Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-02-20 / 7. szám
közügy Játék határok nélkül (közpénzekkel) Többen vannak, mint gondolnánk? Knapp János Pál (a szerző Esztergom alpolgármestere, az esztergomi Fidesz alapítója) A minap, csak úgy magam önsanyargatására, elkezdtem összeszedni, hogy eddig milyen botrányos részletek láttak napvilágot a BKV szerződéseivel kapcsolatban. Rendesen meg kellett, hogy tornáztassam az agyam, mert a botrány-krónikának se vége, se hossza. Szorgos ügyészségi és rendőrségi kezek göngyölítik fel az összegubancolódott szálakat. Bár a Hídlap nemrég készített egy összefoglalót a közlekedési vállalat körüli homályos megbízásokról, a BKV megér egy - ha nem több - misét, az ott történtek (kicsiben) ugyanis jól jellemzik az MSZP vezette kormányok elmúlt nyolc évének tevékenységét. H ajói emlékszem, az eposzi hosszúságú BKV saga nyitó akkordja 2008 elejére datálódik, amikor kiderült, a közlekedési vállalat 5 milliárd forintra szerződött az AAM Zrt. nevű céggel többek között olyan feladatokra, amelyek némelyikét egy jobb képességű alkalmazott is el tudta volna végezni. Szintén 2008 elején jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben egy pályázati kiírás, melynek keretében a BKV 80 használt buszt vásárolt volna. A tendert az Alfa Busz Kft. nyerte meg, mellyel, mint utólag kiderült, Antal Attila, BKV-ve- zérfia szoros kapcsolatban állt. A mai napig hatalmas hullámokat keltő, igazi botrány-cunami azonban tavaly őszszel kezdődött, amikor Kocsis István lett a BKV első embere. Kocsis több mint 100 szerződés miatt tett feljelentést a rendőrségen, melyek 500 millió forint kárt okoztak a cégnek. Ezek közül talán a legemlékezetesebb az volt, amikor egy céget 20 millió forintért arra kértek meg, hogy mérje fel a BKV fénymásolóinak állapotát. A vállalkozó a fénymásolók állapotáról egy pár mondatos jelentést készített, ami körülbelül arról szólt, hogy minden rendben van, majd felmarkolta a 20 millió forintot és beszüntette tevékenységét. A végkielégítési szál első jelentősebb állomását Szalainé Szilágyi Eleonóra, humánpolitikai igazgató esete jelentette. A vezető 100 milliós lelépési pénzt fizetett magának, majd „szerény személyét" 1,2 millió forintért papíron továbbfoglalkoztatta a BKV- nál. A BKV ezután 800 munkaviszony felbontásának körülményeit kezdte vizsgálni, utólag több menedzserszerződést átnézett, és kiderítette, hogy sokaknak méltatlanul magas összeg fejében intettek búcsút a cégnél. BosnyákGyula, stratégiai igazgató egy év munkaviszony után például 40 milliós bánatpénzt kapott a nagylelkű cégtől. A belső vizsgálatokon kívül több ízben rendőrségi nyomozás is indult. A hatóságok arra is rájöttek, hogy a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatói egymással összejátszva olyan ügyvédi irodáknak adtak munkát, amelyek zsíros megbízási díjuk egy részét visszacsorgatták a megbízóiknak. Az ügy politikai szálai Az újabb fordulatot Antal Attila, korábban leköszönt BKV-s ex-vezérigazgató őrizetbe vétele jelentette. Az előzetes letartóztatásba helyezett Antal terhelő vallomást tett Hagyó Miklósra, az MSZP befolyásos főpolgármester-helyettesére, aki a hírek szerint kézi vezérléssel irányította a BKV-t. A gyanú szerint Hagyó Miklós nemcsak elnézte, de rá is vette a BKV vezetőit, hogy előnytelen szerződéseket kössenek közpénzek haszontalan kifizetésére. Hagyó arcátlan módon, még barátnőjének, Horváth Évának is zsíros állást biztosított a BKV-nál, pedig tanúvallomások szerint a közlekedési vállalatnál nem végzett a munkakörének megfelelő feladatot. Őrizetbe vették Mesterházy Ernőt is. A politika paravánja mögött megbúvó, nagyhatalmú Mesterházy számos funkciót betöltött. A főpolgármester intézőembereként többször képviselte Demszkyt a koalíciós tárgyalásokon, de Szilvásy Györgyön keresztül a Miniszterelnöki Hivatal és a budapesti városháza közötti egyeztetéseket is többször személyesen vezényelte. Az MDF és az SZDSZ összeborulását követően a sajtó megírta, hogy Mesterházy a formálódó politikai házasság fő szervezője. Hagyóhoz hasonlóan Mesterházyt is azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy felbujtóként járt el a közpénzek pazarlásánál, vagyis ő szabta meg, kivel, mire és menynyiért kell a BKV-nak szerződnie. A fővárost több mint két évtizede közösen irányító budapesti balliberális politikusok most egymásra mutogatnak, megpróbálják a másikra kenni a felelősséget. Az MSZP budapesti frakcióvezetője, Steiner Pál szerint Hagyó semmit nem tehetett Demszky jóváhagyása nélkül. Demszky elismerte felelősségét, mégsem mondott le. Azzal védi magát, hogy MSZP-s helyettesének döntéseit ő rendszeresen nehezményezte. De ha ez így van, akkor miért nem ő volt az, aki feljelentést tett, és legfőképpen miért fizetett szintén közpénzből rendszeresen milliós prémiumokat Hagyónak munkája elismeréseképpen. Demszky magyarázkodásra kényszerül barátja, Mesterházy Ernő esetében is. A főpolgármester szerint Mesterházyval nem is beszéltek a BKV-ról. Demszky egykori szabaddemokrata harcostársai azonban máshogy emlékeznek. Böhm András, és Atkári János SZDSZ-es politikusok szerint Mesterházy többször Demszky teljhatalmú képviselőjeként járt el fontos ügyekben. Szerintük kizárt, hogy Mesterházy ne Demszky jóváhagyásával tette volna, amit tett. A Fidesz nevében Bús Balázs, III. kerületi polgármester már 2008-ban je20 hídlap hidlap.net
