Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-03-27 / 12. szám
címlapon Gabonából tavaly 25 százalékkal kevesebbet termelt a magyar mezőgazdaság mint 2008-ban maradtak. A gazdaszövetség elnöke költői kérdéseket tett fel arra vonatkozóan, hogy több mint 5 millió hektár helyett miért csak 200 ezer hektár termőföld öntözésére van lehetőség, és miért nem született meg az a döntés, mely lehetővé tette volna a nagy víztározók és öntözőrendszerek kialakítását, majd meg is adta a választ: a kormányzat a Fidesz és az érdek- képviseleti szervek hozzáállására hivatkozik majd. Igaz, hogy voltak „tárgyalások", de sem a magyar ellenzék, sem pedig a magyar termőföld 54 százalékát művelő családi gazdaságok nem tudtak elfogadni egy olyan diktátumot, melyet nem előzött meg többoldalú egyeztetés, holott a Fidesz több ügyben is bizonyította már korábban konszenzuskészségét. A képviselő hangsúlyozta, hogy a külföldiek földszerzését megakadályozó moratórium meghosszabbításához érdemi tárgyalásokra, jó agrárdiplomáciára, egy cselekvőképes kormány által alaposan kidolgozott háttéranyagra, és az Európai Unióval idejében megkezdett tárgyalásokra van szükség. Jakab István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy sajnos „megint fordítva ültünk a lovon", február közepén ugyanis a parlament megszavazta a moratórium benyújtásáról szóló javaslatot, de érdemi szakmai anyagot nem tettek le a képviselők asztalára. Magyar földet magyar kézben A Fidesz szerint komoly zavart okozhat az unió rendszerében, hogy néhány héttel a választások előtt egy leköszönő kormány nyújtja be a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását célzó, az unió illetékes szakbizottságai számára készülő magyar beadványt - vélekedett Font Sándor, a Fidesz gazdatagozatának elnöke. A parlament mezőgazdasági bizottságának elnöki tisztét is betöltő szakpolitikus arra reagálva mondta ezt, hogy februárban az agrártárca szakmai egyeztetést kezdett az ágazat szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel a moratórium meghosszabbítására vonatkozó beadvány tartalmáról. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FÖVÉT) ülésén Gráf József agrárminiszter egy hetet adott a szakmai és érdekképviseleti szervezeteknek a véleményezésre, amely után elküldik a dokumentumot az unió illetékeseinek, hogy megkezdődhessen az unióban is a magyar kérésről a szakmai egyeztetés. Font Sándor ezzel kapcsolatban kifejtette: meglepve vették tudomásul, hogy a most leköszönő kormány még a regnálása alatt be szeretné nyújtani az unióhoz a kérelmet, annak ellenére, hogy Gráf József a mezőgazdasági bizottság decemberi ülésén személyesen közölte, hogy a moratórium meghosz- szabbítását kezdeményező okiratot nem ők fogják benyújtani, de minden szakmai előkészületet megtesznek. A szakpolitikus rámutatott arra is, hogy 2011 első fél évében Magyarország tölti be az unió soros elnöki tisztét és közismert, hogy az elnöklő tagállamnak nagyobb mozgástere van a különféle kérdések rendezésében, ezért jó lenne akkorra kitolni a moratórium meghosszabbítása kérdésének a megtárgyalását. Jakab István, a Magosz elnöke a moratórium meghosszabbításával kapcsolatban kiemelte: azonos versenyfeltételeket kell teremteni a termőföld bérleti piacán, és az uniós jogszabályokkal összhangban át kell tekinteni az állami földek bérleti szerződéseit. „Aki állami földet bérel, az piaci értéken bérelje, egy gazda nem fizetheti a háromszorosát annak, mint egy tízezer hektárt az államtól bérlő magán- társaság"- hangsúlyozta arra utalva, hogy ma a magyar gazdák többsége bértermelővé vált, az integrátorok mondják meg, mennyiért adják a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, és azt, hogy mennyiért vásárolják fel a termést. Ezen alapjaiban változtatni kell - mondta Jakab István. Nem jó helyre kerülnek a támogatások Az agrár-környezetgazdálkodási program nemrég közzétett eredményének ismeretében a Magosz úgy látja, hogy számos olyan gazda nem jutott támogatáshoz, akik már jelentős beruházásokat hajtottak végre az egészséges, minőségi élelmiszerek termesztését támogató program előző pályázati kiírásában. Jakab István elnök szerint elsősorban a 205 hektár feletti nagybirtokok nyertek az ötéves támogatás megszerzésére irányuló pályázaton, ezeknek a gazdaságoknak azonban szinte csak jövedelem-kiegészítés a támogatás. Számos gazda viszont, aki a korábbi pályázaton támogatást kapott, komoly veszteségeket könyvelhet el meg nem térülő beruházásai miatt. Az elnök szerint a kormányzatnak meg kell találnia azokat a forrásokat a rendszeren belül, amelyekből kárpótolják a gazdákat anyagi veszteségeikért. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ezzel szemben azt közölte, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programban támogatott -kérelmezők 87 százaléka kis- és közepes méretű gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Emellett a minisztérium közleményében aláhúzta: bár egyedül az integrált szántóföldi célprogram esetében utasítottak el pályázatokat forráshiány miatt, így is mintegy 570 ezer hektár támogatása valósulhatott meg. A gazdákat még a vetőmag is húzza A szabadalmi törvény tavaly szeptember 15-én hatályba lépett módosítása szerint a gazdáknak a minősített vetőmagok árának felét kell befizetniük hektáronként licencdíj jogcímen, amennyiben legalább 20 hektár gabonát vetnek saját maguk által megtermelt, de más által levédett vetőmagból. Az Európai Unióban egyáltalán nem terjedt el a licencdíj fizetési kötelezettség. hidlap.net hídlap 5
