gyerekeket a titkokba, miképpen is készült egy kódex vagy oklevél.- Nyilván ez is az óra része. Beavatni a diákokat abba az élő anyagba, amellyel másutt ma már nem találkozhatnak. Természetesen beszélünk a pergamenről, a pergamen készítéséről, vagy a különféle tintákról. Ilyenkor szoktam elmesélni, hogy kezdetben vasoxid tartalmú tintát használtak, ami a pergamenre még. jó volt, de amikor áttértek a papírra, ettől a nehéz tintától a papír nemegyszer kiszakadt, így ha mondjuk egy „o" betűt írtak, akkor egy idő után a helyén egy lyuk maradt csak, hiszen egész egyszerűen kiszakadt a tinta súlyától. Vagyis a gyerekek megismerhetik azokat az anyagokat, ^melyekkel elődjeik, a „régi diákok" írtak, amint a tollat faragták, de őrzünk a Prímási Levéltárban olyan 16. századi gyerekkézírást, egy levelet, amelyben az internátusból írt haza valamely nemesi ifjú az édesapjának.- Mit tesz Isten, még a Titanic-ról is kaphatunk információkát a> levéltárban..- Valójában arról van szó, hogy amikor Csernoch János herceg- prímás 1926-ban elment a Chicagói Eucharisztikus Kongresszusra, akkor az első osztályon utazott, és eltett mindent, amit ott kapott, a menükártyától kezdve a hajóra érkező táviratbkig és prospektusokig egészen a hajót bemutató fotóanyagokig, mindent. Ezek alapján pontosan rekonstruálható, hogy milyen volt az élet egy Nyen első osztályú hajón, amilyen a Titanic is lehetett korábban..- Bővelkedik a levéltár drámai hangvételű iratokban is, gondolok itt például a Mindszenty-perrel kapcsolatos dokumentumokra.- A levéltárak nyilván rengeteg kéziratot őriznek. Mi ugyan nem foglalkozunk grafológiával, ugyanakkor néhány szembetűnő dologra mégis rá kell világítanunk. Sokat elárul egy kézírás változása, esetleges torzulása. Ez köszönhető valamilyen betegségnek is, nos Mindszenty bíboros esetében a megfigyelhető torzulás nyilván^ kínzások eredményeként fogható föl. Ennek ellenére a vallomásokon látható, meglehetősen szétesett aláírások elé egy ideig odaírt két betűt, egy„C"-t és egy„F"-et, ami annyit jelent, hogy„coactus fed" vagyis „kényszer hatására". Később, amikor az ÁVO erre rájött, már nem engedélyezték a betűk használatát, így a további iratokról nem is tudjuk bizonyosan, hogy valódiak-e vagy hamisítványok. Petőfi Sándor Általános Iskola, Esztergom (A leendő Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola általános iskolai tagintézménye) ' NYITOTT KAPUK PROGRAMSOROZATA IV. „Tavaszi vigadalom” 2010. április 22. (csütörtök) 16 óra (játékos tánc-és rajzfoglalkozás) Szeretettel várnak a leendő első osztályos tanító nénik: Belánszky Lászlóné Szabolcsné Zink Mária Pötyi néni Marika néni hidlap.net hídlap 2?
