Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-03-20 / 11. szám

közügy Lesújtó helyzetkép: a magyarok fele nem érzi magát biztonságban A félelem országa? Í2ÉOSZHLÁV Az elmúlt nyolc esztendőben nemcsak gazdaságilag ment tönkre Magyarország, hanem erkölcsileg is. Honfitársaink közel fele lesújtónak ítéli az ország közbiztonsá­gát. Nő a megélhetési bűnözés, egyre gát­lástalanabbak az időseket célba vevő csa­lók és a fehérgalléros bűnözők is, emellett rémisztő bűncselekmények is sokkolják a közvéleményt, mint az iskolai lövöldözé­sek, a féltékenységből, vagy párszáz forin­tért elkövetett gyilkosságok. A bűnözőkkel szemben egy erősen megtépázott tekin­télyű, a kelleténél kisebb létszámú rend­őrség áll, amely mind a törvények, mind pedig a személyi és tárgyi feltételek te­kintetében alapos megerősítésre vár az új kormány idején. Hellyel-közzel biztonság A Századvég Alapítvány megbízásából a Forsense tavaly április­ban és szeptemberben is kutatást végzett az ország közbizton­ságáról alkotott képről. Az ezer fő megkérdezésével zajló repre­zentatív felmérés eredménye ősszel azt mutatta, hogy Magyar- ország közbiztonságát továbbra is lesújtónak ítélik, de helyben, a saját lakókörnyezetben valamivel kedvezőbbnek ítélik a hely­zetet a megkérdezettek. A válaszadók úgy vélik, hogy a közbiz­tonság rossz helyzetében a szociális feszültségek-, valamint az elszegényedés is szerepet játszik. Egy százas skálára vetítve az ország közbiztonságának értéke­lése a negyven pontot sem éri el, vagyis száz válaszadó közül legalább negyvenen ítélték rossznak vagy kifejezetten rossznak a helyzetet. A megkérdezettek 47 százaléka közepes értékelést( adott, és mindössze 11 százalék gondolta úgy, hogy az ország közbiztonsága jó vagy kiváló. Az országos közbiztonsági helyzet megítélése az átlagot néz­ve Budapesten és a kétezer főnél nagyobb községekben a leg­rosszabb, saját lakóhelyüket illetően általában jóval kedvezőbb ’ véleményt fogalmaztak meg a válaszolók: a helyi szintű közbiz­tonság értékelése átlagosan 57 pont, ami közel másfélszerese az országos esetében mértnek. A közbiztonság minőségének okait legtöbben - a megkérde­zettek közel fele - a szociális feszültségekben és az elszegénye- sedésben látja, de egyéb szempontok is felmerültek, mint példá­ul az etnikai konfliktusok (15 százalék), a rendőrség állapota (11 százalék), az elit példamutatásának hiánya (9 százalék), valamint a szervezett bűnözés (8 százalék). A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar társadalom a jelen­leginél határozottabb büntetőpolitikát, a bűncselekmények erő­teljesebb szankcionálást kívánja (44 százalék), a válaszadók 36 százaléka szerint a kormánynak határozottabb rendvédelmi po­litikát kell folytatnia, 18 százalékuk szerint pedig növelni kell a rendőrség állományát. Őszödön sok múlott Ha az általános értékválság okait kutatjuk, ha nem is kiinduló­pont, de mindenféleképpen mérföldkő az„őszödi beszéd" né­ven hírhedtté vált esemény. Mint ismeretes 2006. május 26-án, a győztes választások után egy hónappal Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök frakciótársai előtt kimondta, hogy „nyilvánvaló­2 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 24 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents