Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-02-27 / 8. szám

exkluzív- Inkább mondjuk azt, hogy a város egy régi tervének a kibontakozásához igyekeztem a tanácsaimmal hozzájárulni.

Egyébként a mérnökinformatikus-kép- zésnek - amit a bolognai besorolás szerint úgy is neveznek, hogy BSC-, azaz első fokozatú képzés - a mérnököket illetően kétfajta szakirányáról beszélhetünk. Az egyik az úgynevezett akadémiai, a másik pedig a gyakorlati szakirány. Esztergomban ez utóbbit műveljük. Korábban már akkreditáltuk, és az a reményünk, hogy az ottani vállalatok számára ez egy fontos szakember-igényt fog majd kielégíteni.- Az esztergomi egyetem lehet a „magyar Szilikon-völgy"?- Ez így nem pontos. Az esztergomi és környéki vállalatok - a képzést végzettek potenciális munkahelyei - fő profiljukat tekintve (ugyebár a Suzuki a gépjármű-, a Richter a gyógyszer-, a Sanyo a napelemgyártással foglalkozik) nem számítástechnikai cégek, másfajta technikákat képviselnek, azonban azoknak részleteikben sok közük van a mai elektronika, számítástechnika területeihez. S például az ezeknél a vállalatoknál is igen fontos méréstechnikai kérdések, amiket ma szoftvervezérelt mérőrendszerekkel oldanak meg, domináns irányait adják az esztergomi képzésnek.- A jövő tudósembere a gyakorlati tudományok embere?- Ezt nem állítanám. Ezek különböző műfajok. Inkább úgy fogalmaznék, hogy itt egymást kiegészítő különböző szakértelmekről beszélhetünk. Ma általában a mérnöki területen igen sokféle képesség létezik. A konstruktőrök új konstrukciókat találnak ki, vannak, akik nagyon bonyolult technológiákat tudnak magas szinten gyártásban tartani, és akadnak, akik az elméleti irányban lépnek hozzá tovább. Ezek különböző területek, amelyeknek az egymást kiegészítő jellege alkotja a mai csúcstechnológiai ipart.- Mindez feltételezi, hogy specializálódás megy végbe, miszerint gyakorlati és elméleti tudósemberek lesznek?- Igen. Van a mesterségbeli tudás, képesség, kiválóság, és van az elméleti kiválóság. S úgy gondoltuk, hogy az esztergomi képzésben a gyakorlati szakemberképzésre helyezzük a hangsúlyt. Mert helyben és a régióban elsősorban erre mutatkozik igény és kereslet - és ugye, ez mind a városnak, mind az ott lévő vállalatoknak is az érdeke.- Esztergom szimbolikus pontja, ha úgy tetszik: szíve Magyarországnak, tulajdonképpen minden magyarnak, akik életükben legalább egyszer igyekeznek megfordulni itt. Ön milyen Esztergom-élménnyel rendelkezik?- Úgy gondolom, hogy Esztergom több mint ezeréves története jól példázza Magyarország történetét.

Az ezerkilencszáznyolcvanas évek vége felé jártam először Esztergomban, amikor Péter fiam belépett a szemináriumba, ami az egész családunknak nagy megtiszteltetést és lelki örömöt jelentett. Itt szentelték pappá 1995-ben, és ma a Szeminárium spirituálisa és a teológia tanára, sokak lelki vezetője. Lelkileg tehát egyre közelebb kerültem Esztergomhoz.

Aztán az esztergomi egyetemi képzés elindítását követően harmadik „találkozásom" a várossal azon nagyszerű kezdeményezés, ami a Liszt Ferenc Zeneakadémia néhány tanára és Reményi Károly esztergomi karnagy úr jóvoltából immáron harmadik éve mutatja fel Esztergom szellemi történetének különleges kiválóságát, a város anyagi és logisztikai támogatásával. Nevezetesen: az Esztergomi Liszt-hét rendezvénye augusztus utolsó hetében, ahol világhírű művészek és a legfiatalabb tehetségek mutatják be a magyar zeneszerző-géniusz és zongoravirtuóz életművének egy kevésbé ismert,

de korszakalkotó részét, főképpen spirituális ihletésű remekműveit. Legutóbb Bogányi Gergely adta elő a Bazilika kupolája alatt Liszt életművének egyik különösen megkapó, elmélyült zongorasorozatát, egyfajta lelki katarzist váltva ki a nagytemplomot megtöltő közönségben. Liszt Esztergomhoz kötődő, a Bazilika felszentelésekor saját maga által vezényelt miséje immár kétszer is elhangzott a budavári Mátyás-templom ének- és zenekara, valamit a csatlakozó kórusok együttes tolmácsolásában. A múlt augusztusi kezdeményezést folytatva nemzetközi kórus- találkozóra szintén sor kerül, mint ahogy zongoristáknak és énekeseknek tartandó nemzetközi mesterkurzusra is. Talán eljön az idő, amikor Lisztről Esztergom jut az emberek eszébe, úgy mint Mozartról Salzburg.

A Liszt-hét szellemi támogatása is része és szép színfoltja annak a nagyobb kezdeményezésnek, amit tizenkét kutató-tudós, a tudomány legszélesebb területeit átfogva indított el egy multidiszciplináris tanulmányi intézet, a Collegium Esztergom létrehozásával.- Mik a céljai ennek az intézetnek?- Itt az Esztergom szó kettős jelentésű: magát a történelmi várost, valamint a magyar szellemi megújulási törekvéseket és a világra való nyitottságot egyaránt szimbolizálja. Ez az intézet részben a Páz- mány-egyetem támogatásával jött létre, fővédnökei: Sólyom László köztársasági elnök úr, dr. Erdő Péter prímás-érsek úr és Vizi E. Szilveszter úr, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke. Kettős telephelye a Pázmány-egyetem Információs Technológiai Kara és az esztergomi Szent Adalbert Központ. A Collegium Esztergom egyesület alapítóinak szakterületei átfogják az idegtudomány, agykutatás, genetika, nanoelektronika, bionika, orvostudomány, történelem, filológia, matematika, kánonjog és biblikum területeit, és ebben a széles kitekintésben keresik a mai világ emberének kérdéseire a válaszokat. A Collegium Esztergom szervezésében májusban nemzetközi szimpóziumra kerül sor, amelyen az Amerikai Egyesült Államok, Németország és Magyarország neves tudósai vitatják meg a genetika és agykutatás legújabb eredményeinek tudományos lehetősségeit, realitását a gyógyításban és bioetikai korlátáit, valamint az igazság megismerésének biztos pilléreit. Ezekben a kezdeményezésekben - úgy hiszem - benne rejlik Esztergom történelmi és szellemi missziója.

hídlap 27