Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-04-08 / 14. szám

közügy Hatékony orvosolás a romákat érintő szegénységre és a kirekesztésre Járóka Líviát, a Fidesz-MPSZ, Európai Néppárt uniós parlamenti képviselőjét a roma felzárkóztatásról és az Európai Unió ezzel kapcsolatos cselekvési prog­ramjáról kérdeztük.- Ön szerint létezik-e a „cigánybűnö­zés" fogalma?- Attól függ, mit értünk alatta. Sem­miképpen nem tartom szerencsésnek a Kádár-rendszer megbélyegző és soka­kat bántó kifejezésének újbóli felmele­gítését, mivel a közbeszédben nem vi­lágos, hogy a cigányok bűnelkövetési hajlamát firtató kriminológiai fogalom­ról van-e szó - ahogyan azt sokan értik -, vagy pedig a cigány bűnelkövetők sajátos attribútumait leíró kriminaliszti­kai kifejezésről. Nagyon fontos különb­ség ugyanis, hogy a teljes cigány lakos­ság kriminalitását és annak összlakos­ságon belüli arányát firtatva akarunk messzemenő következtetéseket levon­ni, vagy pedig a már elkövetővé vált és elítélt bűnözők kategorizálásával aka­runk a nyomozást segítő információk­hoz jutni. Az első esettel kapcsolatban Tauber István kriminológus kutatása bi­zonyította be, hogy a cigányság bűnel­követési hajlandósága semmivel sem magasabb az azonos társadalmi-gazda­sági helyzetben élő többségi csoporto­kénál, azaz a bűnözés a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel, nem pe­dig az etnicitással áll összefüggésben. A második esetben természetesen vizs­gálható, hogy a cigány származású bű­nözőkre milyen elkövetési magatartá­sok jellemzőbbek statisztikailag, amint ez a női, diplomás vagy gyermekkorú bűnözők esetében is érvényes megkö­zelítés. A határ nem a romák és a több­ségi társadalom, hanem a tisztességes emberek és a bűnözők között húzódik, a kétértelmű megfogalmazások és vá­daskodó megszólalások pedig egyál­talán nem visznek közelebb a kérdés megoldásához.- A politikai közbeszéd érdekeinek meg­felelően gyakorta felhasználja - nem csak nálunk, Európában másutt is - a kisebb­ségek, így a cigányság problémáit, amik erős érzelmeket keltenek mindenkiben. Lehetséges-e egyáltalán racionálisan, szi­gorúan észérvek mentén beszélni erről?- A rövid távú politikai érdekek saj­nos valóban egyre inkább ellehetetle­nítik az emberi jogi diskurzust és a tag­államok különböző politikai pártjai csak akkor foglalkoznak a romák ügyével, ha az lehetőséget biztosít egymás táma­dására. Pedig véleményem szerint nagy hiba a romák társadalmi-gazdasági in­tegrációjának ügyét ideológiai kérdés­ként kezelni, hiszen sem a szocialista, sem a liberális, sem pedig a konzervatív kormányok nem tudtak eddig komoly eredményeket elérni. Indulatok kelté­se helyett magas színvonalú szakmai programokra és racionális érvekre van szükség annak tudatosítására, hogy a romák integrációja nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem egyben minden or­szág elemi gazdasági érdeke is, hiszen a többségi társadalom elöregedésével párhuzamosan a romák száma folyama­tosan nő, és bizonyos előrejelzések sze­rint néhány évtized múlva meghaladja az aktív népesség felét. Ez a gazdasá­gi szükségszerűség hatványozottan je­lentkezik az oktatás területén, hiszen a társadalombiztosítási rendszer egyre súlyosbodó terheit a jövőben viselő né­pesség legnagyobb része most folytat­ja, vagy kezdi meg iskolai tanulmányait. Ezért döntő jelentőségű, hogy a romák felnövekvő generációi ne munkanél­küliek legyenek, hanem foglalkozta­tott, adófizető polgárokként járuljanak hozzá az ország építéséhez. A romaügy erős átpolitizálásában egyébként nem A roma felzárkóztatás mindannyiunk érdeke Esztergomban Meggyes Tamás polgármester javaslatára munkacsoportot ho­zott létre a képviselő-testület. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, Sztojka Attila, valamint a városháza hivatalvezetői részvételével a 2008 júniusá­ban megalakult stáb javaslatokat dolgozott ki a város roma lakóinak integráció­jára. A városatyák asztalára tett tanulmány három területen jelölte ki a cselekvés fő irányait. Ezek közül az első a romák képzettségi szintjének emelése. A második a foglalkoztatás növelése. A harmadik a roma munkavállalók elhelyezkedésének és állásuk megtartásának támogatása a szolgálati lakáshoz juttatás elősegítésé­vel (egyelőre az önkormányzati intézményeknél dolgozók körében). Szent István városa az első konkrét lépéseket megtette a tanulmányban megfogalmazott cé­lok megvalósítása felé: a helyhatóság elfogadta azon elvet, hogy az önkormány­zati fenntartású intézményekben, a polgármesteri hivatalban, a városi cégekben, oktatási, egészségügyi, szociális intézményekben dolgozó roma munkavállalók számára biztosítja a foglalkoztatáshoz szükséges végzettség megszerzését és a képzettségi szint növelésének a lehetőségét. Ehhez a segítséghez a tanulmányi szerződések rendszerét vezetik be, illetve fejlesztik tovább,„testre szabva"a roma integrációs programhoz. A közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló roma diákok számára pedig ösztöndíjrendszert alakítanak ki. 36 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents