Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-17 / 15. szám
címlapon „a magyarok kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla"- fogalmazott Vona Gábor. A Lehet Más a Politika listavezetője, Schiffer András a parlamentbejutást úgy kommentálta, hogy a párt tagjai megmutatták, a politika szólhat a 21. század Magyarországáról, és tisztességgel végig lehet vinni egy kampányt. Karácsony Gergely szóvivő úgy fogalmazott, hogy most nem csak egy párt, de az a gondolat is bejutott az Országgyűlésbe, hogy a politika mégiscsak az állampolgárokról szól, nem pedig a politikusokról. Dávid Ibolya, az MDF elnöke az országgyűlési választások első fordulója eredményének ismeretében még vasárnap este lemondott posztjáról. A politikus súlyos vereségnek tartja az MDF eredményét, amelyet a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonított, ugyanakkor saját felelősségét is elismerte. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelynek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását - mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke, aki szerint ez nem csak az SZDSZ és az MDF, de az ország szempontjából is szomorú fejlemény. A pártelnök sajnálattal nyugtázta azt is, hogy a Jobbik, igazolva előzetes félelmeiket, megerősödve került ki a választásból. A második forduló tétje „Az első forduló az irányról szólt, arról, hogy merre menjen Magyarország. A második forduló pedig az összetartásról. Minél nagyobb az egység, minél nagyobb felhatalmazást kap a következő parlament, annál közelebb a siker, annál gyorsabb lesz a kilábalás. Az a kérdés, hogy az ország ad-e magának felhatalmazást arra, hogy továbbmegy a megkezdett úton" - fogalmazott Orbán Viktor, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje az előttünk álló időszakról. „A kétharmadot technikai kérdésnek tekintjük, a lényeg, hogy végig tudunk-e vinni fontos ügyeket. Kisebb parlamentet szeretnénk, ehhez egység kell. Az önkormányzati képviselők számának csökkentéséhez és az elszámoltatáshoz is egység kell" - tette hozzá az elnök. (A lapzártánkkor kiszivárgott hírek szerint amennyiben a Fidesz-KDNP eléri a kétharmadot, utóbbi indítványok már az első parlamenti ülésnapon napirendre kerülhetnek - a szerk.). A Magyar Országgyűlés képviselőinek száma 386. Az egyéni választókerületben a többségi elv alapján 176 országgyűlési képviselőt, 152-t pedig a leadott szavazatok arányában a fővárosi és megyei (területi) választókerületekben listán választanak. Az egyéni és területi választókerületekben az első érvényes fordulóban leadott, mandátumot nem eredményező országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további 58 kompenzációs mandátumot osztanak ki. Az országgyűlési képviselők választása kétfordulós. Az első forduló akkor érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több mint fele szavazott, és az egyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát, így mandátumot szerzett. Ebben az esetben második fordulóra nem kerül sor. Fia a szavazásra jogosult választópolgárok több mint fele szavazott, de egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint felét, akkor érvényes, de eredménytelen választásról beszélünk, mely esetben második fordulót kell tartani. A második fordulón azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát megkapták. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Ha ejelöltek közül bármelyikük visszalép, a helyébe másik jelölt nem léphet. A Fidesz-KDNP akkor szerezhet kétharmados parlamenti többséget, vagyis a programban megnevezett gazdaságélénkítő, a közbiztonságot fokozó és a családok támogatásáról szóló intézkedések mielőbbi zökkenőmentes elfogadásának és bevezetésének eszközét, ha legfeljebb 9 egyéni választókerületben veszít a választás második fordulójában, de a bonyolult hazai választási rendszernek köszönhetően a párt akár 12 egyéni mandátum elbukásával is alkotmányozó többségre tehet szert. A Political Capital elemzése szerint akkor biztosan nem lesz meg a kétharmados többség, ha 12-nél több egyéni választókerületben veszít a párt a második fordulóban. A bizonytalanság oka, hogy a kétharmados többség megszerzéséhez nem elég az egyéni mandátumokkal számolni, mivel azok sorsa meghatározza az országos listás mandátumok alakulását is. Az erőviszonyokat jelentősen befolyásolhatja, ha a második fordulóban részt vevő jelöltek valamely vetélytársuk javára visszalépnek. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke az LMP és az MDF szavazóira is számítana a második fordulóban, cserébe a szocialista jelöltek is visszalépnének az LMP javára, ahol az esélyek úgy alakulnak. Kedden egyoldalú gesztusként vissza is léptették négy fővárosi képviselőjelöltjüket, Avarkeszi Dezsőt, Hatvani Csabát, Bárándy Gergelyt és Szabó Zoltánt. Esztergom: a második forduló dönt A változás mellett döntöttek a választók Komárom-Esztergom megye 5. számú egyéni választókerületében is, igaz, döntésüket még egyszer, április 25-én meg kell erősíteniük. A Fidesz-KDNP jelöltje, Meggyes Tamás bár több szavazatot szerzett, mint négy évvel ezelőtt, és valamennyi településen a legtámogatottabb volt az indulók közül, az első fordulós győzelmet jelentő ötvenszázalékos küszöböt nem sikerült átlépnie. Esztergom polgár- mestere a voksok 47,12 százalékát szerezte meg, többet, mint a második és a harmadik helyezett együttvéve. Az MSZP jelöltje, Winkfein Csaba 21,18 százalékos, a Jobbik által indított Balog János 17,46 százalékos támogatottságot szerzett, míg a negyedik / hidlap.net