Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-04-08 / 14. szám

közügy Az elemzők szerint gyors kiábrándulás követi majd a radikálisok parlamentbe jutását Saját magával kerül szembe a Jobbik? Az elmúlt időszakban szinte valamennyi elemző intézet górcső alá vette a Jobbikot, a szélsőjobboldali párt előretörését, vala­mint a várható folytatást. A Nézőpont In­tézet, a Forsense, a Századvég és a Political Capital mellett számos politológus elemez­te a radikális mozgalmat, amelynek a vá­lasztásokat követően elsősorban saját ma­gával kell majd szembenéznie: a fennálló politikai berendezkedést ostorozó politiká­ja a parlamentbejutással - paradox mó­don - önmagával is szembe kellene, hogy forduljon. A political Capital elemzése egyértelműen úgy ítéli meg, hogy a Jobbik előretörésének oka a demokratikus berendezke­déssel (amelynek a Jobbik is részese lesz) szemben tapasztal­ható elégedetlenség, az általános jobbratolódás és a rend irán­ti vágy. A hazai közvéleményre hagyományosan jellemző króni­kus pesszimizmus, az általános bizalomhiány, a civil társadalom gyengesége szintén kedvez a Jobbiknak, amely azonban - állítja a Századvég -, nem a megoldás a problémákra, hanem maga a probléma. Utóbbi intézet legfrissebb elemzése szerint a Jobbik nem elsősorban a választások megnyerésére vállalkozó Fidesz, hanem a magyar politikai közösség, az ország számára válhat problémává, s nem is 2010 márciusában, hanem a választások után, a kormányalakítást követően. Az elemzők szerint a Jobbik pillanatnyilag legnagyobb dilem­mája, hogy a választásokat követően hogyan definiálja újra ön­magát, amire több megoldás is létezik, de egyik sem garantálja a párt egységességének, támogatóinak megőrzését. Feloldhatatlan ellentétek Az egyik fő kérdés, hogyan maradhat úgy rendszerellenes (mert rendszerellenesnek kell maradnia, hiszen ebből meríti „hitelessé­gét", „erkölcsi fölényét" és politikai munícióját), hogy céljait még­is rendszeren belüli eszközökkel érje el. A Jobbik kívül van ugyanis 22 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents