Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-03-06 / 9. szám
közügy 2006-2009: Gyurcsány-kormány másodszor 2006 áprilisában az országgyűlési választások ismét a Magyar Szocialista Párt és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök győzelmével végződtek. A második Gyurcsány- kormány megalakulása után meglepő és érthetetlen módon a Belügyminisztériumból Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lett, a korábban a belügyi tárcához tartozó rendészeti feladatokat pedig az igazságügyi minisztérium kapta meg. Újra egyesítették az oktatási és a kulturális tárcát, megszűnt az informatikai és hírközlési minisztérium, beolvadt a gazdasági minisztériumba. Egy hónappal a választások után, 2007. május 26-án elhangzott a hírhedt őszödi beszéd, amelyben ) Gyurcsány az elvtársainak már bevallotta „böszmeségét", ám a választópolgárok erről mit sem tudtak, csak azt látták, hogy szeptembertől bevezették az Új Egyensúly 2006-2008 programot, ismertebb nevén Gyurcsány-csomagot, amelynek intézkedései átlagosan 15 ezer forinttal rövidítették meg havonta a magyar családokat. Emelkedtek az energiaárak, nőtt az élelmiszerek ára, emelték a jövedéki adót, bevezették a kamatadót és az árfolyamnyereség-adót, ugyanakkor megszüntették a személyi jövedelemadóra vonatkozó kedvezmények nátjy részét. Az euró bevezetésének előkészítésére meghirdették a konvergencia-programot, amely áfaemeléssel és új adók bevezetésével növelte az állam bevételeit. Csökkentették a minisztériumok létszámát, állami alkalmazottakat bocsátottak el, visszaszorították a gázártámogatást, megreformálták az egészségügyet, bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, továbbá struktúraátalakítást hajtottak végre. Gyurcsány megszorító csomagját nemzetközi közgazdasági szaktekintélyek is bírálták, szerintük az intézkedések magasabb inflációt és lassúbb gazdasági növekedést hoznak, és nem oldják meg az államháztartás strukturális finanszírozási gondjait. Igazuk lett. Szeptember 17-én kiszivárgott az őszödi beszéd, utána hetekig egymást követték a demonstrációk, melyeken Gyurcsány távozását követelték - mindhiába. A tüntetések gyakran utcai zavargásokba torkolltak, melyeken a karhatalom rendőrei nem kíméltek senkit. Gyurcsány Ferenc SZDSZ- szel való viszonya sem alakult felhőtlenül. A 2008-as, egyebek között a vizitdíjat el- törlő népszavazási vereség után a kormányfő menesztette Florváth Ágnes liberális egészségügyi minisztert. A koalíciós szerződés felrúgását jelentő lépés után az SZDSZ ügyvivői tanácsa úgy döntött, április 30-i hatállyal visszahívja az SZDSZ-es kormánytagokat. A koalíció felbomlott, az MSZP kisebbségi kormánnyá vált 2008. május elsejétől. A korábbi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint a Fejlesztési és Önkormányzati Minisztérium fejlesztési részlegeiből létrejött a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, amelynek élére Bajnai Gordon került. Gyurcsány 2009. március 21-én jelentette be lemondását, egy hét múlva MSZP elnöki tisztéről is lemondott. A teátrális jeleneteket követően április 14-én a parlament 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással elfogadta a saját maga által kezdeményezett bizalmatlan- sági indítványt. Utódja a miniszterelnöki pozícióban Bajnai Gordon lett. A szakember szemével Magyarország a rendszerváltás óta nem tért a valódi demokrácia és a fejlődés útjára. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere, Matolcsy György korábban a „fonák fordulatok és felemás reformok idejének" nevezte az elmúlt húsz évet. Akkoriban a kommunista rendszer válságát éltük, mostanában pedig a rendszerváltás és a felzárkózás válságát, noha számos ország bebizonyította, hogy két évtized alatt „meg lehet váltani a világot". A szakember szerint az Európai Unió beteg embere az ország, ahol a legmagasabb az infláció, a költségvetési hiány, az alapkamat, és a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta és a GDP növekedése. Matolcsy szerint az elmúlt húsz évben csak 1997 és 2001 között növekedett a gazdaság, és csökkent folyamatosan az államadósság. A 2002 és 2006 közötti időszakban ugyan továbbra is növekedett a gazdaság, amit az egyre nagyobb államadósságból finanszíroztak. Az ország sorsát a volt gazdasági miniszter szerint a Medgyessy-kormány baklövései pecsételték meg. A hetvenes évek „legvidámabb barakkját" idéző, úgynevezett jóléti intézkedések elindították a gazdaságot a lejtőn, felbomlott az egyensúly, lassult a gazdaság, kiesett az ország a régiós versenyből. 2002-2004 éves átlag 2005-2007 2007-2008 Építőipari bruttó termelés % 108,5 100,3 85,9 Mezőgazdasági bruttó termelés % 100,8 90,0 85,0 Kiskereskedelmi forgalom volumene % 107,8 102,4 97,0 Lakossági fogyasztás % 106,8 101,2 98,1 Forrás: KSH, MNB 2002-2004 2005-2007 2007-2008 hidlap.net hídlap 25
