Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-08 / 14. szám
közügy Hatékony orvosolás a romákat érintő szegénységre és a kirekesztésre Járóka Líviát, a Fidesz-MPSZ, Európai Néppárt uniós parlamenti képviselőjét a roma felzárkóztatásról és az Európai Unió ezzel kapcsolatos cselekvési programjáról kérdeztük.- Ön szerint létezik-e a „cigánybűnözés" fogalma?- Attól függ, mit értünk alatta. Semmiképpen nem tartom szerencsésnek a Kádár-rendszer megbélyegző és sokakat bántó kifejezésének újbóli felmelegítését, mivel a közbeszédben nem világos, hogy a cigányok bűnelkövetési hajlamát firtató kriminológiai fogalomról van-e szó - ahogyan azt sokan értik -, vagy pedig a cigány bűnelkövetők sajátos attribútumait leíró kriminalisztikai kifejezésről. Nagyon fontos különbség ugyanis, hogy a teljes cigány lakosság kriminalitását és annak összlakosságon belüli arányát firtatva akarunk messzemenő következtetéseket levonni, vagy pedig a már elkövetővé vált és elítélt bűnözők kategorizálásával akarunk a nyomozást segítő információkhoz jutni. Az első esettel kapcsolatban Tauber István kriminológus kutatása bizonyította be, hogy a cigányság bűnelkövetési hajlandósága semmivel sem magasabb az azonos társadalmi-gazdasági helyzetben élő többségi csoportokénál, azaz a bűnözés a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel, nem pedig az etnicitással áll összefüggésben. A második esetben természetesen vizsgálható, hogy a cigány származású bűnözőkre milyen elkövetési magatartások jellemzőbbek statisztikailag, amint ez a női, diplomás vagy gyermekkorú bűnözők esetében is érvényes megközelítés. A határ nem a romák és a többségi társadalom, hanem a tisztességes emberek és a bűnözők között húzódik, a kétértelmű megfogalmazások és vádaskodó megszólalások pedig egyáltalán nem visznek közelebb a kérdés megoldásához.- A politikai közbeszéd érdekeinek megfelelően gyakorta felhasználja - nem csak nálunk, Európában másutt is - a kisebbségek, így a cigányság problémáit, amik erős érzelmeket keltenek mindenkiben. Lehetséges-e egyáltalán racionálisan, szigorúan észérvek mentén beszélni erről?- A rövid távú politikai érdekek sajnos valóban egyre inkább ellehetetlenítik az emberi jogi diskurzust és a tagállamok különböző politikai pártjai csak akkor foglalkoznak a romák ügyével, ha az lehetőséget biztosít egymás támadására. Pedig véleményem szerint nagy hiba a romák társadalmi-gazdasági integrációjának ügyét ideológiai kérdésként kezelni, hiszen sem a szocialista, sem a liberális, sem pedig a konzervatív kormányok nem tudtak eddig komoly eredményeket elérni. Indulatok keltése helyett magas színvonalú szakmai programokra és racionális érvekre van szükség annak tudatosítására, hogy a romák integrációja nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem egyben minden ország elemi gazdasági érdeke is, hiszen a többségi társadalom elöregedésével párhuzamosan a romák száma folyamatosan nő, és bizonyos előrejelzések szerint néhány évtized múlva meghaladja az aktív népesség felét. Ez a gazdasági szükségszerűség hatványozottan jelentkezik az oktatás területén, hiszen a társadalombiztosítási rendszer egyre súlyosbodó terheit a jövőben viselő népesség legnagyobb része most folytatja, vagy kezdi meg iskolai tanulmányait. Ezért döntő jelentőségű, hogy a romák felnövekvő generációi ne munkanélküliek legyenek, hanem foglalkoztatott, adófizető polgárokként járuljanak hozzá az ország építéséhez. A romaügy erős átpolitizálásában egyébként nem A roma felzárkóztatás mindannyiunk érdeke Esztergomban Meggyes Tamás polgármester javaslatára munkacsoportot hozott létre a képviselő-testület. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, Sztojka Attila, valamint a városháza hivatalvezetői részvételével a 2008 júniusában megalakult stáb javaslatokat dolgozott ki a város roma lakóinak integrációjára. A városatyák asztalára tett tanulmány három területen jelölte ki a cselekvés fő irányait. Ezek közül az első a romák képzettségi szintjének emelése. A második a foglalkoztatás növelése. A harmadik a roma munkavállalók elhelyezkedésének és állásuk megtartásának támogatása a szolgálati lakáshoz juttatás elősegítésével (egyelőre az önkormányzati intézményeknél dolgozók körében). Szent István városa az első konkrét lépéseket megtette a tanulmányban megfogalmazott célok megvalósítása felé: a helyhatóság elfogadta azon elvet, hogy az önkormányzati fenntartású intézményekben, a polgármesteri hivatalban, a városi cégekben, oktatási, egészségügyi, szociális intézményekben dolgozó roma munkavállalók számára biztosítja a foglalkoztatáshoz szükséges végzettség megszerzését és a képzettségi szint növelésének a lehetőségét. Ehhez a segítséghez a tanulmányi szerződések rendszerét vezetik be, illetve fejlesztik tovább,„testre szabva"a roma integrációs programhoz. A közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló roma diákok számára pedig ösztöndíjrendszert alakítanak ki. 36 hídlap hidlap.net
