Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-01-30 / 4. szám

helyi história Rudnay Sándor hercegprímás Ismét Esztergomban A 19. század első ötven esztendeje ha­zánk történetének egyik legcsodála­tosabb korszaka, maga a reformkor. Ek­kor, 1802-ben alapította gróf Széchényi Ferenc a Nemzeti Könyvtárat, ekkor hoz­ta létre gróf Széchenyi István a reform­kor kezdetén 1825/27-es országgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémiát, ekkor épült a Lánchíd, alkotott Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János, ekkor lépett a színre a magyar történelem talán legnagyobb hatású szónoka, Kossuth La­jos, tette le a voksát a nemzet ügye mel­lé a nagyszerű jogtudós, Deák Ferenc és sorolhatnánk a végtelenségig azoknak az évtizedeknek a nagyszerű személyisé­geit és vívmányait, melyek végül elvezet­tek 1848/49 csodálatos forradalmához és szabadságharcához. Am arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ekkor költöztet­te vissza Nagyszombatból Esztergomba Rudnay Sándor bíboros, hercegprímás, Magyarország főpásztora az érsekséget. Keresztelését 1760. október 4-én je­gyezték be a Nyitra megyei Szentkereszt anyakönyvébe. Édesapja, Rudnay András helybéli köznemes-szolgabíró, édesanyja Döry Anna. Középiskolai tanulmányait a nyitrai piarista középiskolát követően a pozsonyi katolikus főgimnáziumban fe­jezte be. Nyomtatásban is megjelent disz- szertációját a pesti egyetemen írta, majd 1783. október 12-én szentelték pappá a nagyszombati szeminárium kápolnájá­ban. Rövidke házitanítóskodás után né­hány hónapig káplánként szolgált a Po­zsony megyei Csesztén, majd a nagy- szombati helynökségen látott el jegyzői feladatokat. 1788-ban Vilt József nagy- szombati vikárius titkárának nevezte ki. Ebben jelentős szerepe volt teológiai kép­zettségén túl példátlanul tökéletes német nyelvtudásának is. Ettől fogva karrierje meredeken ívelt fölfelé. 1805-ben már az esztergomi káptalan kanonokja, majd 1809-ben I. Ferenc császár megbízásából a Magyar Udvari Kancellária tanácsosa. Szolgálatait a császár nem sok idő eltel­tével az esztergomi Szent Tamás prépost- sággal jutalmazta. 1815 szeptemberétől Erdély püspöke. Itt rövid idő alatt ren­dezte az egyházmegyék szervezeti prob­lémáit. 1818-tól ő irányította az egész er­délyi katolikus oktatás igazgatását. I. Fe­renc császár végül 1819. július 12-én Firenzében kelt dekrétumában helyezte a hosszú ideje betöltetlen esztergomi érse­ki székbe. A pápa néhány hó­nap múlva megerősítette a kinevezést, felmentve egyút­tal a prímást az erdélyi püs­pöki címe alól, egyben felha­talmazta, hogy költöztesse vissza az érsekséget Nagy­szombatból Esztergomba, az ősi főpapi városba, majd ha­marosan bíborossá nevezte ki. Rudnay Sándornak gya­korlatilag mindenre gondja volt, amit feladatának vélt, a tűzvédelem megszervezésétől az erkölcsi értékrend betartatásán túl a szociális igazságtalan­ságok felszámolásáig. Számos templomot emelt az ország legfőbb egyházmegyéjé­ben, amelyek közül természetesen a leg­fontosabb az esztergomi Bazilika építése volt. A nagyszabású építkezés 1822-ben kezdődött, az alapkő letételére április 23-án került sor Szent Adalbert ünne­pén. Rudnay nem titkolt célja volt, hogy az egykori és már csak romjaiban meglé­vő Szent Adalbert-székesegyház helyén megépíti a magyar Siont - írja Käfer Ist­ván -, így téve Esztergomot régi rangjá­hoz méltóan az ország egyik központjává. Haláláig azonban pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház al­temploma, az oldalfalak, az Oszeminárium épüle­te és a Sötétkapu. Mind­ezek mellett az ő érsek­sége idején épült fel a Szent Anna-templom, vagy amint a városban közkeletűbben nevezik, a Kerektemplom. Az épí­tés első vezetője ekkor Pach János volt. 1830. szeptember 28-án még királlyá ko­ronázta Pozsonyban V. Ferdinándot, azu­tán 1831. szeptember 13-án váratlanul el­hunyt. Hamvait Esztergomban, a székes- egyház sírboltjába temették el. Rudnay Sándor személyében az ország egyik leg­nagyobb hatású főpapja szállt a sírba. ANNO I 11)5 Tki t&anqi me^íejzeiéseÁ/ a Szamo& ^jjÁuí&zdáAa tv Meglepően olcsó finomságok hétről - hétre: Február l-ől február 5-ig : isler 100.-Ft (teával vagy kávéval együtt fogyasztva) Február 8-tól február 12-ig : angol almásrétes 100.-Ft (teával vagy kávéval együtt fogyasztva) Február 15-tól február 17-ig: meggyes linzertorta 100.-Ft (teával vagy kávéval együtt fogyasztva). Aki január 25 és február 17 között meglepően olcsó farsangi finomságainkat választja tombolát kap. Február 17-én 18.00 órakor farsang búcsúztató tombola sorsolás a Szamos Cukrászda barátainak. Figyelje hirdetéseinket a Hídlapban és az ETV-ben, mert cJw etmamd, lemenőd/. Esztergom Központi Kávéház Szamos Cukrászda 2500 Esztergom. Vörösmarty u. 2. Telefon: 06-33-520-570 E-mail: csztergom.fahé j@invitel.hu www.szamosmarcipan.hu A cukrászda nyitva tartása: nyáron: 9.00-20.00 télen: 9.00-19.00 Az Esztergomi Központi Kávéház Szamos Cukrászdában ingyenes Will áll a vendégek rendelkezésére. hidlap.net hídlap 31

Next

/
Thumbnails
Contents