Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-04-08 / 14. szám
közügy Jézus feltámadását ünnepelték a magyar egyházak Az emberiség hivatása a szeretet Nagycsütörtöktöl húsvéthétfőig zajlottak a szertartások a keresztény világ templomaiban Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának alkalmából. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a nagycsütörtöki liturgiát és a nagypénteki szertartást tartotta az esztergomi Bazilikában. Húsvétvasárnap a budapesti Szent István-bazilikában misézett a Magyar Római Katolikus Egyház feje, ahol elmondta: hivatása van az emberiségnek, ez a hivatás pedig abban áll, hogy Istent keressük, viszontszeressük és odaadással, elszántsággal szeressük a többi embert is. J ézus szenvedésének kezdetére is emlékezünk: az esti szertartással a Szent Háromnap megünneplése kezdődik, kezdte szentbeszédét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nagycsütörtökön az esztergomi Bazilikában. Az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől, amikor felidézik búcsúajándékait: szeretetének és az alázatnak a jelét a lábmosásban és a mintegy végrendeletül elmondott búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért. Nagypénteken nincs szentmise. Az igeliturgiát, amikor a papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, majd Jézus szenvedéstörténetét, a passiót énekelve körbehordozzák a keresztet, Erdő Péter tartotta az Esztergomi Főszékesegyházban. Krisztus keresztáldozata védelmez a kísértéstől és a gonosztól, védelmez a saját rosszrahajló természetünktől és könnyen értelmetlenségbe zuhanó emberi gyengeségünktől. Védelmez az általunk sokszor nem is ismert vagy értett ártalmaktól is, mert Krisztus megváltó szeretete valóban meg akarja menteni az emberiséget és a világot - fogalmazott a főpásztor. A nagyszombaton este zajló szertartás a húsvét vigíliája, az év legmagasztosabb ünnepe. Az összetett szentmise négy részből áll, a fény liturgiájából, vagyis a tűzszentelésből és a húsvéti gyertya meggyújtásából, az ige liturgiájából, melynek végén megszólal a nagycsütörtök óta néma harang, a csengők és az orgona, ezt követi a keresztség liturgiája, majd az Eucharisztia liturgiájával, vagyis a húsvéti titok szentségi megjelenítésével zárul a szertartás. Húsvét vasárnap Esztergomban Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok püspöke mutatott be ünnepi szentmisét. Erdő Péter a budapesti Szent István-bazilikában tartott húsvéti szentmisét. Szent Máté evangéliumából idézve igehirdetésében rámutatott: az angyal azt parancsolta az üres sírnál az asszonyoknak, hogy vigyék hírül Jézus feltámadását a tanítványoknak, ám ők is nehezen ismerték fel, hogy Jézus valóban feltámadt. Eddig ugyanis nem értették az írást, amely szerint fel kellett támadnia a halálból. Ha sejtették is a feltámadás tényét, még nem robbant ki belőlük a bizonyosság öröme. A feltámadt Krisztussal való személyes találkozás teszi a sejtést rendíthetetlen bizonyossággá, olyan húsvéti hitté és tapasztalássá, amelynek jó hírét el kell vinni a Föld végső határáig - magyarázta a bíboros. Erdő Péter szentbeszédében szólt a tanítás mindennapi vonatkozásairól is: „Nem egyenlő felek csatája a világ története, hanem a mindenség felett álló, a téren, az időn, az anyagon, az energián túli teremtő Isten személyesen szeret minket. Jézus sorsában, életében, tanításában, szenvedésében és feltámadásában Isten elmondta nekünk mindazt, amit közölni akart önmagáról és az emberről" - fogalmazott a magyar egyházfő. „A világmindenség nem értelmetlen, szörnyű erők játéka, hanem az isteni bölcsesség és szeretet alkotása. Benne az ember nem csupán a véletlen szülötte. Nem olyan lény, aki ha az élete értelmét keresi, csak a holt anyagvilág némaságát kapja válaszul. Hanem hivatása van az emberiségnek és mindnyájunknak kü- lön-külön is. Ez a hivatás pedig abban áll, hogy Istent keressük, viszontszeressük és szeressük a többi embert is Isten iránti hálánkból fakadó odaadással és izzó elszántsággal" - hangzottak a mai világban különösen megszívlelendő gondolatok.„Adja Isten, hogy a feltámadt Krisztus ereje és öröme alakítsa át életünket, sugározzék családjaink, idős, beteg, gondokkal küzdő testvéreink, hazánk és az egész emberiség életére" - zárta húsvéti ünnepi beszédét Erdő Péter. A református egyház központjában, Debrecenben Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke tartott húsvétvasárnapi igehirdetést. Húsvét ünnepén Isten olyan életjelet adott magáról, amely gyökeresen változtatta meg azok életét, akik felismerték őt, akik felismerték, hogy nem vagyunk magunkra hagyatottak - mondta a püspök a Nagytemplomban. Bölcskei Gusztáv a napi politikai eseményeket sem kerülte ki beszédében.„Néhány héttel ezelőtt egy újság címlapján megjelent egy olyan fotó, amelyik Gellért püspök kezébe, a kereszt helyére hétágú gyertyatartót rakott"- mondta a Jobbik Barikád című hetilapjára utalva, majd rámutatott, hogy a szabadítás a Bibliából ered, még ha egyesek gúnyolódnak is ezen. Szükségünk van a szabadítás élményére, amelyet csak akkor ad az ünnep, ha tudjuk, ki a szabadító. A püspök utalt rá, hogy az idei húsvét a felelősségünkre is figyelmeztet, hiszen „nem mindegy, hogy mi történik április 11-én". Az evangélikus egyház feje, Ittzés János Győrben, az Öregtemplomban tartott húsvétvasárnapi igehirdetést, amelyben kijelentette: „Húsvét öröméből él az egyház és csak ebből marad életben". A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke sem mulasztotta el a bibliai események mellett a jelenkor fenyegetéseit is megemlíteni. Ellenünk hat a korszellem, a minden értéket magának megszerezni akaró piac, a pénz hatalma, az egymást követő divatok sora,,,sőt, még sokszor szegény rest szívünk is" - fogalmazott Ittzés János. 12 hídlap hidiap.net
