Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-03-06 / 9. szám
közügy Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, országgyűlési képviselő 2008 decemberében kérdést intézett Szabó Imre környezet- védelmi és vízügyi miniszterhez:„Mikor lesznek készen Esztergom dunai árvízvédelmének tervei? Mikor épülhet meg az a gátrendszer, ami a várost, valamint a város fejlesztési irányának számító Prímás-szigetet megvédi az egyre gyakrabban jelentkező, egyre magasabb árvizektől?" A kérdésben a polgármester kifejtette, hogy a kormányzat halogatása, az árvízvédelemtől a pénzt elvonó gazdálkodása miatt kénytelen az önkormányzat az árvízvédelem tervezésének költségeit magára vállalni, sőt egyes területeken az elvégezhető feltöltésekre is tízmilliós nagyságrendben kénytelen költeni. A miniszter válaszában kitért arra, hogy Esztergomot jelenleg 3363 méter hosszú állami tulajdonú elsőrendű árvízvédelmi mű védi, fenntartása, az azon való árvízvédekezés állami feladat, melyet a területileg illetékes ÉDUKÖVIZIG lát el. Az Esztergom belvárosán kívüli területek védelmét biztosító és a jelenlegi védvonal árvízvédelmi fejlesztésére több, műszaki szempontból azonos értékű változatot dolgoztak ki. A miniszter utalt rá, hogy válasza idején Esztergom önkormányzata külső tervezővel az ÉDUKÖVIZIG szakmai támogatásával készített egy tanulmánytervet, mely alapján a változatok közül meghatározza a város árvízvédelmi fejlesztésének végleges koncepcióját, melynek ismeretében nyílik lehetőség a továbbtervezésre. A magasparti területek védelmére a Duna projekt előkészítése keretében folyik az árvízvédelmi művek tervezése - írta Szabó Imre. az ÉDUKÖVIZIG a kezelésében lévő esztergomi árvízvédelmi vonalra a 2002-es és 2006-os árvizek tapasztalatai, a védvonal állapota és a helyi adottságok ismeretében fejlesztési elképzelést dolgoz ki, amely a védvonal megerősítésén túl annak részbeni áthelyezésével a Prímás-sziget részbeni bevédését, a jelenlegi töltés meghosszabbításával a déli városrész jelenleg ártéren lévő részeinek bevédését célozza meg. Erre azonban még várnunk kell, hiszen a szakember úgy tudja, a pályázat benyújtására a 2013-tól kezdődő pályázati ciklusban kerülhet sor. A műszaki igazgatóhelyettes elismerte: a jelenlegi árvízvédelmi kiépítettség mellett a 2002- es és 2006-os árvizeket meghaladó árhullám esetén a Pírmás-sziget védelme műszakilag nem reális, a belvárost tehát még évekig a meglévő védvonal homokzsákokkal történő ideiglenes, szükség szerinti megerősítésével, megmagasításával lehet megvédeni az árvíztől. Tavasszal talán megússzuk A VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Országos Vízjelző Szolgálata minden évben márciusban adja ki tavaszi árvíz-előrejelzési tájékoztatóját, amely a meteorológiai és hidrológiai adatok elemzése alapján jósolja meg a hazai folyókon levonuló tavaszi árhullám mértékét. Bálint Gábor szakági igazgató kérdésünkre elmondta, hogy a tavaly november elsejétől idén február végéig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyiségét, a fenti időszak hőmérsékleti adatait, a vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet március elsejei értékét, valamint a tavaszi időszakra vonatkozó hosszú távú meteorológiai előrejelzéseket tekintve a következő hónapokban az átlag alatti vízállásra számíthatunk. Összefoglalva megállapítható, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál csapadékosabb, de a legcsapadékosabb időszakban az átlagosnál magasabb hőmérsékletű téli időszak, illetve a szokottnál korábban meginduló olvadás eredményeképpen, a Dunán, a hóban tárolt vízkészlet értéke alulmúlja a sokéves átlag értékét. Mivel március elején sem várható számottevő mennyiségű csapadék, jelentős mértékű hófelhalmozódás nem valószínű. A jelenleg tapasztalható kisebb árhullám a február végén megkezdődött olvadásnak köszönhető és a víz szintje az elkövetkező napokban apadni kezd. Amennyiben az átlagosnál hűvösebb tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, jelentősebb árhullám kialakulására csak akkor kell számítani, ha a mostani enyhe időjárást egy hosszabb hóolvadásmentes időszak követi. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál kisebb, a budapesti alsó rakpartokat elérő vízszint kialakulására jelenleg nem utalnak jelek - részletezte Bálint Gábor. A nyári árvíz esélyeinek latolgatására irányuló kérdéseinkre a szakember elmondta: a 2002-es árhullámot is mindössze két héttel lehetett előre látni a vízgyűjtő területen történt esőzésekből, így az idei nyáron is érhetnek még meglepetések. TÉRBURKOLÁS-ÚTÉPÍTÉS AZ ELERBÉ ÚTÉPÍTŐ KFT. vállal: térkövezést, kertépítést, kerítésépítést, parkolók építését. Családi házaknál autóbejáró, járdák, és egyéb térburkolási munkákat.Teljes körű kivitelezéssel. Továbbá vállal: útépítési munkáknál, tükörkészítést, szegélyezést, térburkolást, betonozást, szerelvénybeállítást, kézi aszfaltbedolgozást. Az elvégzett munkára GARANCIÁT VÁLLALUNK! Ingyenes felmérés. Referencia munkáink megtekinthetőek: www.terkoves.hu . Elérhetőségeink: Tel.: 0633/503-330,0630/687-6586, Fax.: 0633/503-331,0630/687-6587, Email: elerbe@freemail.hu . y y ESŐVÍZ-HASZNOSÍTÁS KIVITELEZÉSE Döntse el: gyűjti, vagy fizeti! Spórolja meg víz és csatornadíjának akár 40-50 %-át! ÖBLÍTSE A WC-T, ÉS MOSSON ESŐVÍZZEL! Az esővíz sokkal lágyabb, mint a vezetékes víz, emiatt jobban habzik, így mosópor költségeiből további 20-30 %-ot takaríthat meg, ráadásul elfelejtheti a drága vízlágyító adalékokat. ÖNTÖZZE A KERTET IS ESŐVÍZZEL! Cégünk vállalja előre gyártott műanyag és betontartályok beépítését, valamint helyszínen készített vasbeton tartályok építését. esovizhasznositas@gmail.com , tel.: +3630/687-6586, 06-33/503-330 hidlap.net hídlap 15
