Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-08 / 14. szám
közügy Az elemzők szerint gyors kiábrándulás követi majd a radikálisok parlamentbe jutását Saját magával kerül szembe a Jobbik? Az elmúlt időszakban szinte valamennyi elemző intézet górcső alá vette a Jobbikot, a szélsőjobboldali párt előretörését, valamint a várható folytatást. A Nézőpont Intézet, a Forsense, a Századvég és a Political Capital mellett számos politológus elemezte a radikális mozgalmat, amelynek a választásokat követően elsősorban saját magával kell majd szembenéznie: a fennálló politikai berendezkedést ostorozó politikája a parlamentbejutással - paradox módon - önmagával is szembe kellene, hogy forduljon. A political Capital elemzése egyértelműen úgy ítéli meg, hogy a Jobbik előretörésének oka a demokratikus berendezkedéssel (amelynek a Jobbik is részese lesz) szemben tapasztalható elégedetlenség, az általános jobbratolódás és a rend iránti vágy. A hazai közvéleményre hagyományosan jellemző krónikus pesszimizmus, az általános bizalomhiány, a civil társadalom gyengesége szintén kedvez a Jobbiknak, amely azonban - állítja a Századvég -, nem a megoldás a problémákra, hanem maga a probléma. Utóbbi intézet legfrissebb elemzése szerint a Jobbik nem elsősorban a választások megnyerésére vállalkozó Fidesz, hanem a magyar politikai közösség, az ország számára válhat problémává, s nem is 2010 márciusában, hanem a választások után, a kormányalakítást követően. Az elemzők szerint a Jobbik pillanatnyilag legnagyobb dilemmája, hogy a választásokat követően hogyan definiálja újra önmagát, amire több megoldás is létezik, de egyik sem garantálja a párt egységességének, támogatóinak megőrzését. Feloldhatatlan ellentétek Az egyik fő kérdés, hogyan maradhat úgy rendszerellenes (mert rendszerellenesnek kell maradnia, hiszen ebből meríti „hitelességét", „erkölcsi fölényét" és politikai munícióját), hogy céljait mégis rendszeren belüli eszközökkel érje el. A Jobbik kívül van ugyanis 22 hídlap hidlap.net