Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-03-13 / 10. szám

címlapon kumentumok szerint a megyében köz­ponti választmány alakult a törvények kihirdetésére, megmagyarázására és a rend fenntartására. A forradalmi események egyik legin­kább említésre méltója, Kossuth Lajos toborzó útjának esztergomi állomása. A nemzet első embere a szabadságharc idején azért kelt útra a Dunán felfe­le, hogy a folyó partján lévő városok és megyék felkelő csapatait összeszervez­ve a lajtai táborba vezesse azokat. Az út esztergomi állomásáról Ortutay And­rás gyűjtése alapján adunk közre rész­leteket a korabeli újságból. „Esztergom, 1848. október 19. (...) Délután két óra­kor esztergomi és megyei nemzetőrök mintegy másfélezer főre menő csapat­ban fegyverrel és zenei kísérettel nyo­multak a Duna partra, Besze János őr­nagy vezérlete alatt, majd a fegyverbe lépett érseki mesterképezde ötvenkét növendéke a sereg előcsapatját alakít­va lépett tanáraival síkra, úgy szinte a lovas önkéntesek is, a nép pedig dac­kára a kietlen szélnek, szinte hullám­zott. 5 óra után megdördültek a várfo­ki ágyúk, jelt adandók a fellobogózott gőzös közeledtéről és 6 órakor a nép­nek harsány éljenzései közt közénk lé­pett Kossuth Lajos, a hon kedveltje. (...) A lángnyelvű, ki ide sem jött örvende­ni, hanem harczra lelkesíteni, szokott erély-, szivély- és hatállyal viszonzá azt, egyetértés és lankadatlan honszerelem­re híván fel a harczszomjas népet, és a benne honszerelmet és polgári erénye­ket koszorúkkal kitüntetett lelkes hon­leányokat”. A korabeli tudósításból bizo­nyára sokaknak kitűnik, hogy Kossuth személyében magasabb rangú nemigen jöhetett volna ez idő tájt Esztergom­ba, a város egy emberként indult meg a vezető hazafi érkezésére. Az eufóri­kus hangulatot - ugyancsak az 1848-as cikk írója szerint - Kossuth Lajos Fürdő Szállóba érkezésekor támadt viharos, villámokkal, nagy széllel, esővel tarkí­tott időjárása csak fokozta, „való hát, hogy Kossuth villámokkal jár”, jegyezte le a krónikás e momentumon felindul­va. A „harczszomjas nép” a Fürdő Szál­lóig kísérte a kormányzót, aki az épü­let ablakából intézett beszédet a mesz- sze környékről összegyűltekhez. Az eső szakadt, de Kossuth mégis gyújtóhan­gú beszédet mondott, melyet az Für­dő Szálló előtt gyülekező nagy tömeg a kiadós eső ellenére türelemmel hallga­tott végig. Ez a jelenet egy, a helyszínen lévő Némedi Nagy János nevű reformá­tus lelkészt úgy megihletett, hogy ami­kor elindult hazafelé Nagysallóra egy dalt szerzett Kossuth esztergomi tar­tózkodásának emlékére. Azóta hangzik fel időnként magyar ajkakon az „Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára” kezdetű nóta. E híres dalmű tehát tel­jes egészében Esztergomhoz köthető. Kossuth a Fürdő Szállóban pihente ki az út fáradalmait, majd másnap reggel folytatta nemzetmentő munkáját, to­vább intézkedett és dolgozott, miként a korabeli lap is írja: „Futárokat irány­zott Bars, Hont, Győrbe és Pestre, majd Besze Jánost a hadsereg élelmezési fő­biztosává nevezvén, délelőtti 9 órakor üdvözlések és mindnyájunk áldásai közt Komáromba vitorlázott...” hidlap.net hídlap 7 Htv További részletek és videó: www.etvonlire.hu weboldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents