Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-03-27 / 12. szám

közügy Megfogyva bár, de törve is Knapp János Pál (a szerző Esztergom alpolgármestere, az esztergomi Fidesz alapítója) Gyurcsány Ferenc az elmúlt évek szocialista politikáját és kormányzását értékelte a múlt héten. A beszéd több szempontból is igen tanulságos volt. G yurcsány Ferenc megszólalt. Gondoltam, körülbelül egy éve, hogy megbukott, megnézem hát, mivel fog előáll­ni. Biztos valami nagy durranás lesz itt még a kampány haj­rájában. Semmi ilyen nem történt. Új ötleteknek, a szellemi újratöltődésnek, átütő megközelítésnek nem volt nyoma sem. Gyurcsány politikai homokórájában berögösödtek, be­ragadtak a szemek, számára megállt az idő. Mint amikor sa- vanykás hajnalon a puha ágy húz vissza, úgy révedtem bele Gyurcsány mondataiba. Mintha visszautaztam volna az idő­ben, a szónoklat akár 2004-ben is elhangozhatott volna. Progresszió, autópálya, a harmadik köztársaság megvédése, a Jobbikkal cinkosan összekacsintó Orbán, aki fogát vicsor- gatva kapargatja le a mázta megannyi színben pompázó szi- várványos valóságról. Örökbecsű toposzok, eposzi kellékek ezek Gyurcsány egyszemélyes drámajátékában. Tragikomédia, melyben a főszerepet egy bukott, sértő­dött politikus játssza. Egy a trónért feszülő IV. Károlyt, aki visszavonatozik a magyar ugarra, mert hisz még saját ki­rályságának rehabilitálhatóságában. Őfelségének szóltak már, hogy tetszik tudni, azok az idők már elmúltak, de ő ren­dületlen. Érzi, neki még küldetése van, harcolnia kell, nem fejezte be, amit elkezdett. Egy ember állt a pulpituson, aki meggyőződéses hívője saját politikai zsenialitásának. Szen­tül hiszi, hogy Magyarországnak megváltásra van szüksége, de csak saját eljövetelében bízik. Gyurcsány szerint ő min­dig is mondta, ő mindig is tudta, ő akarta, ő csinálta volna... csak ez az átkozott Fidesz, ez tönkretett mindent, az ostoba nép, ez a türelmetlen, értetlen fajta pedig még nem készült fel az ő nagy reformtetteire. Ők voltak többségben, de ne­künk volt igazunk - adta közre a kormányzati döntések tár­sadalmi támogatottságáról szóló velős értelmezését őfelsé­ge az udvaroncok és alattvalók vad tapsvihara közepette. Kampány van. Szerintem a beszédének normális esetben arról kellett volna szólnia, hogy miért érdemes a szocialista pártra szavazni. Gyurcsány a rendelkezésére álló időt még­is arra használta fel, hogy saját bukásának körülményeiről, személyes kudarcáról magyarázkodjon - utólag. Gyurcsány nem hazudtolta meg magát, korrekt módon végighazudta a beszédét. Szerinte kormányzása alatt 100 ezer szegény gyer­mek étkeztetését oldották meg, miközben pont ők akartak a gyermekétkeztetésen spórolni, éppen ők fagyasztották be a családi pótlékot, és kurtították meg a gyermeknevelési tá­mogatást. Szerinte az államadósságot jórészt a Fidesz hozta össze. Ugyan már, hogy hozhatta volna össze, meg kell néz­ni az államadósság-kezelő oldalán a tényeket. 2004. szep­tember (Gyurcsány átveszi a hatalmat) 11 500 milliárd forint költségvetési adósság, 2009. április (Gyurcsány megbukik) 20 400 milliárd forint adósság. Ez, felség, akárhogy is nézzük 9000 milliárd forintnyi adósságállomány csak az ön regnálá­sa alatt. Gyurcsány szerint neki köszönhetjük, hogy ma Bu­dapestet sztrádán lehet megkerülni; spéciéi én nem tudok elkészült körgyűrűről. Dicsérte azt a közel 40 milliárd forint­ba kerülő völgyhidat, ami - a somogyi homokbuckákba fúrt alagutakkal együtt - a közröhej tárgyává, a pénzkidobás szimbólumává vált Magyarországon. Gyurcsány számveté­se annyira arcpirító volt, hogy én már azt vártam, mikor jut el odáig, hogy: igen, és rendbe tettük a BKV-t. A politika élőhalottja A politikai zombi már halott, de még eleven. Kimúlt, de ő maga erről mit sem tud. De mit akarhat a szocialisták élő­halottja? Vajon miért tartotta szükségesnek, hogy annyi idő után, előmásszon a politikai történések sírhantjából, és vé­leményt formáljon? Gyurcsány beszédének nem a tartalma a fontos, azt már unalomig hallgathatta a választópolgár az elmúlt években. Ami a mondanivalónál jelentősebb, az a nyilvános megnyilatkozás ténye. Gyurcsány jelezte min­denkinek, a pártnak és a választópolgároknak egyaránt, hogy visszatérni készül, megelégelte a színfalak mögött várakozó statiszta szerepet. Az antifasiszták gyűjtőhelyé­ül szolgáló Magyar Demokratikus Charta felkérésének el­fogadása önmagában is világos üzenet. Ultimátum, mely kifejezi, hogy nem kell az engedélyetek, én erős és önjáró vagyok, nem szorulok rátok, ha a szocialista pártnak nem kellek, van még máshol is mozgástér politikai ambícióim kiteljesítésére. Az új programmal és új jelölttel kampányoló szocialisták­nak rossz ómen Gyurcsány önállósodása. Bár ezt az MSZP vezérkara igyekezett tagadni, talán nem véletlen, hogy sem a pártelnök, sem a miniszterelnök, sem a kormányfőjelölt nem vettek részt a rendezvényen. Csendes távolmaradá­sukkal csak azok a Gyurcsány-katonák nem mertek tüntet­ni, akiket annak idején maga Gyurcsány ejtőernyőztetett be a pártba. Gyurcsány másfél órás előadása alatt - hasonlóan a korábbi választási fórumain tapasztaltakhoz - egyetlen szóval sem méltatta Mesterházy Attilát, az MSZP kampány­arcát, aki pont a régmúlttal való szakításban látja az előre­menekülés egyetlen lehetőségét. Gyurcsány egyértelműen belső, politikai riválisaként tekint Mesterházyra. Minél erő­sebb az új jelölt, annál nehezebb kivitelezni Gyurcsány visz- szatérését. Minél nagyobb vereséget szenved a szocialista párt a választásokon, annál könnyebb lesz Gyurcsánynak annak romjain újjáépítenie politikai karrierjét. Ugyan mi, ha nem az önös érdek vezeti Gyurcsányt abban, hogy mi­nél szélesebb körben tegye elérhetővé az őszödi beszédét és 2006-os, Orbán Viktorral készült vitáját. Vajon a politi­kai szűklátókörűség vagy az önimádat az, ami arra késztet egy politikust, hogy a kampány finisében szavazók tízezre­ihez jutassa el korábbi „hazudtunk reggel, éjjel meg este", a „négy évig nem csináltunk semmit", vagy éppen a „nem lesz vizitdíj, ne jöjjön ilyen igaztalan vádakkal! Ne akarjon igaztalanul nyerni!" kijelentéseit. Az utóbbiról lehet szó. Gyurcsány szerintem nem válogat a politikai eszközökben. Direkt meg akarja osztani az egyébként is megfogyatkozott támogatottságú szocialista tábort. Főnixként égeti fel saját fészkét, hogy aztán hamvaiból újjászülethessen. 20 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents