Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-01-30 / 4. szám
exkluzív Mozdulatlan cigánykerék Varga Péter Dénes E sorok írásának címét az alábbi gondolatok írója egy tudós, író-kutató tanárembertől kölcsönözte, természetesen az ő jóváhagyásával és beleegyezésével. Erdős István Hernádnémetiben született 1939-ben, középiskolai tanulmányait követően a debreceni egyetemen szerzett tanári diplomát és vált számos népművelő munka elkötelezettjévé. Tanúja volt Balázs János nagyszerű festő életműve megszületésének és az ő pályafutását figyelemmel kísérve, a művész putri-kályhácskája körül lett barátja a festőművész cigány famulusainak, a költő Szepesi Józsefnek, a festő Botos Zoltánnak és számtalan tehetséges roma ifjúnak. Tapasztalatait számos egyéb, kötetekre rúgó művében, például a Párkányjárás című novelláskötet- ében, a Messze kéklik a Duna című esszéregényében és a Cigánykerék néven elhí- resült tévéfilmjében örökítette meg. De meséljen minderről ő maga, Erdős István kutató-író!- Tanár Úr! Tudható-e teljes bizonyossággal, hogy a ma Magyarországon élő roma kisebbség honnan és mikor érkezett a Kárpát-medencébe?- A sokféle hiedelemmel, legendás történettel szemben a XVIII. századtól kezdve tudományosan elfogadott történelmi tény, hogy a cigányság Indiából származik. A felfedező magyar ember volt, Vályi István, aki a leideni egyetemen tanuló, Indiából való diákok nyelvét hasonlónak találta az általa ismert győri cigányok nyelvével. 1000 szavas szótárt készített, s a szavakat pontosan értették itthon a szójegyzékkel felkeresett győri cigány családok... Tehát igazolt történeti, nyelvtörténeti tény: India az őshaza! Viszont a XVIII— XIX. század óta szinte egyfolytában éles vita folyik arról, miféle népek voltak Indiában a cigányok ősei, és hogy a régmúlt történelem milyen időszakaiban hagyták ott őseik földjét, hogy elinduljanak nyugat felé? Az bizonyos, hogy az elvándorlás kora sok-sok száz éven át tartott, és igen sokféle kaszthoz tartozó törzs, népcsoport indult el Perzsia felé, majd Kis-Ázsia irányába. A legkorábbi exodust a III. századra vélik időzíteni a kutatók. De bizonyos, hogy az V. században Behram perzsa király invitálására sok ezer olyan indiai őslakos települt át Perzsiába, akik zenéléssel, táncolással, színjátékkal, városi mulatta- tással foglalkoztak. A Vili—XI. század között megint más cigány törzseket, - de akár országrésznyi lakosságot-, egész városra való népességet a mai Pakisztán felől Indiára zúduló muzulmán hadseregek üldöztek el Perzsia felé vagy egy-egy hódítás nyomán akár tízezrével adták el rabszolgának a leigázott indiaikat. Az elüldözött népcsoportok Perzsiából továbbvándorolva, később Bagdad körül és Örményföldön törzs-szövetségeket alkottak, és természetes módon keveredtek egymás között is, de azokkal is, akik a vándorlások új hazájában éltek. Együtt őket leginkább dómoknak és dzsattoknak nevezik a történeti források. A sok hullámban elvándorlók között nyilvánvalóan voltak gazdag előkelők, katonák, kereskedők, sokféle művészek is, de voltak vándor-nomád törzsek, akik a legalsó kaszthoz tartozók voltak Indiában. Sokan igyekeznek ezzel a csoporttal azonosítani a cigányság őseit, holott nyilvánvaló, hogy a XIV-XV. század Európájáig csak úgy juthattak el a romani nép törzsei, ha sokféleség jellemezte őket, ha vezetőik, előkelőik bölcsek voltak, és kapcsolatot tudtak teremteni a sokféle újhaza királyaival, kalifáival, főuraival. Az őshaza kutatók jelentős része vallja, hogy a X. század körül a vándorlások útja elágazott. A kettészakadt cigány törzsek egy része, a „phen-csoport" Európa felé tartott a Balkánon át, míg a másik törzs-szövetség, a„ben-csoport"Észak-Afrika felé indult.- Tudjuk a történelemből, hogy minden népnek a nemzetté váláshoz szüksége van a gyökerei ismeretére. A mai roma kisebbség hol találja meg önnön gyökereit?- Az Európába, a Kárpát-medencébe érkező cigányok maguk sem ismerik ezt a régmúltat. Eliszen nincs a sok-sok évszázados vándorlás törzseinek, kompániáinak körében írásbeliség. Csak szájhagyomány őrzi, örökíti meg a messzi múltat, az ősi folklór kincseket, a legrégibb szokásokat, törvényeket... Gondoljuk meg, mit jelent a figyelmeztető időrend a közös kincsek megőrzésére nézve, ha a vándorlások kezdeti időpontjától, a III—IV. századtól a XI-XII. századig közel ezer esztendő telik el! Már-már csoda, hogy az Európába érkező nagyobb csoportok a XV. században egyáltalán emlékezni képesek a közös múltra. Az első cigány nyelvű szójegyzéket a XVI. század derekán Hollandiában vetették papírra, míg az első összefüggő cigány nyelvemléket egy angliai kocsmában jegyezték le, mint mutatványt az„egyiptomi beszédből". A néhány mondatos szövegből is kirajzolódik a cigányok vándorlásának útja, mert perzsa, örmény, görög, román, magyar nyelvű szavak tűnnek fel, sőt ott van nyoma a beszélt nyelvben a szláv népek nyelvi hatásának is. Az első nyelvemlékek feltűnése óta könyvtárnyi szakirodalma van a cigány nyelvnek, a 70 beszélt cigány nyelvjárásnak. Magyarországon először 1790-ben jelent meg cigány-magyar-latin szótár. Szakmári Papp Mihály kolozsvári pap-tanár munkája 2148 szót tartalmazott. Cigány szerzők tollából először Sági Balogh Jancsi tanult cigányprímás neve alatt 1875-ben készült cigányszótár Selmecen, és a szerző segítette József főherceget a mindmáig legjobb cigány nyelvtan, cigány szótár elkészítésében is. Sági Balogh az első olyan cigányember, aki nyelvtan és szótár kísérlete mellett írástudóként, fordítóként jelentkezik Magyarországon, mert 1850-ben cigány nyelvre fordítja az összes imádságot, hogy cigány testvérei végre saját nyelvükön tudjanak imádkozni. Sági Balogh kortársa volt a Kolozsvárott élő írástudó cigányprímás, Boldizsár Jó26 hídlap hidlap.net
